Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-12-05 / 48. szám

2 Matolcsy a bíróságokat igazgatótanácsban Matolcsy újabb reformja A bíróságok szükséges lét­számának évenkénti meg­határozásától, a bírák folya­matos képzésétől és szabá­lyok egyszerűsítésétől várja a kormány a bírósági eljá­rások gyorsítását. A kabi­net változtatna az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) összetételén is, ezen­túl tagja lenne a nemzet- gazdasági miniszter, Ma­tolcsy György is. Biztonsági zár alá vették Bakonyi ingatlanjait egyelőre mégsem árvere­zik el Bakonyi Zoltán, a MAL Zrt. vezérigazgatója tulajdonában lévő ingatla­nokat. Kahler Frigyes, a Veszprémi Városi Bíróság szóvivője a korábbi sajtóhí­rekkel ellentétben arról adott tájékoztatást, hogy csupán biztonsági zár alá vették azokat. Új igazgató a gödöllői kastély élén menesztették a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető­igazgatóját, Révész T. Mi­hályt december 6-i ha­tállyal; az új vezető Gönczi Tibor eddigi helyettes igazgató lett. Az igazgató­váltást a nonprofit kft. tel­jes tagsága, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., Gödöllő város önkor­mányzata és a MaHill Kft.- azaz a tulajdonosok mindegyike megszavazta, de nem indokolta. Motorhiba miatt halt meg két ember KÉNYSZERLESZÁLLÁST haj­tott végre egy TU-154-es tí­pusú repülőgép, mert fel­szállás közben leállt három hajtóműve. Legkevesebb ketten meghaltak és töb­ben megsebesültek. A járat a Dagesztáni Köztársaság fővárosába tartott, és a ki­futópályán túl, egy mezőn állt meg. Sokba kerülhet a sószórás az utakon íoo ezer forint bírságra számíthatnak, akik sózzák a járdát vagy az utat. A 2010-ben hatályba lépett jogszabály szerint minden­hol csak környezetbarát anyagot lehet felhasználni síkosság ellen. A kormány- rendelet szerint a járdákat is csak környezetbarát anyagokkal lehet szórni. \ » KÖZÉLET 2010. DECEMBER 5., VASÁRNAP Áprilistól szabad otthon szülni népesedés A későn szülők, a dohányosok, a veszélyeztetettek kórházba mennek Vége a megpróbáltatások­nak: év végére kész az ott­honszülés szabályozása. Ahogy a kormány egészség­politikusai fogalmaznak: a cél, hogy minél több gyer­mek szülessen és hadat üzennek annak a gyakorlat­nak, hogy a gyermeket vál­laló nőknek arról kelljen beszélgetniük, a szülésre kell gyűjteniük a pénzt. Kun J. Viktória Demográfiai kérdéssé vált az otthonszülés szabályozása, leg­alábbis ezt üzenik a kormány egészségpolitikusai. Szócska Miklós, az egészségügyért fele­lős államtitkár a tervekről foly­tatott hétvégi egyeztetésen úgy fogalmazott: céljuk, hogy minél több gyermek szülessen, min­dent megtesznek azért, hogy a szülés vonzó élmény legyen. Mikola István pedig egy nemzetközi bábakonferencián mondta, látják, hogy problémák vannak a szülés körül, az új kor­mányzat pedig hadat üzen an­nak a gyakorlatnak, hogy a gyermeket vállaló nőknek arról kelljen beszélgetniük, a szülés­re kell gyűjteniük a pénzt. Sze­rinte a bábáknak és az otthon­szülésnek integrálódniuk kell az egészségügyi rendszerbe, fontos, hogy nekik is legyen szakmai kódjuk. A tanácskozá­son egyébként az egyik nemzet­közi előadó azt mondta: „meg kell érteni, hogy a bábák nem a szülészorvosok versenytársai”, s reméli, hogy hamarosan Ge- réb Ágnes - az otthonszülés elő­zetes letartóztatásban lévő kép­viselője - is megoszthatja velük tudását és tapasztalatait. A tervezett otthonszülésnél or­vosnak vagy szülésznőnek jelen kell lennie, és előzetesen ki kell választani egy kórházat, ahová szükség esetén be lehet vinni az anyát vagy a gyereket. Csak a ter­hesség 