Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-24 / 299. szám

2010. DECEMBER 24., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR LENGYEL JÁNOS JEGYZET A szeretet parancsa tréfát űz velünk a vüág! A téli Nap erőtlen sugarai ker- getőznek a vidám szellő szár­nyán. A téren plusz 12 fokot mutat a hőmérő. Karácsony közeledik. Mindenfelé sietős emberek, hatalmas pakkok­kal, rövid kabátban, pulóver­ben. Mintha csak eltervezték volna, hogy átrohannak az ünnepen. Minden mozgásban van, semmi sem csillapodik, mert legbelül nem nyugszik az ember. Mondhatnánk: azért rohanunk, mert válság van, stresszelünk a munka­helyen és már otthon is. Ott a család, a mindennapok gond­ja, most éppen az ünnepi be­vásárlás. Sorban állás, egy kis tolakodás, hogy időre minden meg legyen. Tán észre sem vesszük, hogy semmire sincs időnk, legfőképpen egymásra nincs. Az állandó késés bűn­tudatot ébreszt, már nem is hiszünk benne, hogy egyszer helyreáll a rend! tréfát űz velünk a vüág! Észre sem vesszük és kive­szik belőlünk az ember. Alig van már önfeledt kacagás, meghitt beszélgetés, semmi­vel sem pótolható érintés. Mindent megelőz a szerzés, a megfelelés, az eszement verseny a múló idővel. Köz­ben eltelik az élet... űzzünk tréfát a világgal! Mu­tassuk meg neki, de legin­kább önmagunknak, hogy maradt még bennünk jócs­kán szeretet, megértés és se­gítőkészség. Emeljük fel lel­künket abban a tudatban, hogy csak akkor változik meg ez a válságvilág, ha mi magunk megváltoztatjuk. Mert erős hittel, kemény akarattal a legmagasabb fal is ledönthető. Legyen az em­ber újra boldog, akkor is, ha éppen kevesebb jut a földi jó­ból. Örüljön a pillanatnak, mert ebből lesznek a percek és a napok. Mert Karácsony várakozó csendje is azt üze­ni: merj megváltozni, merj szeretni. Mert élet csak sze­reiéiben születik! Áldott karácsonyt! Falukarácsony új helyszínen a régi lelkesedéssel harc A hagyományoktól eltérő­en az idén nem a Vörösmarty té­ren, hanem a Dózsa György utcai közösségi házban állította fel a mindenki karácsonyfáját a Harc Jövőjéért Alapítvány. Őri Móni­ka elnök elmondta, az ünnepsé­gen díjakat is átadtak. Az év pe­dagógusa Erdősné Aranyos Györ­gyi óvónő lett, az év civil szerve­zete a Harci Nyugdíjasok Érdek- szövetsége. A Harcért kitüntetést Kovács Gyula vehette át, aki ki­emelkedő közösségi munkát vé­gez. Az ünnepség ebéddel zárult, 260 főre főztek. Az orjalevesből és székelykáposztából álló me­nüt mintegy hatvanan helyben fogyasztották el, a többiek pedig hazavitték. ■ V. M. Az ünnepi asztal szent népszokások December a hagyományokban leggazdagabb hónap Karácsonyfát csak a XIX. század óta állítunk, az ünnepi asztal szentsége azonban jóval régebbre nyúlik vissza. Betleheme- ző ifjakat pedig még most is sok helyen látni kará­csonykor. Hanoi Erzsébet- Külön karácsonyi ünnepkör nincs, hanem az egész decembert kitöltik a különböző népszoká­sok. Ez a hónap a legsűrűbb a ma­gyar néphagyományokat tekintve- tudtuk meg dr. Balázs Kovács Sándortól, a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeum néprajzkutatójától. Az adventi időszak november 30- án, az András napja utáni vasár­napon kezdődik. Majd Borbála, Miklós és Luca napjához kötődik gazdag hagyománykor, amelyet a karácsony zár. Az ünnepnek több szakasza van: a felkészülés, szenteste, majd karácsony két napja. Az egyházi időszak pedig szorosan összefonódik a népszo­kásokkal. De az is ismert, hogy már a pogányok is különböző szertartásokat tartottak az év ezen időszakában. A népszoká­sok célja, hogy bőséges legyen a következő esztendő. A legmeghatározóbbak a táplál­kozáshoz köthető szokások voltak. A családok már karácsony előtt el­kezdték előkészíteni a megfelelő ételeket, de az adventi időszak még a böjt jegyében telt. Az éjféli misét követően azonban már bősé­gesen került az asztalra finomság. Általában töltött káposzta és má­kos guba, később pedig szokássá vált a hal fogyasztása, és a beigli is. De nem is az étel, hanem a te­rítés bírt igazán nagy jelentőség­gel. Karácsonykor olyan abroszt tettek föl, amelyet máskor nem