Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-12-05 / 48. szám

2010. DECEMBER 5., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Éjszaka kenguruk ugrálták körbe expedíció Dr. Kovács Győző két előadás között átszelte az ausztrál sivatagot Ausztráliában egyedül a rajokban támadó homo­ki legyek okoztak kelle­metlenséget. Az emberek, legyenek európai leszár­mazottak vagy bennszülöt­tek, kedvességükkel és vi­dámságukkal tűntek ki dr. Kovács Győző számára. Szeri Árpád Húsz éve megígérte ausztrál kol­légáinak, hogy amint lehet, is­mét visszatér, és előadásokat tart a kenguruk földjén. Vállalá­sát most teljesítette, és ha már arra járt - meghívott vendég­ként egy konferencián, Brisbane városában -, egy füst alatt beka­landozta az ötödik kontinens kü­lönleges földjét. A szekszárdi gyökerekkel rendelkező dr. Ko­vács Győző, az első magyar szá- , mítógép atyja, a megyeszékhely I díszpolgára egy kisbuszt bérelt, s konzerveket vett, és egymaga E nekivágott a közel két hónapot J felölelő nagy utazásnak. Tette = mindezt 77 évesen.- Elsőként az északi terület felé indultam - kezdte élmény- beszámolóját dr. Kovács Győző.- Tudni kell azt, hogy Ausztrá­liában északon van a trópusi vi­dék, délen a mérsékelt övi, ez­zel együtt pedig a hónapok idő­járása pont a fordítottja annak, amit mi megszoktunk. A legna­gyobb meleg decemberben, ja­nuárban van, a téli - bár igen enyhe, havat sem hozó - hóna­pokat pedig a június, július, au­gusztus jelenti. Jómagam októberben jártam ott, azaz a tavaszt fogtam ki. Valamint a sivatagot. Hiszen azt kellett átszelnie, de leg­alábbis érinteni délről északra, északról nyugatra, majd az or­szág közepe felé folytatódó ván­dordíján. A mások számára ki­etlen, sőt ijesztő táj megnyerte tetszését. Elalvás előtt, amikor fentről csak a csillagok borul­tak az utazóra és járművére, le­húzta az ablakot és belehallga­tott a beszüremkedő, különös zajokba. Időnként egy-egy nagy puffanás hallatszott: kenguruk ugráltak az autó közelében... Rockhampton, Winton, Mt. Isa, majd Darwin alatt egy éles kanyar és irány Alice Springs, Ausztrália mértani közepe. így Dr. Kovács Győző a hét elején elsőként Szekszárdon, az I. Béla Gimnáziumban tartott előadást ausztráliai kalandjairól (felül). Az alsó fotó pedig a Csendes­óceán partján, egy érdekes sziklaképződmény előtt készült következtek nagyjából az állo­mások, melyek közül is kiemel­kedő élményt jelentett az Ayers Rock és az Olga-hegyvidék.- Ezek szent helyek az auszt­rál őslakók számára, akik visz- sza is kapták ezeket a vidékeket. Régebben a turisták felmászhat­tak az Ayers Rock tetejére: ma már azonban ez tilos. A látogató­kat egy felirat fogadja, mely sze­rint mindenkitől kéretik, hogy tartsa tiszteletben az őslakosok hitét. Meg lehet nézni a sziklá­kat, de a tetejükön vagy az olda­lukon mászkálni már tilos. Dr. Kovács Győzőnek egy ér­dekes nyelvészeti rácsodálko- zásban is volt része Tennant Creek kisvárosában. Ezen a si­vatagi településen található az őslakosok - aboriginek - úgy­nevezett Nyinkka Nyunyu kul­turális és művészeti központja. Bármennyire is meglepő, a bennszülöttek az n és y adta be­tűösszetételt pontosan úgy íiják és ejtik, ahogy mi, magyarok, azaz egy szokványos ny hang­nak. Az újabb rácsodálkozást Woomera jelentette: a várost kö­rülölelő vidék arról nevezetes, hogy egykoron, több mint fél év­százada itt robbantották fel a közös angol-ausztrál atombom­bát... Ezt a területet