Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-12-19 / 50. szám
2010. DECEMBER 19., VASARNAP 7 bagdy emöke A cuccok helyett a szeretettől szóljon a karácsony. Az ajándékkal pedig magunkból adjunk valamit, aminek a másik örül, amiről tudja, fontos nekünk. ____________ INTERJÚ _______________• „S ZERESS ÉS AKARJ ÉLRI!” Aki tud ünnepelni és másokon segít, az nemcsak boldogabb és elégedettebb ember lesz, de kutatások bizonyítják, hogy egészségesebb is. Bagdy Emőke pszichológus szerint nem jó, ha az ajándékról szól az ünnep, de az sem, ha a szeretet kifejezésének egy ilyen csodálatos alkalmát elmulasztjuk. Fábos Erika- Ilyenkor már nagyon készül az ünnepre?- Szeretek rá készülni, magam miatt is és amióta unokáim vannak, főleg miattuk. Gondolkodom, mivel okozhatnék örömet nekik és várom a karácsonyt.- Fontos önnek a karácsony?- Nem is lehetne ez másként, tekintettel arra, hogy olyan családból jövök: édesapám református lelkész volt. Bűnbánati hetet tartottunk és Úrvacsorát vettünk, a lelki, belső felkészülésről szólt az advent, hogy a karácsony igazi ünnep, öröm lehessen és ez ma is így van. Nálunk tehát ennek az ünnepnek különleges jelentősége volt és mivel vallásos vagyok, van is. n\>i- Ez az ünnep elég megosztó: sokan nagyon várják és vannak, akik inkább félnek tőle.- Akik félnek, nyilván azért teszik, mert vagy nincsenek olyan szeretetkapcsolataik, amit ápolni tudnak, vagy mert félreértelmezik az ünnepet. Nem csoda, hiszen a fogyasztói kultúra azt sugallja a számukra, hogy az ünnep középpontjában az ajándékozás áll. Ebből könnyen lesz rivalizálás, hogy ki, kinek, menynyit vett, ami nyomasztó és ettől valóban teher lehet az ünnep.- Ajándék nélkül viszont valahogy nem ünnep az ünnep.- Nem, mert ez benne van az életünk rítusrendszerében és nem is lenne jó, ha a szeretet kifejezésének egy ilyen csodálatos alkalmát elmulasztanánk. Az ajándék ugyanis szimbólum a szeretet és az összetartozás kifejezésére. Kell az ajándék, csak ne feledkezzünk meg róla, hogy mire való. Arra, hogy kifejezzük a szeretetünket, a másik fontosságát. Fontos, hogy épüljön egy családi tradíció, amikor a szeretet keresi a maga kifejezési formáját és a maga szimbólumait.- Rosszul ajándékozunk?- Igen, ha úgy gondolkodunk, hogy az értékén múlik az ajándékozás öröme, vagy úgy, hogy megveszem azt, amit én szeretnék kapni. Ez félreértés. Mert mi az ajándék? Az, ha valamit, ami hozzám tartozik, azt átadom és ezzel mintegy átadok magamból egy darabot.- Milyen a jó ajándék?- Az igazi ajándék a másik számára fontos dolog, aminek örülni tud. Könnyű ezt megtanítani a legkisebbeknek is. Üljünk le, készítsünk együtt valamit, kétkezi munkával, hogy megérthesse: az ajándéknak az az üzenete, hogy teszek érted valamit. Azért, mert benne van egy darabja szimbolikusan a szeretetünknek, a lényünknek, mert úgy szeretlek, hogy ami nekem a legdrágább, azt odaadom neked. Ez az ünnep, a karácsony valódi üzenete is.- A vallásos emberek ezt jobban tudják, könnyen átérzik?