Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-24 / 299. szám
Jézus életéről szólt atolnanémedi előadás tolnanémedi Óvári Péter tamási evangélikus lelkész szervezésében a községben vendégeskedett a pécsi Pan- tobáb csoport. A gyerekek körében nagy tetszést arattak a Jézus életét pantomim, báb- és árnyjáték formájában feldolgozó zenés jelenetek. A rendhagyó előadás karácsonyi hangulatot varázsolt a Művelődési Házba, (vl) Felnőtteket, gyerekeket várnak a templomba szekszárd Pásztorjátékkal egybekötött szentmise lesz december 24-én, pénteken délután 4 órától a belvárosi templomban. A Szent Cecília templomi kórus zenés áhítatot tart szenteste fél 12-től az éjféli miséig. Mindkét szekszárdi templomban éjfélkor kezdődik a szentmise. Karácsonykor és másnapján ugyancsak mindkét templomban vasárnapi miserend lesz, a belvárosiban 8.45,11.00 és 18.00 órás kezdéssel, az újvárosiban pedig 7.30-kor és 10.00-kor. (gy) Karácsonyváró ünnep volt Szekszárdon szekszárd Karácsonyváró ünnepséget tartott a Szent Erzsébet Karitász Alapítvány Szekszárdon. A többnyire idős, egyedülálló embereknek a Garay gimnazisták kedveskedtek kis műsorral, a katolikus iskola tanulói pedig pásztorjátékot mutattak be. Ravasz Csaba atya a karácsonnyal kapcsolatban a szeretet, a meghittség fontosságát hangsúlyozta, tudtuk meg Csík Attilánétól, az egyik szervezőtől, (gy) Továbbiak a TEOLhu hírportálon EGYHÁZI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. DECEMBER 24., PÉNTEK Az Ige testté lett, közöttünk lakott karácsony Az igazi ajándék az értünk megszületett Üdvözítő Jézus Krisztus A paksi evangélikus templomban a gyermekkarácsony tiszteletére az elmúlt vasárnap óta áll a feldíszített fenyőfa Az egymásra való odafigyelés, az elmélyülés ideje jött el. Ám az ember sokszor túlzásokba esik, és elfelejti, hogy nem ő, hanem Isten az ünnep igazi rendezője. Hanoi Erzsébet A karácsony az egymás iránti felelősségünkre hívja fel a figyelmet. Arra, hogy vajon cselekedeteinkkel, szavainkkal valóban megéljük-e a csodás történet örömhírét, vagy hagyjuk, hogy a külsőségeké legyen a főszerep. Az ünnep üzenetéről Szabó Vilmos Bélával, a Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye esperesével beszélgettünk.- A karácsonyi történetet mindannyian jól ismerjük. A csoda mit sugall a kor emberének?- A jól ismert történet mindig megújuló üzenettel bír. Kétféle karácsonyi történetet ismerünk. Az egyik a Lukács evangéliuma szerinti, a szent családdal, jászollal, pásztorokkal, valamint a Máté evangéliumában található napkeleti bölcsek történetével kiegészítve. Ez a mindenki számára köny- nyen megérthető változat A másik a János evangéliuma szerinti, amely már filozofikusabb megfogalmazású. Arról szól, hogy az Ige testé lett, közöttünk lakott Az ember keresi az Istent, és erre a keresésre ad csodálatos választ a karácsonyi történet. Megadja az emberi élet értelmét, szépségét, azzal a hogy nem magányosan kell az | úton járni, hanem Isten számon | tart bennünket, közösséget vállal I velünk a szeretetben a megváltás kegyelmi ajándékával. Jézus Krisztus személyében a megfoghatatlan, távoli Isten közel jött, emberré lett, vállalva emberi sorsunkat Vállalta a szenvedés és a halál útját is, hiszen a karácsonyi bölcső fölött már ott van a golgotái kereszt is. A karácsonyi történet lényegében a hitről is szól, mert a Krisztusba vetett hit nélkül gyökértelenné válik ez a szép ünnep. Sokan elfelejtik, hogy a karácsony nem önmagában a szeretet ünnepe, hanem Isten kiáradó szeretetének ünnepe. Nekünk ebből kell táplálkoznunk és ezt kell továbbadnunk. Az ember a bűneset következtében elvesztette a békességét Istennel és a többi emberrel is. Minden igyekezete ellenére Isten nélkül csak látszatbékességet tud teremteni önmagával, környezetével és a sorsával is. Istennek ez a csodás kegyelmi ajándéka viszont igazi békességet ad az embernek.- Ez az üzenet nem halványul el, nem veszik el a külsőségek között?- Túlzásokba esünk. Az előkészületek, az ünnep túl hangossá lesz, elveszítve a „csendes éj” békességét és visszafogottságát. Az ember minden igyekezetével meg akarja rendezni, szervezni a karácsonyt, közben elfelejti, hogy nem ő a rendező, hanem Isten. Az ember pedig az ajándék elfogadója. Ezért van szükségünk alázatra, hogy Krisztus lehessen a nagy az életünkben, úgy, hogy a szívünkbe fogadjuk őt. Általa élhetem meg a saját életem, küldetésem ezen a világon. Az a csodálatos a karácsonyban, hogy a Teremtő Úristen lehajol hozzám és bátorít, vigasztal, megerősít, reménységet, örömöt ad.- Úgy tartják, az ember még sohasem volt annyira magányos, mint napjainkban. A karácsonynak viszont az egymásra találásról, odafigyelésről is szólnia kéne.