37. és 42. hete között le­hetne az otthonszülést választa­ni, de csak ha a terhesség szö­vődménymentes. Kizáró ok az ikerterhesség, a négy kilo­grammnál nehezebb baba vagy az, ha az orvosok császármet­szést javasoltak. Az első gyer­mekét nem szülheti otthon az a nő, aki elmúlt 35 éves. A szakmai képviselői szerint ez az eddigi legjobb tervezet igaz, több rész­letszabályt kritizáltak. Egy or­vosokból, szülésznőkből álló csoport egy hetét kapott arra, hogy kompromisszumra jusson ezekről. Ha nem tudnak min­denről megállapodni, az állam­titkár dönt. Ma évente 200-250 nő szül tervezetten kórházon kívül, s ha lesz bába, aki elvégzi a felada­tot, akkor ez az igény nőhet, van, akit a rendezetlen helyzet riaszt el. A végleges kormányrendelet a tervek szerint év végére készül el, és áprilistól lesz hatályos. Törvénytelen vetkőztetés fegyelmi vizsgálatot ren­delt el a budapesti főkapi­tány, amiért a Gyorskocsi ut­cai fogdában a beszélő előtt és után meztelenre vetkőztet- ve motozták meg Geréb Ág­nes szülész-nőgyógyászt A fogdán két parlamenti képvi­selő is meglátogatta, az egyik ilyen találkozó előtt és után bántak megalázóan ve­le. Geréb Ágnest október 5- én vették őrizetbe, mivel az általa vezetett Születésház­ban szülés közben majdnem meghalt egy csecsemő. Mi történik, ha áramszünetet okoz a rossz időjárás? Villany nélkül el sem tud­juk képzelni az életünket. Hozzászoktunk, elvárjuk, használjuk. Észre sem vesszük, hogy van, any- nyira természetes szá­munkra. Pedig hogy min­dig legyen áram, azt bo­nyolult, összehangolt rendszerek teszik lehető­vé, és több ezer ember fo­lyamatos munkája, olyan szakembereké, akikre csak akkor figyelünk oda, ha bajt, üzemzavart kell elhárítani. Mi történik akkor, ha egy vihar­ban vagy nedves, tapadó hó sú­lya alatt fák zuhannak a vezeté­kekre vagy kidőlnek a villany- oszlopok? Az átlagember ilyen­kor otthon ül és arra vár, hogy is­mét legyen áram, a mérnökök­nek és szerelőknek azonban ilyenkor kezdődik az igazi kihí­vás és a kemény munka. Ilyen rendkívüli események pedig egyre gyakrabban fordulnak elő. Az E.ON üzemirányítói éjjel­nappal figyelik az áramhálóza­tot, sőt, ha a meteorológiai szol­gálat riasztást ad ki, megerősí­tett ügyeletet is tartanak. Ha a rendszer hibát észlel, automati­kusan megkísérli újra életre kelteni a meghibásodott háló­zatszakaszt (hátha csak egy madár vagy faág okozott átme­neti zárlatot). Ilyenkor a fo­gyasztó csak annyit észlel, hogy egy pillanatra „elmegy” az áram. Ha ez nem jár sikerrel, az üzemirányító mérnökök be­avatkozása következik. Ők egy elektronikus hálózatfelügyeleti rendszer segítségével meghatá­rozzák, mely szakaszon történt a hiba, és van-e lehetőség a még működő hálózatról ellátni a ki­eső rendszer egy részét - így több ezer otthonban gyúlhat perceken belül újra fény. Ha nincs mód egy-egy telepü­lésrész ilyen alternatív útvona­lon történő ellátására, riasztják az E.ON szerelőit, akiket nem rit­kán az éjszaka közepén hívnak be dolgozni. A szerelők a számí­tógépükre kapják meg a hibahe­lyet és az utasításokat. Sajnos a hibahelyek általában nem a főút mentén vannak, hanem a lakott területtől és műúttól távol, nehe­zen megközelíthető helyeken. A felázott föld, a kidőlt fák sokszor nehezítik a hibahelyre való elju­tást, nemegyszer kellett már órá­kon keresztül utat törniük a sze­relőknek, hogy egyáltalán el­kezdhessék a munkát. Ezután következhet a hiba azonosítása és kijavítása, amit tovább hátrál­tathatnak az időjárási viszo­nyok, hiszen pl. 80 km/órát meghaladó szélerősség felett életveszélyes oszlopra mászni. A szerelők