- Annyiból talán könnyebb, hogy minden vallás kidolgozta a saját biztonságot nyújtó rítusait, amelyek egyúttal ünneppé teszik az ünnepet. Fontos, hogy a karácsony ne olyan legyen, mint a többi nap. Ez egy jelentős, vagyis megjelölt ünnep. Ünneplőruhába öltözöm, amivel elkülönítem az ünnepet a hétköznaptól és ezzel is kifejezem, hogy ünnepelek. A ruha egy identitáskellék. Fia farmerban vagyok, másként viselkedek, mintha ünneplőben vagyok és egyúttal kifejezem vele, mi vagyok abban a helyzetben. Bölcs dolgok ezek, ahogy a lelki vonatkozásai is a vallásos ünnepnek, amelyek fontosságát tudományosan is igazolta az egészségpszichológia. A gyónás, a bűnbánati hét, a megbocsátás, vagyis a lelki felkészülés, a befelé figyelés egy vallásos ember számára az ünnep része. Tudjuk, a hordozott harag méreg a szervezetnek: daganatokat, szív- és keringési beteg- ségeket okoz. Az ima alatt pedig hormonátrendeződések történnek a szervezetben, amelyek megújítják az erőnket, a rendszeres ima életerővel tölt fel.- Az ünnep és az ünneplés is fontos tehát.- Nagyon fontos. Azt jelenti, nem a saját dolgaimra figyelek, kiszállok a hétköznapokból. Megpihenek. Másrészt az egymásnak adott érzelmek emlékezetessé tudnak tenni egy ünnepet életen át. Az ünnepek emlékoszlopok, időt tagoló megállók az ember életútján. Ha megkérünk valakit, hogy mesélje el az életét, a kimagaslóan pozitív és negatív élményeket fogja említeni. Viszket Mónika írt egy érdekes doktori disz- szertációt a témáról, amiből kiderül, hogy azok a családok, amelyek tudnak együtt ünnepelni, s vannak szeretetkapcsolataik, figyelnek egymásra, egészségesebbek és jobb a megküzdőképességük is. Vizy E. Szilveszter írta le, hogy az agyban van egy örömközpont, ami ha másoknak segítségére vagyunk, ha valami jót teszünk velük, ha megküzdünk a nehézségekkel, akkor stimuláló- dik és boldogságérzést okoz, ami viszont az immunrendszerünket aktiválja. Mit üzen ez nekünk? Azt, hogy add bele magad a másikra figyelő és segítő aktivitásba, akkor segítesz a legjobban magadon, miközben a másikért erőfeszítesz. így lehetsz boldogabb és egészségesebb.- Ezzel szemben Magyarországon a depresszió népbetegség. Ha tényleg így van, mi az oka?- A konzumkultúrának, amiben élünk, az a legnagyobb hibája és veszélye, hogy akarva-aka- ratlanul egyféle mentális fertő- zöttség állapotát idézi elő. Szinte észrevéüenül magunkra vesz- szük azt a magatartást, hogy dobd el a régit és vegyél, ne jaNévjegy született 1941, Tiszafüred 1961-BEN gyógytornászdiplomát szerzett 1968-ban végzett pszichológia szakon 1969TÓL, 34 éven át az OPNI szakigazgatója, a klinikai szakpszichológus-képzés vezetője 1972-ben bölcsészdoktori címet szerzett 1982-BEN a pszichológiai tudomány kandidátusa 1996-BAN habilitált ^ , 2000-től A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológusképzésének alapítója és vezetője, ma emeritus professzora három gyermeke és öt unokája van. vítsd a régit, dobd el, vegyél újat. Ez őrült anyagi hajszához vezet, ami újabb akadályokat teremt és frusztrál. Az ember egy stresz- szes, beszorult tehetetlenségi állapotba kerül, aminek az a vége, hogy felteszi a kezét: nem bírom tovább, nincs értelme. Ez blokkolja a biológiai rendszereit is, bénítja az immunrendszerét és jönnek a fizikai betegségek, szorongás és a depresszió.- Ahhoz talán, hogy ezeket a stresszeket könnyebben élje túl az ember, közösségek kellenének: család, barátok.