- Óriási ellentmondása az ünnepünknek, hogy akár közösségben is lehetünk magányosak, vagy hogy a környezetünkben ott élnek a ténylegesen elmagányo- sodott, szomorú emberek. Karácsony a felelősségünkre is rávilágít, ébresztgetí a lelkiismeretünket. Vajon én, aki elfogadtam a karácsonyevangéliumát, örömhírét, megélem-e ezt cselekedeteimmel, szavaimmal, együttérző szerete- temmel? A legnagyobb ajándék sohasem az, amit mi anyagi értékben mérünk, hanem az olyan lelki ajándékok, mint a szelídlel- kűség, a békesség, irgalmasság, megbocsátás, igazság, szeretet, öröm. Ezek azok, amelyekre igazán szükségük van embertársainknak. Azért kell mindezeket toBéküljetek meg Istennel és egymással! A napkeleti bölcseket Máté evangéliuma említi az újszülött Jézus Krisztust Máté evangéliuma szerint napkeleti bölcsek látogatták meg Betlehemben. A köznyelvben szokás őket háromkirályoknak is nevezni, de számuk valójában bizonytalan, hiszen Máté csak arról tesz említést, hogy egy csillagot követve több bölcs kereste föl Jézust Számukra abból következtettek, hogy a Biblia szövege szerint három különféle ajándékot, aranyat, tömjént és mirhát vittek magukkal A bölcsek később nevet is kaptak, Gáspárként, Menyhértként, Boldizsárként ismerjük őket egyes értelmezések szerint perzsa papok, vagy babilóniai csillagászok lehettek. Egy másik magyarázat alapján pedig a XIV. századig ismeri három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika királyai voltak. Ez a felfogás pedig azt szimbolizálja, hogy az egész világ hódolt Jézus születése előtt A bölcsek útját mutató csillag is sok találgatásra adott okot Számítások szerint a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt a Halak csillagképében. (Forrás: www.wikipedia.hu ) vábbadni, mert én is megkaptam Istentől a legnagyobb ajándékot, a betlehemi gyermeket, Jézus Krisztust A karácsony felszólítást is jelent számunkra: Béküljetek meg Istennel és egymással!- Mire kell figyelnünk annak érdekében, hogy az imént említett értékek eljussanak hozzánk?- Vigyáznunk kell arra, hogy a mai sok mindenben felszínessé vált világban ne ragadjunk le csillogó külsőségeknél, hanem vegyük észre a betlehemi istálló egyszerűségében közénk jött igazi csodát, az értünk megszületett Üdvözítő Jézus Krisztust. Misztériumjátékot mutattak be Tolnán advent Hajnali mise, szeretetvendégség, jótékonysági koncert, ajándékozás A karácsony igazi arcát Szent Ferenc fedezte fel Roráté. Hajnali mise az adventi időszakban. A mindennapi megszokásokból kizökkentő lelki élmény. Olyan, mint az éjféli mise. Régen általánosan elterjedt volt, de manapság a paphiány, a lelkipásztorok leterheltsége miatt már kevés helyen tartják meg. A tolnai plébános, Keresztes Andor minden évben bemutatja a hajnali miséket. Sötétben indulnak a hívek a templomba, és világosban érkeznek haza. Ez, a plébános szerint jelképezi az ószövetség és az újszövetség közötti különbséget is. Az ószövetségi ember még sötétben járva kereste Istenét. Aztán megtestesült Krisztus, a világ világossága, s új szövetséget kötött az emberrel. Tolnán agapé - szeretetvendégség - is volt a roráték után. Más adventi programokat is kínáltak a híveknek. Tartottak egy jótékonysági koncertet - melynek bevételét a rászoruló, szegény családok és egyedül élő idős emberek karácsonyának szebbé tételére fordították -, a helyi katolikus iskola tanulói pedig misztériumjátékot mutattak be a templomban. Jézus születéstörténetét dolgozták fel. A színjátszó csoport tagjait két pedagógus, Baller Mihályné és Kollerné Illés Gabriella készítette fel az előadásra. ■ W. G. Az iskola színjátszói a templomban léptek közönség elé Képgaléria: TEOLhu Az ünnepek ünnepének tartotta Assisi Szent Ferenc a Megváltó születésének ünnepét. Az ő nevéhez fűződik a betlehemállítás szokása, amely világszerte elterjedt. Az itáliai Greccióban Ferenc 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így „alkalmi színészekkel” felelevenítették a szent éjszaka eseményeit. Egy másik fontos karácsonyi esemény Szent Ferenc életéből olyan esztendőben történt, mikor Jézus születésének ünnepe péntekre esett. A ferences barátok egymás között arról beszélgettek, hogy Jézus szenvedésének és kereszthalálának emléknapja, vagyis a péntek felülírja az ünnepet, vagyis ilyenkor is böjtölni kellene. Ferenc azonban nem értett velük egyet és így szólt: „Vétkezik, aki pénteknek nevezi ezt a napot, amelyen az isteni kisded született. Azt akarom, hogy ezen a napon még a falak is húst egyenek, s mivel ezt nem tehetik, legalább kívülről kenjék be azokat”. Azt is elrendelte, hogy bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek. Országosan is kiemelkedő a pécsi ferences templom betleheme, melynek életnagyságú több tucat figuráját ferences szerzetesek faragták több mint száz éve. ■ Sz. Cs.