csak tíz éve nyitották meg a forgalom szá­mára, előtte, a radioaktív sugár­zás miatt, tiltott helyszínnek számított. Andamooka teljesen vigasz­talan, holdbéli tájat idéző, elha­gyatott opálbányáinak megte­kintése után Adaleide, majd Melbourne várta a tudóst, aki ez utóbbi metropoliszban ismét előadást tartott a magyar számí­tástechnika kezdeti éveiről. S le­zajlott egy történelmi találkozás is: dr. Kovács Győző eszmét cse­rélhetett az első ausztrál számí­tógép készítőjével. A ma már 70 éves férfi 1952-ben diákként vett részt a CSIRAC nevű com­puter létrehozásában.- Mi öt évvel később álltunk neki egy hasonló gép összeállí­tásának. A mienk, lévén párhu­zamos és nem pedig soros, na­Névjegy feltaláló, számítógép-terve- ző, -építő, számtalan külföldi és hazai kiadvány szerzője. Ez mind az a dr. Kovács Győ­ző, aki 1933. február 27-én született Szekszárdon, ahol édesapja pedagógusként dol­gozott. A Garay János Gim­názium elvégzése után a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen 1957-ben szerezte villamos- mérnöki diplomáját. Ebben az évben ismerkedett meg a kibernetika alapjaival, s így került abba a csapatba, mely 1959. január 21-én tette működőképessé az első ma­gyar számítógépet. Megter­vezte azt a memóriavezérlést, mely az első saját, illetve a második román számítógép elkészítéséhez volt nélkülöz­hetetlen. 2003-tól Szekszárd díszpolgára, nagy kötődéssel és odafigyeléssel segíti szülő­városa fejlődését. gyobb teljesítményre volt ké­pes. Abban azért megegyez­tünk, hogy annak idején computertechnikában mind­annyian az amerikai mintát másoltuk. Az expedíció utolsó állomá­sait Canberra, majd Sydney je­lentette. Dr. Kovács Győző egé­szen pontosan 10 ezer 976 kilo­méter megtétele után szállt fel az Európába tartó repülőgépre. Tarsolyában egy érdekes célki­tűzéssel, ami, ha megvalósul, gyümölcsöző lehet szülővárosa, Szekszárd számára is.- Több borosgazdát is felke­restem Ausztráliában. Minden előzetes bejelentkezés nélkül, egyszerűen beállítottam hozzá­juk: kéretlen és váratlan fel­bukkanásom ellenére is min­denütt készségesen fogadtak a tulajdonosok. Mindenütt reklá­moztam a jóféle szekszárdi bort. Begyűjtöttem vendéglátó­im e-mail címeit, azzal a szán­dékkal, hogy később esetleg megszervezzek számukra egy szakmai látogatást Szekszárd- ra. Elvégre épp ideje lenne, hogy a francia, olasz és ameri­kai borok után és mellett a szekszárdi bor is ott legyen az ausztrál üzletek polcain. ízlések és ßle(se)k világéletemben azt hittem, hogy egy dalos versenyen, szóval amikor énekesek ver­senyeznek egymással ének­lésben, akkor az a minimum, hogy tisztán csendüljenek fel a hangok. Mint ahogy, gon­dolom én, egy szépkiejtési versenyen sem előny a suk- sükölés, és szerintem mond­juk a rádióbemondók vetél­kedőjében sem sok eséllyel indulnak a raccsolók, a sely- pítők, vagy a dadogok. Szó­val úgy hittem, hogy egy csil­lagkutató televíziós énekver­seny országos döntőjébe már nem kerülhetnek be rendsze­resen, bántóan hamisan da­loló „sztár”-jelöltek. Erre mi történik most péntek este is: az egyik fals produkció köz­ben a házában békésen szu­nyókáló Roger kutyám felri­adt álmából, és gondterhel­ten, értetlenkedve bámult be­felé a teraszajtón. A hamis dalolás azonban az én hiedelmeimmel ellentét­ben, a jelek szerint nemigen számít. A szakmai zsűri ugyan néha megjegyzi, hogy volt némi intonációs problé­ma, meg ilyenek. De miná- lunk a nép szava Isten sza­va, és