Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-24 / 273. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. NOVEMBER 24., SZERDA Kilenc hónapot kapott első fokon a volt főkapitány Pécs, szekszárd Első fokon, nem jogerősen kilenc hónap le­töltendő fogházbüntetéssel súj­totta a Pécsi Városi Bíróság a ha­lálos balesetet okozó Berta Atti­lát, volt Tolna megyei és buda­pesti rendőrfőkapitányt. Közúti baleset okozásának vétségében mondta ki Palotai Gabriella bíró bűnösnek a nyugalmazott rend­őrtábornokot. Emellett négy év­re eltiltotta a közúti járműveze­téstől, és több mint félmillió fo­rint perköltség megfizetésére kö­telezte. Mint megírtuk, Berta Attila autójával egy idős asszonyt gá­zolt el a szekszárdi Szent István téren egy gyalogátkelőhelyen még 2008. december 18-án este. A nő később belehalt sérülései­be. A bíró indoklása szerint a vádlott nem fokozott óvatosság­gal közelítette meg a gyalogátke­lőhelyet. A vádlott és védője eny­hítésért fellebbezett, az ügy a Ba­ranya Megyei Bíróságon folyta­tódik. Lapunk megkereste Berta Attilát, de ő nem kívánta kom­mentálni a bíróság döntését. ■ Remekül fújták a szaxofont az ifjú bonyhádi tanulók POMÁZ, BÖNYHÁD Kimagasló eredményeket értek el a bonyhá­di Bartók Béla zeneiskola növen­dékei a IV. Országos Szaxofon Versenyen. Jászberényi Tünde és Éppel Noel képviselte a völgysé- gi intézményt a harmadik kor­csoportban a pomázi megméret­tetésen. Tünde első, míg Noel harmadik helyezett lett a rangos mezőnyben. A tanulók 14 ver­senyzővel mérték össze tudásu­kat, akik az ország több pontjáról érkeztek. A fiatal muzsikusokat Seleljo Jaroszlav készítette fel, akinek szintén elisjnerték tevé­kenységét a zenei megméretteté­sen: felkészítői tanári díjat ka­pott. Zongorán pedig Seleljo Ale­xandra kísérte a tehetséges diá­kokat, akit korrepetitori díjjal ju­talmaztak Pomázon.- Tünde már második alka­lommal bizonyult a legjobbnak ezen a versenyen, ugyanis há­rom évvel ezelőtt szintén ő fogad­hatta a gratulációkat a dobogó legfelső fokán - mondta öröm­mel Elmauer József, a bonyhádi zeneiskola igazgatója. ■ Vízin. B. Az atomerőműves tűzoltók az M6os autópályán egy balesetben megsé­rült ember mentését gyakorolják alpintechnlkai eszközökkel Ez jól szervezett csapat jubileum Az atomerőmű tűzoltóságánál egyedülálló a képzés is Az Atomerőmű Tűzoltó­ság sok tekintetben irigy­lésre méltó, képzési rend­je pedig egyenesen párat­lan. A felsővezetőknél há­rom, a szolgálati vezetők­nél két felsőfokú végzett­ség az elvárás, a beosztott tűzoltóknál minimum az érettségi, de nem ritka a diploma. Vida Tünde PAKS Alapításának 20. évfordu­lóját ünnepli az Atomerőmű Tűz­oltóság. A jubileum jó alkalom egy összegzésre, Bőhm Péter pa­rancsnokkal, a tűzoltóságot mű­ködtető Atomix Kft. biztonsági szakágvezetőjével. Bőhm Péter azt mondja, hogy az általa vezetett tűzoltóságot legszívesebben hivatásos tűzol­tóságnak minősítené, mert sze­rinte a státusznak nem attól kel­lene függenie, hogy honnan kap­ják a fizetésüket. - Meggyőződé­sem, hogy mi ezt a munkát hiva­tásszerűen és az elvárt minőség­ben végezzük - fogalmazott. A parancsnok nem elfogult véle­ményét számos tény, adat tá­masztja alá. Mint mondja, a jog­szabályokból eredően a képzett­ségbeli, végzettségbeli követel­mények ugyanolyanok, mint a hivatásos tűzoltóságnál, ehhez jönnek még azok a plusz ismere­tek, amit a védendő létesítmény, az atomerőmű megkövetel tőlük, illetve azok az egyéb feladatok, amelyek elvégzésére felkérték őket. Ide tartozik a sürgősségi betegellátás, az alpintechnikával történő mélyből és magasból mentés, a liftből mentés. Ezekre a pluszfeladatokra, mint bevéte­li forrásra is szükség van, mert ezek segítenek abban, hogy jöve­delmek terén megtartsa ver­senyképességét az Atomerőmű Tűzoltóság. Ennek híján nagy a csábítás, hiszen magántűzoltó­ság lévén náluk nincs nyugdíj­korkedvezmény. Van