Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-11-28 / 47. szám
2010. NOVEMBER 28., VASARNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Film készül a bizalom regényéből forgatás Szabó István filmrendező Szabó Magda híres könyvét viszi filmre December közepén fejeződik be Szabó István új filmjének, Az ajtónak a forgatása, amelyet a 2007- ben elhunyt Szabó Magda világhírű regénye alapján készít az Oscar-díjas alkotó. A forgatáson jártunk. Mézes Gergely A műhó nem hideg, sőt még csak nem is nedves. Mégis amikor belépünk a II. kerületi ház kertjébe, mintha tíz fokot hűlne a levegő. Az öreg ház fehérbe borult kertjében nagy a sürgés-forgás: közeledik a ebédszünet, előtte még egy jelenetet rögzítenének. A monitor mögött Ragályi Elemér, a film operatőre, mellette Szabó István Oscar-díjas filmrendező. Az ódon hangulatú udvaron át Martina Gedeck érkezik, A mások élete című film főszereplője játssza ugyanis az írónőt. Épp az egyik legfontosabb jelenetnél tartanak: amikor Emerenc súlyosan megbetegszik, s hetek óta nem nyit ajtót senkinek. A film német-magyar koprodukcióban készül mintegy hatmillió euróból (1,65 milliárd forint). Szabó István arról mesél, hogy Németországban már be: fejezték a forgatást, már csak a téli és néhány kórházi jelenet van hátra. „Sokat sétáltam errefelé helyszín után kutatva. Az ajtó ugyanis félig-meddig önéletrajzi regény, Szabó Magda pedig itt lakott a Júlia utcában. Akit a regényben Emerencnek hívnak, két házzal arrébb. Sajnos a valóságos helyszínen kivitelezhetetlen volt a forgatás” - mondja a rendező, hozzátéve, hogy igyekeznek a lehető legpontosabban követni a regényt. Amikor a regényhez fűződő viszonyáról kérdezzük, az alkotó arról mesél, hogy Szabó Magdával többször is beszéltek valamelyik regényének megfilmesítéséről. „Sajnos akkor nem döntöttünk, aztán időközben ő eltávozott közülünk. Végül Háber- mann Jenő, a film magyar producere felkérésére álltunk neki a munkának.” Szabó István szerint azonban Az ajtó nem csupán a bizalom, hanem a bizalom elvesztésének a regénye is. „Arról szól, hogy milyen nehéz bizonyos ajtókat kinyitni, különösen, Ragályi Elemér operatőr, Martina Gedeck színésznő és Szabó István filmrendező. A forgatás december közepéig tart, amit fél év utómunka követ. ha valakit az élettapasztalatai arra tanítanak, hogy senkit ne engedjen be ezen a képzeletbeli ajtón” - vélekedik. „A film két nagyon erős egyéniség különös kapcsolatáról szól. Mindketten azt szeretnék, ha a másik az ő normái szerint élne. Kettejük harca hatalmas szeretetfellobbaná- sokkal, máskor már a gyűlöletet érintő ellenszenvvel jár, ezt az érzelmi hullámzást követi nyomon a film” - teszi hozzá a rendező, aki szerint a két szereplő harcán keresztül az írónő a korról és az uralkodó politikai légkörről is beszél. Mint fogalmaz, Emerenc szerepére egyből a Oscar-díjas Helen Mirrent szánta, aki a könyv elolvasása után azonnal igent mondott a felkérésre. Az írónő szerepében eredetileg Szabó István egy magyar színésznőt szeretett volna látni. „A két szereplőnek értenie kell egymást, reagálnia a másik legkisebb rezdülésére is. Ezért egy olyan színésznőt választottam, aki kitűnően beszél angolul. Ráadásul így a német partnernek is kedveztünk, hiszen Martina egyike a legismertebb német színésznőknek.” Ragályi Elemér, a film operatőre pedig arról mesél, hogy milyen nehéz lesz az olvasók előképeivel megküzdenie a filmnek. „Nem vagyok Szabó Magda-ra- jongó, csak néhány könyvét olvastam eddig. Az ajtó viszont nagyon megtetszett, elképesztően erős karaktereket teremtett benne az írónő. Viszont ahogy nekem kristálytiszta kép bontakozott ki a könyv olvasása során Emerencről, úgy valószínűleg a többi olvasónak is. És ha a bennünk élő kép és a film nem hasonlít egymásra, akkor diszharmónia alakul ki” - magyarázza az operatőr, majd hozzáteszi, Helen Mirrent igazi átváltozóművésznek tartja, aki képes megbirkózni az előítéletekkel. A készülő film képi világáról pedig annyit mondott, hogy a forgatás során főleg az ösztönei vezérlik, jelentős mértékben befolyásolja a munkáját a környezet, az időjárás vagy éppen a színészek játéka. Az ebédszünet véget ér. Szabó István azt mondja, még néhány belső jelenetet felvesznek. A meleg irodabusz után még hidegebbnek tűnik az udvar. A rendező együttérzőn bólint, azt mondja, a műhó miatt van. A látvány hiteti el velünk, hogy hideg van. Az ajtó: Szabó Magda leghíresebb regénye szabó magda 2003-ban Az ajtó című munkájáért megkapta a legjobb női szerzőket jutalmazó, rangos