- Bizony, a „cuccipar”, az anyagiassá vált, elidegenedett világ fölébe került az éltető emberi kapcsolatoknak, mindannak, ami az embert boldogítja. A mai veszedelmes kultúránkban a legfontosabb, a kapcsolat érzelmi értéke lúgozódik ki. Az, hogy fontosak legyünk egymás számára. Pedig az ember alapszükséglete az úgynevezett szükségeltségi szükséglet. Hogy te, egyes-egyedül te, nagyon fontos vagy valaki számára. Mit üzen a mi szerencséden kultúránk ezzel szemben? Azt, hogy nincs idő a kivárásra, a jobbításra. Ami nem elég jó, azt el lehet, sőt el kell dobni és venni helyette másikat. Ez elhidegüléshez vezet az emberek között, ami egy alattomos folyamat. Pedig Jean Paul Sartre ezt rég megfogalmazta: aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását, azt, hogy ki ő a világban, az homokvárra épít. Retteghet, mert ha javait elveszti, akkor semmivé válik.- Nagyon népszerűek a közösségi oldalak, az, hogy virtuális térben ápolunk emberi kapcsolatokat. Ezek is barátságok?- Nagyon sok mindenről mondunk le ezzel, noha kapcsolatpótlék az ilyen kontaktus is. A közvetlen emberi kapcsolat kincseit veszítjük el. A beszélgetés óriási kincs. Az régóta közismert, hogy a gondolatainknak csak hét százalékát közvetítjük szavakkal, 38 százalékát a hanglejtésünkkel, hangszínünkkel és 55 százalékát vizuálisan, a testbeszédünk teszi hozzá a mondanivalónkhoz. Ma már tudományos vizsgálatok is alátámasztották, hogy üzenetek olvashatók le pusztán a szem mozgásai révén. Vagy például ha szimpatikus a másik, könnyen ráhangolódunk, felvesszük a testtartását, a légzésének a ritmusát is. Sőt Bányai Éva munkacsoportjával végzett olyan kutatást, ami bebizonyította, hogy azonos agyi hullámtevékenység is létrejön két beszélgető ember között és az is kimutatható, hogy egy kedves, meleg pillantás pont olyan hatással van az emberre, mint a simo- gatás. Merjünk tehát személyesek lenni, mert ezáltal is boldogabbak lehetünk.- Könyvet is írt a boldogságkutatás tapasztalatairól. A pénz . például boldogít?- Csak tíz százalékban járul hozzá a boldogságélményünkhöz, noha azért feltétel az alapvető létszükségletek biztosítása. Ezért a „sok” már nem tud sokkal több örömöt adni, mint az „elég”. A megelégedettség viszont nagyot lendít a boldogságérzetünkön! Mégis elhiteti velünk a manipulativ fogyasztói kultúra, hogy ettől leszünk boldogok. Azt üzenik, hogy csak a pénz boldogít, ez pedig nyílt becsapás. Kérdezd meg magad, mikor voltál legutóbb boldog? Mitől? Nem a pénz fog az eszedbe jutni, hanem egy szeretetkapcsolat eseménye.- Mi a különbség az öröm és a boldogság között?- A boldogság mint életérzés egy hullámzó közérzeti folyamat minősége, az öröm pedig felvillanó boldogító esemény. Leggyakoribb, ha valami rossz elmúlik az életünkben és megkönnyebbülten, felszabadultan érezzük magunkat. A másik lehetőség a vágyaink beteljesülése. Csakhogy ez rövid életű, két hétig képes csak legfeljebb fennmaradni. Ezt nevezte a pszichológia hedo- nikus alkalmazkodásnak, hozzászokunk gyorsan a jóhoz.- Meg lehet fogalmazni, hogy hogyan legyünk boldogabbak?- Ezt nagyon sok körülmény befolyásolja, a kiegyensúlyozott párkapcsolat, a szerető család, az emberhez méltó életszínvonal, a munkavégzés lehetősége és így önmagunk hasznosságának érzete, a nehézségekkel való megküzdőképesség, az optimista beállítottság, a megbocsátás képessége, a hála és köszönet kifejezésének bátorsága, az egymásra figyelő és segítő magatartás, a szívből segítés... Tovább már nem is sorolom, de mindennek a lényege az életbátorság és életszeretet: szeress és akarj élni! Akinek van kiért-miért élnie, az minden „hogyant” emelt fővel és bátran elvisel. t % A