viszont olyan oktatási­képzési rendszer és lehetőség, ami Bőhm Péter szavai szerint országos szinten is páratlan. Mint mondja, a jogszabályok elő­írják, hogy bizonyos beosztás­ban mit kell tudni, ám ahogyan ők ezt rendszerbe foglalták és bevonták az egyes tűzoltókat, és elér­ték az egyéni fele­lősségvállalást, az egyedi. Ebben a minőségirányítási rendszer van segítségükre, mert általa nem fe- lejtődik el semmi, időre elvégez­nek mindent, mindenki tudja, ki a felelős, mit mikor kell megol­dani. Bőhm Péter az Atomix Kft. minőségirányítási vezetőjeként ezeket az elveket a kft. minden szakágazatában terjeszti. A minőségirányítási és telje­sítményértékelési rendszert ma­guk fejlesztették ki. A tüzeket nem lehet kategorizálni, az elol­tott tüzek számát, a felhasznált vízmennyiséget nem érdemes mérni, ezért az Atomerőmű Tűz­oltóságnál a felkészültséget mé­rik. Rendszeresen ellenőrzik a tűzol­tók egészségi, fizi­kai állapotát, ne­gyedévente az el­méleti felkészültséget. Ettől függ a negyedéves prémium, a veze­tők esetében az értékelésbe az általuk vezetett csoport felké­szültsége is beletartozik. A pa­rancsnok elmondta, hogy 1990 óta nem vesznek fel beosztott tűzoltót érettségi nélkül, de egy­re több a diplomás. A szolgálat­parancsnokoknál elvárás a két felsőfokú - egy állami és egy szakmai - végzettség, a vezető­ségnél kötelező még emellé a mi­nőségügyi szakmérnöki végzett­ség. Minden tűzoltónak eszköz­zel és eszköz nélkül tudni kell az újraélesztést, ismereteit folya­matosan frissíteni kell, és arról rendszeresen számot kell adni. A képzés terén jó előre gondol­kodnak, és számításba veszik az atomerőmű tervezett bővítését is. Hiszen, ha egy új erőmű épül, annak is gondoskodni kell a vé­delméről, s ahhoz jól képzett, gyakorlott szakemberekre van szükség, vallja Bőhm Péter. A parancsnok büszke a bevezetett újdonságokra bőhm Pétert szakmai büszke­séggel tölti el, hogy sikerült számos újdonságot bevezetni­ük, amelyek ebben a szakmá­ban korábban ismeretlenek voltak- ők alkalmazták elő­ször a tűzoltóságon a minő­ségirányítást, a teljesítményér­tékelést. A parancsnok ki­emelte, hogy míg a technika, a technológia megvásárolha­tó, az emberekről ez nem mondható el. Nekik maguk­nak kellett tűzoltóvá képezni, nevelni kollégáikat.- Az állomány minden tagja birtokában van a szakmai képzettségeknek, megfelel a követelményeknek A vezetői gárda magas színvonalon lát­ja el munkáját - emelte ki a parancsnok. ■ Készülnek az atomerőmű bőví­tésére is. A 80. évfordulón gazdagprogramot Kínál a Fried simontornya A Térni Fried Mű­velődési ház „Fried-napok” elne­vezéssel egyhetes, gazdag prog­ramsorozattal tiszteleg az alapí­tók emlékének. A Művelődési házat 1930. de­cember havában vették birtok­ba Simontornya lakói. Az intéz­ményt a hajdani bőrgyár tulaj­donos-testvérpárja Fried Imre és Fried Pál építtette, azzal a céllal „Hogy a község lakosainak szel­lemi művelődését és nemes szó­rakozását szolgálja”. A művelődési ház Tolna me­gye egyik legrégebbi kulturális létesítménye. Jelentős szerepet tölt be Simontornya és a közvet­len kistérség közművelődés­ében. 2003-tól önálló alapítvány­ként működik a Területi Művelő­dési Intézmények Egyesülete égisze alatt. 2000 decemberé­ben, az alapítás 70. évfordulóján felvette az alapító Fried család nevét. ■ Az intézmény az alapí­tás 70. évfordulóján fel­vette az alapító Fried család nevét. A jubileumi rendezvény no­vember 28-án kórustalálkozóval kezdődik, ekkor ünnepük a simontornyai kórus megalaku­lásának huszadik évfordulóját. December 1-jén a Szegedi Mini­színpad Mikulás meséjét láthat­ják a gyerekek. Ugyanezen a na­pon a Hagyományok Házában 16 órakor a „Friedek Simontor- nyán” című kiállítás nyílik, ahol Tóthné Unghy Ilona előadása hangzik el. Este 6 órakor Solti Árpád zongoraművész ad kon­certet. December 2-án „Az utolsó honfoglalás” címmel