munkáját emellett nagyban hátráltatja és az üzem­zavarok számát növeli a rongá­lás és a lopás is, de a legnagyobb gondot a hálózat környezetében lévő fák jelentik. A törvény sze­rint az ingatlantulajdono­sok feladata lenne a háló­zat „biztonsági övezeté­ben” lévő fák gallyazása, hogy azok még erős szél esetén se ve­szélyeztessék a vezetékeket. En­nek a feladatnak az ingatlantu­lajdonosok sajnos sokszor nem tesznek eleget, pedig egyetlen vezetékre dőlt fa vagy a szél ál­tal nekicsapott faág is képes olyan üzemzavart okozni, ami több száz, akár ezer embert érint. Az E.ON kötelékében ma 1275 szerelő munkatárs dolgo­zik, akik egyébként az E.ON szolgáltatási területén élnek: ha elmegy az áram, az ő csa­ládjuknál sem lesz, így nem­csak munkahelyi kötelességük, hanem szívügyük is a hibák gyors kijavítása. A szerelők munkáját további ezer szerző­dött partner és számos speciá­lis gépjármű segíti. A szakem­berek Szigetváron és Veszprém mellett különleges kiképzőpá­lyákon gyakorolhatják be a na­pi javítási és karbantartási munkákat, illetve szerezhetnek jártasságot balesetek, sérülé­sek esetén követendő tenniva­lókkal kapcsolatban. Az E.ON az általa üzemelte­tett 80 000 km-nyi elektromos hálózat fejlesztésére és felújítá­sára évente mintegy 45 milli­árd forintot költ, további 35 mil­liárd forint megy el az üzemel­tetésre. A hálózat általános mű­szaki-szolgáltatási színvonala hasonló vagy magasabb a régi­ós átlagnál, ez alól csak Auszt­ria kivétel. A cég hét Üzemirá­nyító Központból látja el a teljes szolgáltatási terület műszaki felügyeletét: Pécsett, Kaposvá­ron, Győrött, Veszprémben, Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon található regionális központ. ▲ Problémás a határon túli magyarok választójoga? A szlovák miniszterelnök szerint problémát okozhat a szlovák-ma­gyar kapcsolatokban, ha Magyar- ország választójogot ad a határon túli magyaroknak. „Nem tudom, mennyire gondolja komolyan Or­bán úr a választójog kiterjeszté­sét, de minden attól függ majd, hogy milyen lesz a konkrét tör­vény. Ha szükség lesz rá, akkor a megbeszélésekbe kölcsönösen beavatkozunk” - jelentette ki Ive­ta Radicová egy most megjelent interjújában. Á gond szerinte, hogy a jogszabály nincs tekintet­tel a nemzetközileg érvényes kö­vetelményekre. Szlovákia ebben a kérdésben élvezi az Európai Unió támogatását. „Amíg Ma­gyarországon ez a törvény ér­vényben lesz, nem büntetjük az állampolgárainkat, a magyar ál­lampolgárság felvételének pedig nem lesz semmilyen hatása Szlo­vákiában. A szlovákiai állam­nyelvtörvénnyel kapcsolatban azt gondolja, hogy „életveszély ese­tében a bírság indokolt”. A szank­ciók meglétéről a készülő kisebb- ségi nyelvhasználati törvényben | azonban kételyei vannak. ■ Tavasszal tömeges kilakoltatások várhatók Több mint százezer ingatlant, két-három megyeszékhely lakos­ságát érinthetik a végrehajtások, tömegek kerülhetnek utcára a ki- lakoltatási moratórium után. Egy­előre csak ez ad némi halasztást, de a kormányzati intézkedések egyelőre úgy tűnik, semmilyen megoldást nem adtak a bajba ju­tottaknak. Sőt: szakértők szerint az elmúlt egy évben a tartozások 30-40 százalékkal növekedtek, már minden második ügyfél tar­tozása meghaladja a jelzálogként felajánlott ingaüan értékét. Kovács László, a károsultakat segítő iroda vezetője a Magyar Nemzetben arról beszélt, hogy jelenleg a bankok az opciós véte­li jogukat gyakorolják, illetve be­dőlt tartozásaikat próbálják meg értékesíteni. Ezért ezres tételben állítják össze a listájukat, küldik ki befektetői csoportoknak. ■ I f Á

Next

/
Thumbnails
Contents