valami haszon a mű­sorkészítőknek is kell. Úgy­hogy a nép csak küldi az emelt díjú sms-eket bele a világba, simán kiszavazva jó torkú tehetségeket, benn­tartva hamiskásokat. na nem mintha emiatt mély depresszióba esnék, és pél­dául Roger kutyám is simán vissza tudott aludni a pén­tek este történtek után. Rá­adásul a tévés távkapcsolón jó sok gomb van. Tudomásul kell venni, hogy nem va­gyunk egyformák, ízlések és füle(se)k különbözők. Meg hogy a többség szavazata dönt. De nemcsak a tehet­ségkutató műsorokban, ha­nem a valóban lényeges dol­gokban is. Ezért viszont tényleg nagyon fontos lenne, hogy minél többen tudják megkülönböztetni a tiszta hangokat a hamistól. A diákok bátran töltötték a kolbászt népszokás Hatalmas élményt jelentett a gyerekeknek a medinai disznóvágás Töltés és töltögetés is folyt a kolbászfesztiválon Medina Talán a reggeli pálinka az egyetlen, amiből nem vették ki a részüket a szekszárdi Garay általános iskola 4. b osztályának tanulói a szombati közös disznó­vágáson. Minden másban azon­ban szorgalmasan segítettek szüleiknek és tanáraiknak. Kora reggel, amikor megérkeztek, már a medinai kultúrház udva­rán várta a 26 gyereket a leszúrt disznó. Innentől kezdve pedig nem riadtak vissza semmilyen feladattól. Miután szalmán meg- pörzsölték az állatot, a gyerekek vakarták, mosták a testet. A fel­dolgozásnál pedig bátran szem­ügyre vették a belső szerveket. A legnagyobb élmény azonban kétségkívül a kolbásztöltés volt számukra, felnőtt segítséget szinte igénybe sem vettek hozzá. A munka eredménye 110 méter kolbász, valamint 26 méter húsos és véres hurka lett. így aztán jutott kóstoló bőven otthonra is, nem­csak a hagyományos disznótoros vacsorára, ahol húsleves és töltött káposzta is az asztalra került. A napot zenés mulatság zárta. Csizmazia Ferencné, az osz­tály tanítónője elárulta, a prog­ram célja az volt, hogy a gyere­kek megismerjék a disznóvágás népszokását. Az időpont sem vé­letlen, Disznóölő Szent András napjához közeli dátumot válasz­tottak, a feldolgozásnál pedig igyekeztek hagyományos mód­szereket alkalmazni. ■ H. E. A gyerekek mindenben segítettek Képgaléria: í OL.hll TENGELic Az országos kolbász­hosszúsági rekord fölényes megdöntésén kívül kisebb tétel­ben is folyt a kolbászgyártás a tegnap lezajlott tengelici feszti­válon. Az eseményen negyven­hat csapat vett részt, a Tolna me­gyeieken kívül érkeztek Bács- Kiskunból, Csongrádból, Győr- Sopronból, Zalából és Budapest­ről Is. Az időjárás ezúttal igazi disznóvágós jellegű volt, a sport- csarnok mellett felállított hatal­mas rendezvénysátorban bőven meglátszott a lehelet, a húsokat nem fenyegette volna a romlás veszélye akkor sem, ha nem vál­tak volna rövid idő alatt a bő ezer fősre taksált helyi fogyasz­tói társadalom áldozatává. A hi­deg ellen is megtalálták az el­lenszert, a töltés mellett a töltö­getés is szorgalmasan folyt. így aztán, ahogy az az eddigi kol­básztöltő és forraltbor fesztivá­lokon is szokott lenni, most is már délelőtt magasra hágott a fesztiválhangulat, amit a több népzenei együttesből összeállt banda csak fokozott. Közben ki­sültek a kolbászok is, amelye­ket a Kovács János mestersza­kács vezette zsűri bírált el. 1. lett a Vaddisznók csapata (Béres Vilmos, Szíjártó József), 2. a Kis­kocsma (Müller Tamásné, Bor György), 3. a Csak csajok (Hollósi Dóra), míg különdíjat kapott az Atom Anteam (Kovács Antal). a S. K. * í f i

Next

/
Thumbnails
Contents