Femina- díjat. A regényből színházi darab is készült: a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház 2005-ben mutatta be Bereményi Géza rendezésé ben a produkciót, a fővárosi Magyar Színházban 2006- ban volt a premier Pinczés István rendezésében. Mozifilm készül az Abigélből is mozifilmet fognak forgatni Szabó Magda Abigél című regényéből, amelyből 1978-ban már készült egy nagy sikerű televíziós sorozat - jelentette be Bánfalvy Ágnes, a leendő film rendezője és Tasy Géza, az író hagyatékának kezelője októberben. A mintegy 400- 450 millió forintba kerülő mozifilm forgatása várhatóan 2011 augusztusában vagy szeptemberében kezdődik, a bemutatót 2012-ben tartják. Ottjártunkkor épp a film egyik legfontosabb jelenetét vették fel ■ Helen Mirren szinte azonnal igent mondott. HÍRSÁV Kispál-film: több mint négyezren látták országszerte nagy érdeklődés kísérte a Kispál és a Borz idei búcsúkoncertjéről szerdán vetített filmet: a Napozz Holddalt 22 helyszínen összesen 4359 néző látta. A Napozz Holddalt az elsősorban fotósként és operatőrként ismert Merényi Dávid készítette. A dupla DVD karácsony előtt bolti forgalmazásba is kerül. Világsztár alakíthatja Munkácsyt európai koprodukcióban folynak Káéi Csaba A nap szerelmese című Mun- kácsy-filmjének előkészületei; a főszereplő egy angolszász filmcsillag, míg az operatőr valószínűleg az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos lesz. Koncertsorozat a Páva utcában terezin-auschwitz címmel rendezi meg a Hiányzó láncszemek elnevezésű, a holokauszt művészáldozatainak emléket állító koncertsorozat második állomását Korcsolán Orsolya és Bársony Péter ma este nyolc órától a Holokauszt Emlékközpontban. Újra Budapesten a Harlem Gospel Choir a világhírű Harlem Gospel Choir újra Magyarországra látogat, december 1-jén a Budapest Kongresszusi Központban lép fel. Az együttest Allen Baily alapította 1986-ban a New York-i Harlemben. A Harlem Gospel Choir All a bál a magyar filmszakmában hiány Bizonytalanná vált a cannes-i nyertes, Kocsis Ágnes mozipremierje Miklósa Erika is fellép a Príma Primissima-gálán A Magyar Mozgókép Közalapítványt érő elvonások miatt veszélybe került Kocsis Ágnes cannes-i díjnyertes Pál Adrienn című filmjének a magyarországi premierje. A filmet gyártó cég közölte: nem sikerült rendezni a zenei jogdíjakat, illetve a támogatási rendszer bizonytalansága miatt a terjesztésre szánt támogatásokra sem pályázhatnak. A Pál Adriennt eddig mindössze két fesztiválon, a Cine- Pécsen, illetve a miskolci Cine- Festen vetítették. A film Cannes- ban elnyerte ,a kritikusok nemzetközi szövetségének FIPRESCI- díját, de később díjat kapott Rigában, Zürichben és Moszkvában is. Hiába nyert Cannes-ban, a magyar nézők mégsem láthatják a filmet? Közben úgy tudni: a pénzügyi helyzet miatt a februárban esedékes Filmszemlét májusra tolná át az MMK, reménykedve abban, hogy addigra kiszámíthatóbb anyagi körülmények lesznek. Mint ismeretes: a közalapítvány a minisztérium segítségét kérte miután a kormány a jövő évi keretüket 5,4 milliárdról 1,035 mil- liárdra csökkentette. Az összeg az MMK szerint csupán a banki kamattartozások fedezésére elegendő, de a törvényi kötelezettségek betartására - így például a szemle megrendezésére - már nem jut forrás. Eközben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz a kormány 2 milliárdot rendelt filmtámogatási címszó alatt. ■ December 3-án adják át a Prima Primissima-díjakat a Művészetek Palotájában. A gálán több kiváló művész fellép, köztük Ke- veházi Krisztina, Apáti Bence, Érdi Tamás, Kovács Kati, Lukács Sándor és Miklósa Erika. Az világhírű szoprán a fellépés után már a New York-i Metropolitan Operába készül, ahol hagyományosan az Éj királynőjét énekli. „Az Éj királynője minden szoprán vágyálma. Húsz éve éneklem, úgy érzem, most értem meg igazán a szerepre” - mondta Miklósa Erika. A művésznő, aki az idén indult Bakonykuti polgármesteri címéért, ugyanakkor kiemelte: nem igaz, hogy megválasztása esetén választania kellett volna az operaénekesi karrier és a polgármesterség között. „Félreértés történt, amikor a szavaimat idézték. Semmiképp nem mondta volna le, akár felkéréseket is visszamondtam volna. Bakonykuti felvirágoztatása a szívügyem, szívesen vállaltam volna a polgármesteri teendőket” - nyilatkozta Miklósa Erika, aki szerint így is sok eredményt elértek az elmúlt években. „Ma egész más település Bakonykuti, mint tíz éve volt” - tette hozzá. ■ ■ Bakonykuti felvirágoztatását a szívügyének tekinti a művész.
