Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-12-05 / 48. szám
2010. DECEMBER 5., VASARNAP SZTORI 5 Garzonomat szicíliai házra cserélném kaland Egy hétvégére, két hétre, de fél évre is lehet életet cserélni - A bizalom a kulcs a sikerhez Egzotikus ház, amelynek tulajdonosa szívesen utazna két hétre Közép-Európába Sítúrára ideális cserelakás. Cserébe osztrák család lakik nálunk télvíz idején. Akar úgy nyaralni akár a világ legegzotikusabb országában, hogy csak az útiköltséget kell kifizetni? Ez nem valami beugratós ajánlat, hanem az 50-es évek óta működő kalandos rendszer, amit holland tanárok találtak ki és ma is úgy hívják, mint akkor: otthoncsere. Fábos Erika Dudás Anikó négy évvel ezelőtt egy futóversenyen barátoktól hallott arról a lehetőségről, hogy az interneten cserélni lehet lakásokat egy-két hétre a világ számos pontján. A barátok Amerikában jártak így és nagyon jó tapasztalatuk volt, ezért felbátorodott és kíváncsiságból regisztrált. „Inkább csak körül akartam nézni, de rögtön annyi ajánlat érkezett, hogy zavarbaejtő volt a lehetőség - mondta Dudás Anikó. - Gondoltam, tegyünk egy próbát. Hát a próba olyan jól sikerült, hogy azóta már 25 társaság járt nálunk és mi is világutazók lettünk. Portugáliában, Olaszországban, Franciaországban, Thaifóldön, Athénben, Hondu- rasban és Chilében is jártunk már így. Fantasztikus érzés, egészen másként ismer meg az ember így egy országot és a helyieket is. Volt, ahol hagytak nekünk ételt a hűtőben, volt, ahol elláttak bennünket útitippekkel és mindenhol barátsággal fogadtak.” Anikóék most síelni készülnek ezzel a módszerrel, könnyű dolguk van, Budapest kapós város a célpontok között és kevés az így kiadó lakás is, úgyhogy válogathatnak. Nyárra is van már tervük, Ausztráliába utaznak majd. Az otthoncserélők többsége időben elkezdi szervezni a kiutazását és célirányosan keres. Legtöbben nyaralnak és városokat látogatnak így, tehát 3-10 napot töltenek mások lakásában. Igaz, van, aki ösztöndíjasként vagy nyelvtanulás céljából keres lehetőséget hosszabb időre, hónapokra vagy fél évre magának. A legnagyobb amerikai otthoncseré- lős portálnak magyar változata is van. Képviselője, Kardos András maga is sokszor cserélte el a lakását, amire úgy döntött, akár másoknak is segítene ebben. Igaz, programozói állását nem adta fel, mégis hivatásszerűen szervezi mások cserenyaralásait. „Az egész a Kanapé New Yorkban című filmmel kezdődött, amelyben egy francia nő és egy amerikai pszichológus cserél lakást - mondta Kardos András. - Egyik a szeretője, másik az ügyfelei elől menekül. Tetszett az ötlet, de azt hittem, ez csak valami filmes móka, aztán az interneten hamar ráakadtam csereoldalakra. Regisztráltam, persze teljesen reménytelenül, mert azt hittem, az én egyszerű és kicsi lakásom biztosan nem kell senkinek, de kellett. Párizsban kötöttem ki. Igaz, egy mindössze akkora tetőtéri lakásban, mint a saját konyhám, viszont a város kellős közepén. Ingyen volt a szállás, főzhettünk, moshattunk, és mivel Párizs elég drága, gyorsan felfedeztük a közelben az olcsó kisboltot meg a szupermarketet.” Kardos András azóta már hat- szor-hétszer cserélt lakást, de olyan is többször volt, hogy valahol talált magának kínálkozó lehetőséget anélkül, hogy kölcsön kellett volna adnia a saját lakását másoknak. Mostanra már annyira az életformájának része lett ez, hogy nemcsak szabadidős célra keres szállást idegen országokban. „Legutóbb így voltam Londonban és Milánóban is - mondta Kardos András. - Könyvtárak számára írok programokat és ezzel kapcsolatos konferenciákra utaztam. Milánóban például egy hatalmas loftlakásban laktam és az olasz tulaj nem is akart most cserélni, egyszerűen örült annak, hogy valaki locsolja a virágait, amíg nincs otthon. Persze ha már hozzájutottam ingyen a szálláshoz, a munka után is maradtam pár napot és megismerkedtem a környékkel.” Az otthoncserés nyaralás a fiatalok és a kisgyermekes családok lehetősége - gondolhatnánk, de nem így van. Az ötven év feletti korosztályból éppen annyian vannak a cserenyaralók között, mint a fiatalok és nagyon tehetős emberek is keresnek maguknak cserelakást a világban. Tehát a módszer nem kor és pénzfüggő, inkább hatalmas bizalom és nyitottság kell hozzá. „Úgy tudom, évente több mint kétszázezer csere történik, gondolom, nem lenne ennyire népszerű a módszer, ha nem lenne működőképes - mondta Dudás Anikó. - Persze eleinte én is aggódtam, hogy majd kárt tesznek a lakásomban, de az elmúlt 3,5 évben összesen