a svájci Hun-Völgy történetéről tart elő­adást dr. Salamin András, majd levetítik a Simontornyai Bőrgyár 200. évfordulójára készített fil­met. Pénteken az ünnepi gála­műsor keretében fellép az erdé­lyi testvérváros, Nyárádszereda „Bekecs” Néptáncegyüttese, ez­után Panofix emlékest kezdődik a Metaxa zenekar közreműködé­sével. A szombat délelőtti játszóház után a Simontornyai Tánctanoda adja elő a Dzsungel könyve cí­mű rockoperát. A Fried-napok zárónapján, vasárnap 16 órakor „Másképp is tudjuk csinálni” címmel rendhagyó módon be­mutatkoznak a Művelődési Ház csoportjai. ■ Varga László Négyszáz ajánlat a kisvállalkozóknak források Eddig az uniós fejlesztési pénzek tíz százaléka jutott csak nekik Uj utakat építettek a város külterületein BÁTASZÉK, BUDAPEST Még Csak épphogy túljutottunk a 2007- 2013 közötti gazdaságfejlesztési időszak felén, s már az uniós for­rások háromnegyede elfogyott. Az IPOSZ adatai szerint a 8042,79 milliárd forintból mind­össze 1951,09 milliárd szabad for­rás maradt. Ráadásul az elosztás sem volt arányos a gazdaság egyes szektorai között. Kassai Ró­bert, az IPOSZ elnöki tanácsadó­ja azt mondja, hogy ebből a kis- és középvállalkozásoknak mindösz- sze 10 százalék jutott, a reálisnak tekinthető 40 százalék helyett. Tegnap együttműködési meg­állapodást kötött az IPOSZ öt pénzügyi közvetítő céggel Buda­pesten. Kassai Róbert reméli, hogy ennek köszönhetően meg­ismerhetik a mikro- és kisvállal­kozások a testre szabott lehetősé­geket: hogyan juthatnak hitelek­hez, visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokhoz. Mintegy négyszáz ajánlat van a forrásközvetítők tarsolyában, köztük olyan uniós hitelkonst­rukció is, amely 4,6 százalékos kamatra kínál pénzt, forintban, beruházásokra. Kassai Róbertnek oroszlánré­sze volt a kormány kisvállalkozói programjának összeállításában. Pontosan tudja tehát, hogy milyen prioritások érvényesülnek a hol­nap magyar gazdaságában. Biz­tatja a kis- és középvállalkozáso­kat, hogy merjenek lépni, mert a Lerch Béla elnökségi tag hazai és az uniós pénzek elérésé­re sokkal több lehetőségük lesz, mint eddig volt/S várhatóan az adminisztráció is csökken, nem lesznek 68 oldalas, bonyolult kér­dőívek. A vidéki ipartestületeknek nem kötelező az öt közvetítő cég szol­gáltatásait igénybe venni, ha van­nak más pénzügyi tanácsadókkal kialakult kapcsolataik. Az IPOSZ Tolna megyei elnökségi tagja Lerch Béla egyelőre óvatosan nyi­latkozik. A kisvállalkozókra való­ban ráférne némi tőkeinjekció. A bankok egyelőre nem szívesen állnak szóba velük. Ám eddig a vállalkozásélénkítő csomagok mindig nagyon sokba kerültek ennek a szektornak. ■ W. G. Paks Szilárd burkolatú út épült az Öreghegy utcában, ahol - an­nak ellenére, hogy eddig nem volt sem út, sem járda - az el­múlt években sorra épültek az új házak. Ma nagyjából húsz család él itt, de nem­csak az ő életkörülmé­nyeiket javítja ez, hanem a ké­sőbb letelepedni szándékozók számára is előnyös. Ebben az irányban ugyanis lehetőség nyí­lik új építési telkek kialakítására. Az önkormányzat a közel 1500 négyzetméternyi aszfaltburkola­tú utat, a hozzá tartozó kapube­járókat, járdát illetve közműve­ket közel 68,5 millió forintból va­lósította meg. Meghosszabbítot­ták a szennyvíz-, csapadékvíz- és gázvezetéket, kiépítették a köz- világítást A beruházást a Teerag- Asdag Építőipari és Kereskedel­mi Kft. határidő­re befejezte. Elkészült a Cseresznyéshez vezető út újabb szakasza is. A Baranya Aszfalt és Betonelemgyártó Kft. az ön- kormányzat megbízásából asz­faltburkolattal erősítette meg a betonutat. Tavaly már elkészült egy közel másfél kilométeres szakasz a település központjától, most ennek folytatásában erősí­tették meg a három méter széles, egysávos utat. Ez több mint 30 millió forintba került. ■ V. T. ■ Lehetőség nyílik Új építési telkek kialakítására. 4 l

Next

/
Thumbnails
Contents