Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-24 / 273. szám
2010. NOVEMBER 24., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG GARAY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 5 tanítani Közoktatást érintő, a közeljövőben megvalósuló tartalmi változások: az előadások rávilágítottak arra, hogy a felvetett kérdések, problématerületek még nem lezártak, további egyeztetéseket, korrekciókat igényelnek AZ ÉLET ALAKÍTJA AZ ISKOLÁT Változások - változó igények a közoktatásban címet viselte az a regionális konferencia, mely tegnap zajlott le Szekszár- don, a Babits Mihály Művelődési Házban. Szeri Árpád Baranya, Somogy és Tolna megye 58 településének több mint háromszáz pedagógusa, oktatási szakembere, illetve intézményfenntartója jelent meg Szekszárdon a Változások - változó igények a közoktatásban című regionális konferencián, mely a TÁMOP 3.2.2./08/2/A Tudásháló Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás projekt keretében zajlott. A szervezésben a Kontaktus Dél-dunántúli Regionális Köz-' oktatási Hálózat Koordinációs Központ jeleskedett. A házigazdák nevében Ma- tókné Misóczki Mária, a fő pályázó Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, majd Horváth István, Szekszárd polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Köztük Pokorni Zoltán országgyűlési képviselőt, a parlament oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnökét.- Köztudott, hogy új irányt vesz a közoktatás, ebben az ágazatban is jelentős változások várhatók - nyilatkozta lapunknak Matókné Misóczki Mária. - Ez indokolja a konferenciát, mely neves, területükön szak- tekintélynek számító előadókat vonultat fel. Csizmazia Sándorné, a központ szakmai vezetője hozzátette: a konferencia témái azt igyekeztek feltárni, hogy a közoktatást érintő változások hogyan jelennek meg az oktatás- politika szintjén; milyen változások várhatóak a közoktatás tartalmi fejlesztésében; illetve az iskolákat segítő civil és egyéb szolgáltatások területén. Az előadások rávilágítottak arra, hogy a felvetett kérdések, problématerületek még nem lezártak, további egyeztetéseket, korrekciókat igényelnek. Nagy hangsúlyt kap az ellenszocializáció Miért fontos a pedagóguspolitika megváltoztatása? Erre a kérdésre a fővárosból érkezett dr. Szebedy Tas adott választ. A Városmajori Gimnázium igazgatója kiemelte: a pedagógus munkájának társadalmi megbecsültsége, a pedagógust körülvevő közállapot nem teszi lehetővé a tényleges értelmiségi életvitel fenntartását.- Maga a pedagógus önbecsülés vált sérültté - hangsúlyozta dr. Szebedy Tas. - Azaz, nem hisznek saját hivatásuk fontosságában, társadalmat változtató erejében. Mindezt tetézi, hogy az ismereteket átadó tanító, tanár munkájában a hangsúly az ellenszocializációra helyeződik. A társadalom Honorálást jelenthet a munkaidőkedvezmény- azok A Jó életpátyamo- dellek, melyekben állandó továbbtanulásra, továbblépésre és/vagy több feladat ellátására ösztönözzük a pedagógusokat -jelentette ki Pokorni Zoltán. - Azaz vállaljanak osztályfő nökséget, pályakezdő-segítést, tehetséggondozást A másik, nemzetközi példából merített tapasztalat szerint azok a bérrendszerek tűnnek vonzónak, melyek aránylag magas kezdő fizetéssel indítanak, majd nyugodt emelkedésbe mennek át A pálya vége felé pedig a honorálást nem az egyre emelkedő bér, hanem a munkáidé kedvezmény jelenti. Magyarországon ez nem így alakult, ennek oka a speciális hazai nyugdíjrendszer. Fontos a pénz, de nem minden. Pokorni Zoltán a közoktatás új irányait és a pedagógusi életpálya-lehetőségeket is áttekintette előadásában szellemi értékeinek fenntartása korábban az iskola által közvetített értékrendszert jelentette. Ma viszont a társadalmat áthatja a 15-20 esztendeje még kevéssé érzékelhető fogyasztói értékmegközelítés. Két év múlva kiegészül a Nemzeti Alaptanterv- A 2006-ban elfogadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) nem foglalja magába azokat a közműveltségi tartalmakat, melyek az idevágó vélemények szerint szükségesek a nemzet és közösség összekapcsolásához. Ezért a NAT felülvizsgálatakor szükséges annak kiegészítése - mondta el dr. Kaposi József címzetes egyetemi docens, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos és szakmai főigazgató-helyettese.- Immár megjelenik magában a Nemzeti Alaptantervben is a korábban a kerettantervek szintjére utalt Himnusz, Szózat, Rákóczi-szabadságharc, 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A NAT ugyanis nemcsak egy pedagógiai, hanem a társadalom számára is fontos dokumentum. A tervek szerint 2012-ben már a kiegészített NAT szerint kezdődik meg a tanítás az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. AzY-generációrais hatnak az érzelmek Az Y-generáció teljesítménymotivációja címmel dr. Pais Ella Regina tartott előadást.- Az így elnevezett csoport az 1980 után született fiatalok nemzedékét jelenti - mondta a PTE Pollack Mihály Műszaki Kar dékánhelyettese, tanszékvezető. - Ez a generáció személyiségvonásaiban, környezethez való viszonyában, szocializációjában és mindenekelőtt motivációjában teljesen más, mint a korábbi X, avagy baby boom nemzedék. Az Y-generáció tagjai nehezen irányíthatóak, szívesebben döntenek saját maguk, ösztönzésük is más eszközöket igényel a korábbiakhoz képest. Esetükben, ha rosszul viselkednek, el kell felejteni a beírást, illetve az elégtelennel való kényszerítést a tanulásra. Életük középpontjában a technika, az elektronika, az internet áll. Ám kezelésükben az érzelmi hatás, az elfogadás, a szeretet vezet eredményre. Pedagógiai irányzat magas színvonallal Már legalább 40 éve létezik az a konstruktivista pedagógia elnevezést viselő gondolkodás- mód, melynek lényegét dr. Na- halka István oktatáskutató ismertette a közönséggel.- Ezen irányzat kiindulópontja szerint a gyermek a tudást nem átveszi tőlünk, közvetítőktől: hanem a tudás a gyermek fejében keletkezik, konstruálódik. A konstruktivista pedagógia értelmében a tudás nem alulról felfelé haladva, az egyszerűtől a bonyolultig építkezik: éppen ellenkezőleg, átfogó tudásterületeink válnak egyre kidolgozot- tabbá. Hiszen a gyermekeknek is van képük a világról, még ha az nem is olyan részletes, mint a felnőtteké. Ez a pedagógia nálunk még csak néhány képviselővel rendelkezik, jóllehet érdemes lenne alkalmazni. Hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy általa magasabb színvonalú oktatás valósítható meg. Az iskolai alapítvány közösséget is erősít Egy iskolai alapítvány egyaránt számíthat intézménye, illetve a körülvevő közösség támogatására. S mint ilyen, akárcsak más, ezen a területen található civil szerveződés, hídszerepet tölthet be az iskola és a lakókörnyezet között. Akár rendezvények révén, akár a szülők és pedagógusok, akár pedig generációk között biztosított kommunikáció révén. Erről, azaz a civil szervezetek mint a közoktatást támogató partnerek témaköréről adott áttekintést dr. Domaniczky Endre, a Civil Szektor Kutatásáért Egyesület képviseletében.- Ez a hídszerep a gyakorlatban sokkal jobban működik, mint amennyi közfigyelmet kap - jegyezte meg az előadó. - Ezzel együtt vannak még tartalékok a rendszerben: az iskolai alapítványok nemcsak a finanszírozásban, hanem a közösség- építésben is képesek komoly szerepet vállalni. Jó gyakorlatokkal bír a referencia intézmény Egyedi jellegzetességeket felmutató, mások számára is példaértékű, befogadó, pedagógiai gyakorlatában gyermekközpontú, szolgáltatásait megjeleníteni, valamint átadni képes intézmény. így lehetne megragadni - bár nem a teljesség igényével - a lényegét az úgynevezett referencia intézménynek. Ennek szolgáltató szerepéről Gyurina Éva tartott előadást. A Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye igazgatója felhívta a figyelmet: a referencia intézmények pedagógia kultúra, szakember- gárda és eszközrendszer tekintetében egyaránt példaértékkel bírnak. Mindemellett nyitottak más intézmények látogatóinak szakmai érdeklődésére, örömmel veszik, ha a tapasztalt pedagógiai módszereket, a jó gyakorlatokat másutt is alkalmazzák. ▲ Csizmazia Sándorné szakmai vezető és mellette dr. Kaposi József, az egyik előadó