használtak, esetleg csak vetőab­roszként, hiszen az megszente- lődött azáltal, hogy az ünnepna­Az ünnep előtti készülődés ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a karácsony. Képünkön a tolnai gyerekek pon került az asztalra. Az új év bőségét szerették volna befolyá­solni azzal is, hogy egy egész ke­nyeret tettek az asztalra. De egyébként minden olyasmit a karácsonyi asztal köré, alá he­lyeztek el a családoknál, ame­lyek a következő év jó termését segíthették elő. így nem ritkán kisebb szerszámok, állatok is be­kerültek. Illetve takarmány, amely szintén megszentelődött, és az év során a beteg állatok számára reméltek tőle javulást. A karácsonyi morzsát pedig ösz- szesöpörték, de nem volt szabad két jeles névnapot is ünnep­iünk, Istvánt és Jánost decem­ber 26-án és 27-én. A névnapi összejárások e két név esetében igen sokáig megmaradtak, hi­szen a leggyakoribb férfinevek­ről van szó. János napjához gyógyító népszokások kötőd­kidobni, hanem a gyümölcsfa tö­véhez szórták. Napjainkra azonban már egy­értelműen a karácsonyfa vált az ünnep egyik legfontosabb kelléké­vé. Viszonylag későn, az 1820-as, 30-as években terjedt el német ha­tásra. Magyarországon elsőként Brunszvik Teréz állíttatott fát, me­gyénkben pedig Bezerédj István és neje a Szedreshez tartozó Hídjapusztán. Valamüyen zöld ág szerény díszítéssel viszont már ko­rábban is helyet kapott az ottho­nokban. A fenyőfák gazdagabb de­korációja a XIX. század végére lett nek, ugyanis az ilyenkor meg­szentelt bort egész évben orvos­ságként használták. És a boros­gazda is Szent Jánoshoz fohász­kodott, mikor pincéjét zárta. Ist­ván napja pedig összekapcsoló­dik Szent István emlékével Ezt a különböző énekek őrzik. ■ Ön mennyit költött karácsonyra? Szavazzon honlapunkon / vasárnap 16 óráig: JtM TE0L.hu ^ A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. bevett szokás. Korábban az aján­dékok is szerényebbek voltak, di­ót, almát kaptak a családtagok. A szokások közül ma is sok tartja még magát. A legismertebb a betlehemezés, de ehhez hason­ló a szent pár szálláskeresésének dramatizált változata is. Illetve kedvelt volt a bábtáncoltató betle­hemezés, és a kántálásnak neve­zett karácsonyi köszöntés is. A család férfi tagjai felkeresték az ismerősöket, és énekekkel, ver­sekkel köszöntötték őket. A leg­nagyobb hagyománya azonban a karácsonyi templomlátogatásnak volt, ugyanis a közösség ellen vé­tett az, aki ezt elmulasztotta. István és János napjához is kötődnek népszokások HIRDETÉS A főiskolai kar nyitott a nagyvilágra pte iGYFK Minősített oktatókkal, sikeres hallgatókkal büszkélkedhetnek A PTE Illyés Gyula Főis­kolai Kara oktatóit, illet­ve egy hallgatót kérdez­tük, mivel foglalkoznak jelenleg, illetve merre jár­tak a nagyvilágban mos­tanában. Egy hallgatóról oktatói beszéltek. Dr. Bajner Mária PhD Az Iro­dalomtudományi és Nyelvé­szeti Intézet főiskolai tanára:- Irodalom­tudomány­ból szerez­tem PhD fo­kozatot, az angol iroda­lom mellett a kommuni­káció elmé­letét és gya­korlatát is kutatom. Jelenleg - az oktatás mellett - a generációs marketing és magatartásvizsgálat a kedvenc tevékenységem. Az ezredfordulós nemzedék „mássága” több szem­pontból is érdekes: hogyan beszél­nek, viselkednek, mit fogyaszta­nak, kit szeretnek, hogyan öltöz­ködnek és mit vásárolnak, miért,v és hogyan tanulnak korunk „digi­tális bennszülöttei”. Több hazai és külföldi egyetemen oktattam, 25 tanulmányom jelent meg angol és magyar nyelven hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Könyvem az Egymás nemében, tavaly 2009- ben a Pécsi Tüdományegyetemen „Az év kiemelkedő szellemi alko­tása” díjat kapta. Csajkás Emese Klaudia, turiz­mus-vendéglátás 3. évfolyam - Erasmus-diákként 2009/ 2010­es év tavaszi szemeszterét Ant­werpenben az Artesis Hoge- school Egyetemen töltöttem. Őszintén mondhatom, hogy ez a félév életem legjobb fél­éve volt, amit sosem fogok elfelej­teni. Belgi­umban az emberek na- i gyonbefoga- 1 dóak, gyor­san beilleszkedtem. A nyelvokta­tás magas színvonalú, a diákok a tananyagot 3 nyelven tanulják, rendkívül