egy poharunk törött el. Szóval nincs semmi rossz érzésem, kapcsolatfelvételkor óvatos és körültekintő vagyok és eddig mindig nagyon kellemes emberekkel ismerkedtünk meg, néhánnyal barátságot is ápolunk azóta és rendszeresen levelezünk.” Évente 250 ezer nyaraló TÖBB WEBOLDAL foglalkozik otthoncserével, az egyik legismertebb és legnagyobb oldal a www.homeexchange.com , amely 1992 óta működik. Jelenleg közel 40 ezer regisztrált tagja van a világ 140 országában és ma már évente 250 ezer csere történik világszerte. Magyar- országról 46 tagja van, többségük olyanok, akik éltek vagy eltöltőitek hosszabb időt Amerikában és sokat hallottak erről. Hatvan éve megy a cserebere az otthoncsere őse a második világháború után igen elterjedt volt hazánkban, igaz, akkor otthont nem cseréltek abban az értelemben a családok, mint manapság, és - mivel külföldre utazni nem lehetett - inkább belföldön hódított. Úgy hívták: cserenyaralás, és akkoriban újságokban lehetett partnereket keresni, balatoni nyaralásért cserébe budapesti víkendet. Aztán az 1950-es években megszületett a nyaralásnak az az alternatív formája, hogy nem egymást látják vendégül a nyaralók, hanem egy- egy hétre elcserélik a lakásukat egymással. A mozgalmat holland és svájci tanárok indították, a nyári szünidők idejére. A szerencsésebbek ilyen lakásba kerülnek Milánó belvárosában Mikulás a létrán, avagy miért kellenek a mesék? RADOS ^ VIRÁG ma este jön a mikulás. Nem a Télapó. Az ugyanis afféle importcikk volt a szocializmusban a nagy vörös testvértől, aki Gyed Morózként, azaz Fagy Apóként emlegette a jeles öregurat. A hivatalosság ezt átvette, gondolván, így megkerüli a vallást, és elfeledteti a hagyományt, a magyar népnyelven Mikulásként ismert Szent Miklóst. Nem sikerült. A mi családunknak december 5-én az a Miklós püspök volt a látogatója, aki a legenda szerint az éj leple alatt, titokban vitt adományt a rászorulóknak. Gyerekkorunkban volt is egy verses könyvünk, ez állt benne róla: „Miklós püspök egykor, régen, / Segített a szegény népen./ Dicsérte őt koldus, árva, / Emlékezzünk jóságára.” húgommal valóban úgy képzeltük, a Mikulás éjszaka jön, amikor mi alszunk, és szép csöndben berakja az ajándékokat az ablakba. Hogy miképpen jut fel a harmadik emeletre kívülről? Hát egy hosszú létrán, amit a járdáról nekitámaszt a házfalnak. Felmászik rajta, és kész. MINDIG MEGFOGADTUK, hogy ébren maradunk, és meglessük. Sosem sikerült. Egy darabig meresztettük szemünket a sötétbe, az ablak felé, aztán elnyomott bennünket az álom. Mire felébredtünk, ott voltak a piros celofánzacskókban az édességek, az orvosi táska, a játék baba. Minden, amit felsoroltunk, amikor apánk és anyánk megkérdezte, mit kérünk a Mikulástól. emlékszem egy Miklós-napra, amely hét végére esett. Az volt a legnagyobb ajándék, hogy' reggel új kincseinkkel bemászhattunk szüléink ágyába, és ott játszhattunk egész délelőtt. Együtt volt a család, amely más napokon már mutatta a későbbi széthullás nyilvánvaló jeleit. De a Mikulás fegyverszünetet hozott. az iskolában és apám munkahelyén Télapó-ünnepség volt. Az ajándékosztó nagy fehér szakállal, tetőtől talpig pirosban érkezett, időnként egy krampusz kíséretében. Jók voltatok, gyerekek?” - kérdezte. De őt nem tekintettük Mikulásnak. Ő csak a Télapó volt. A Mikulás láthatatlanul, létrán mászott fel az ablakunkba, és nem kérdezte, jók voltunk-e. EGYIK BARÁTOM ELHATÁROZTA, ő bizony nem fogja a kisfiát holmi Mikulás-mítosszal trak- tálni. Felesége ellenezte ezt, de barátom kötötte az ebet a karóhoz: káros dolog valótlanságokkal tömni a gyerek fejét. Hanem amikor az a gyerek december 5-én hazajött az óvodából, és az izgalomtól remegve kikészítette az ablakba a csizmáját, nem volt mit tenni. Barátom nyakába vette a várost, hogy az utolsó pillanatban beszerezze a csoki-Mikulást meg még néhány édességet. Másnap reggel a kisfiú ujjongva szaladt az ablakhoz. Az apa csak annyit súgott oda feleségének: „tévedtem, neked volt igazad. Mégis csak kellenek a mesék.” Olcsó albérlet. Pekingben nem olcsó az albérlet. A 24 éves formatervező, Dalhai Fel erre a problémára talált megoldást. Tojásháza - amely a kínai főváros egy utcáján, a járda szélén áll - olcsó és környezetkímélő anyagokból épült. A mobilház bambuszból, fűrészporból és fűmagból készül, amely esőben kizöldül és paplanként szigeteli a tojást. Az energiát napelemek szolgáltatják, csupán a fürdőzést nem sikerült megoldani az alig 1000 dolláros (210 ezer forintos) tojásházban. Egyelőre...