gyakorlatiasan. Az Erasmus-közösség egy sokszínű nemzetközi társaság. Mindenki­nek ajánlom a programot, aki sze­ret új kapcsolatokra szert tenni, nyelveket beszélni, fejlődni, és még annál is inkább bulizni. Dr. Jász Krisztina, a Szociális Munka és Szociálpolitikai In­tézet adjunktusa:- Abban a döntésem­ben, hogy szociológus leszek, a hátrányos helyzetűek problémái iránti érzé­kenységem motivált elsősorban. A diploma megszerzését követően - bár volt egy négyéves kitérő a terü­letfejlesztés intézményrendsze­rében -, ez a kötődésem a régi maradt, amely a kutatói pályán való elindulásban teljesedett ki. Szegénységet, társadalmi kire­kesztődést íróasztal mellől nem lehet vizsgálni, mint ahogy ilyen tartalmú tárgyakat sem lehet hi­telesen oktatni terepélmények nélkül. Ezt egészíti ki a kapcso­lódó elméletek mélyreható isme­rete is, amelyet a PhD-dolgoza- tom megírása során igyekeztem összegezni. A kutatói pályám el­múlt nyolc évében közel húsz tu­dományos cikket írtam a témá­ban hazai és külföldi kiadvá­nyokban, de számomra ennél is fontosabb, hogy továbbadhas­sam mindezeket a hallgatóknak.- Kovács Gergely, a szociális munka szak IV. éves hallgatója Főiskolai évei alatt mind szakmai mind közéleti téren kiemelkedő teljesít- ményt nyúj­tott. Másod­éves hallga­tóként Sop­ron Ifjú Te­hetsége díjat kapott, a méltatás sze­rint „kiváló szociális érzékenységgel, mély el­kötelezettséggel, a közszolgálatás- ban végzett példaértékű tevékeny­sége elismeréseként”. Harmad­évesen az OTDK-n a „Falak és kor­látok - szociális munkásként az elfogadásért” című dolgozatával (témavezető: Kocsis Erzsébet főis­kolai docens) ül. helyezést ért el. Adventi melódiákkal hangoltak az ünnepre bonyhád Zenés adventi isten- tiszteletnek adott otthont a református templom vasár­nap. A bonyhádi Bartók Béla Zeneiskola tanára, Seleljo Jaroszlav vezette Bonysax Szaxofon kvartett kápráztatta el a közel 30 fős közönséget melódiáival, (vb) Minden karácsonyfa alá jut majd ajándék aparhant A 14 éven aluli gyermekek 5 ezer, a közép- és felsőfokú iskolában tanuló fiatalok 10 ezer, a súlyos fo­gyatékkal élő, illetve súlyos beteg aparhantiak szintén 10 ezer forintos támogatást kap­tak. A 38 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek 5 ezer forintos támogatást adott az önkormányzat. Szűcs György polgármester elmondta, a cél az volt, hogy minden karácsonyfa alá jus­son egy kis ajándék, (vm) Karácsonyi hangversenyen mutatták be, mi tudnak SIMONTORNYA A Lajtha László művészeti iskola simontor- nyai növendékei hangver­senyt tartottak a vármúzeum lovagtermében. A közel két­órás előadás során 38 zene­mű hangzott el. Nagy tetszést aratott a műsor végén a zene­iskola növendékeiből alakult kórus, akik Bálint György ve­zényletével, Doffkay Frigyes zongorakíséretével több ká­nont énekeltek, (vl) Évzáró bulit tartott a Heimat tánccsoport bátaszék Hagyományos ka­rácsonyváró ünnepségét tar­totta a Heimat Német Nem­zetiségi Tánccsoport nem­rég. A műsort a gyerek tán­cosok adták, német nyelvű karácsonyi dalokkal, verssel és egy közösen írt mesével. A Kossuth utcai óvoda né­met nemzetiségi csoportja és a Hexen Duó is készült az alkalomra. A program év­záró bulival zárult, (he) Együtt koncertezett a Mecsek és a Kapos kórus dombóvár A Mecsek Kórus és a Kapos Kórus tartott kö­zös ünnepi hangversenyt ad­vent utolsó vasárnapján az Apáczai Csere János Szakkö­zépiskola dísztermében. Többek között a nemrég 80. születésnapját ünneplő Tillai Aurél, valamint Kodály Zol­tán műveiből adtak ízelítőt a nagyérdeműnek, (rt) A cigány önkormányzat is köszöntötte a gyerekeket SIMONTORNYA A Mindenki karácsonya városi rendez­vény másnapján a simontor- nyai Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat is ünnepséget rendezett, melyen cigány versmondók mellett két nem roma tánccsoport is fellépett. Csőszné Kacz Edit polgármester a szeretet, az összetartozás fontosságát hangsúlyozta, mely szárma­zástól, nemtől és vallástól független, (vl) Továbbiak a TEOLhu hírportálon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents