Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-23 / 272. szám
6 GAZDASAG 2010. NOVEMBER 23., KEDD A BUX index 2010. november 22-én 22700 22600 22500 22400 22 300 22 200 22100 22 22285 'Na I í 1 * kjA 1 Nyitóérték: 22619 Előző heti záróérték: 22493 i ö ......T.... 15 .30. a New York-f v tőzsde nyitása /l 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK mámtn tKKUósm ilift Econet 105 12,90 316 TVK 3 700 4,96 34 Danubius 3 950 2,59 6 Richter 45945 0,97 682 FHB 1068 0,56 12 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Rsswöny Ulolsóáf» Váífö29$ ftlpífíúfi OTP 5 210-3,6 6 425 CIGPannónia 764-2,67 35 RFV 8 020-2,66 17 Synergon 548-0.9 5 Pannergy 894-0,88 45 A BUX index az elmúlt napokban 22800 22600 22400 22200 22000 22126 22 570 21800 21941 21600 21400 pent/11.12 11.15 11.16 11.17 11.18 11.19 / nap FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.22.) EUROBÚZA 2010. december 59700 TAKARMÁNYBÚZA 2010. december 53860 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. december 48400 TAKARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJNAPRAFORGŐ 2010. december 128 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. november 22-én 1€ 1$ 1CHF * * * 272,82 Ft -1,51 Ft 198,60 Ft 200,67 Ft-1,68 Ft -1,71 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó mm Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,21 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank47,50 FH83 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2 3,00 4,75 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ L FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT ■ FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.22.) Vételi ewtóci mmmm Allianz Bank 266.66 280,33 Budapest Bank 266,14 282,60 CIB Bank 262,47 284,35 Citibank 262,48 284,36 Erste Bank 266,38 281,72 K&H Bank 266,69 282,05 MKB Bank 267,34 281,06 OTP Bank 267,15 280,85 Raiffeisen Bank 267,06 279,08 Hiányzik a tartós egyensúlyjavulás KOPiTS györgy 2012-től ismét 3 százalék fölé kúszhat az államadósság A jövő évi egyenlegcél nagy biztonsággal elérhető, ám a következő években - tartós intézkedések hiányában - ismét 3 százalék fölé kúszik az állam- háztartás deficite és az államadósságot sem sikerül lejjebb szorítani - véli a nemzetközi hírű szakem bér, Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. . Kiss Roland- Ön hívta fel először a figyelmet arra: az ágazati különadók az államháztartási tervek szerint 2012 után is megmaradnak, a megszűnésükkel kapcsolatos kormányzati ígéret dacára is. Mennyiben teszi hiteltelenné mindez a magyar gazdaságpolitikát?- Az adópolitika - bizonyos korlátokkal - a tagállamok hatáskörébe tartozik. így semmiképpen sem számítok arra, hogy az unió jogi akadályokat gördítene e különadók beszedése elé, netán azok visszavonására szólítaná fel a magyar kormányt. Az már más kérdés, hogy a magyarországi pénzügyi szervezeteket, valamint a távközlési, kiskereskedelmi és energiaszolgáltató cégeket terhelő különadóhoz hasonlót több tagállamban (például Németországban, ahol az ágazati adók alkotmányellenesek) biztosan nem lehetne kivetni. Ám az EU-nak nincs olyan direktívája, amely gátolná e különadók bevezetését. A különadókkal kapcsolatos bizonytalanságok - többek között a várható élettartamuk - természetesen rontják a magyar adórendszer átláthatóságát és kiszámíthatóságát. A különadók kapcsán ugyanakkor a legnagyobb gondot én abban látom, hogy a kormány a következő években átmeneti adótételekkel kíván tartós kiadásokat finanszírozni. Vagyis miközben alig vagy egyáltalán nem csökken az állami kiadások mértéke, a 2011-es államháztartási egyenleget csak az átmeneti bevételi tételek segítségével sikerül a 3 százalékos hiánycél alá szorítani. A rendkívüli adó- és nyugdíj- pénztári bevételek elmúltával éves szinten 500 milliárd forinttal nagyobb deficitet látunk a büdzsében annál, mint amennyit a hivatalos kormányzati előrejelzés mutat 2012-től. Ezt a hiányt lehetne csökkenteni, ha megvalósulnának azok a szerkezeti átalakítási lépések, amelyeket a kormányjövő tavasszal szándékszik ismertetni.- Hogy lehet ekkora eltérés a kabinet és a tanács költségvetési számításai között?- A kormány alaplogikája, hogy a jövedelemadók nagyarányú csökkentésének hatására a következő tíz évben évente 100 ezres nagyságrendben fog nőni a foglalkoztatottak létszáma. A kormány feltételezése szerint a terv egyetlen év alatt sikerre vezet, már 2013-tól 5 százalék feletti ütemben nő a GDP, ezért csak ennek az egy-két évnek a költségvetési egyenlegét kell „helyrehozni” egyszeri, nyugdíjpénztári vagyon- és járulékbevételekkel. Ezt mi erős túlzásnak gondoljuk. Ha számításainkban csak a már kihirdetett törvényeket vennénk figyelembe, a saját makroHa a fideszes javaslatra létrehozott Költségvetési Tanácsot megszüntetik, azzal értékes szellemi tőke vész el gazdasági pályánk alapján a különbség jóval nagyobb lenne, j Minden jel szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy' ha az eddig kihirdetett törvények szerint kifutnának az átmeneti intézkedések, akkor 2012 után ismét növekedpi kezdene a hiány. Valószínűleg éppen ezért készült a költségvetés második kötetében bemutatott középtávú kitekintés is további intézkedések feltételezésével. Az 500 milliárd forintos eltérés az után marad fenn, hogy figyelembe vesszük ezeket a - hivatalosan nagyrészt még be sem jelentett - intézkedéseket. A magán-nyugdíjpénztári járulékok végleges átirányítását az állami pillérbe, az ágazati különadók felének fennmaradását és az szja szigorítását. A mi számításaink szerint a „lyuk” nem tűnik el mintegy önmagától. Ehhez kéA 2012-től várható ismét nagyobb költségvetési hiányt egyértelműen a sokat emlegetett szerkezeti reformokkal lehetne csökkenteni. Erről tavasszal nyilatkozik a kormányzat. pest csak külön „érdekesség”, hogy a költségvetési törvénytervezetben szereplő makrogazdasági előrejelzések nincsenek összhangban az ugyanezen dokumentumban található 2011. évi költségvetési tervekkel.- Való igaz, hogy a Költségvetési Tanács szerint csak százezer munkahely jöhet létre 2014-ig. De nem lehet, hogy az egykulcsos szja hatására nagyobb lesz a foglalkoztatásbővülés?- Mi abból indulunk ki, hogy az egykulcsos szja bevezetésének nincs túl nagy hatása a foglalkoztatottak számának növekedésére. Szlovákiában is visszafogott volt a bővülés a 19 százalékos egykulcsos adó bevezetése utáni években. Hangsúlyoztuk: az adómódosítások hatására az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó pozíciója nem javul. Márpedig Magyarországon éppen az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatása marad el jelentős mértékben a fejlett országok átlagától. Ezen a helyzeten A brit konzervatívoknak jó példa volt a független Költségvetési Tanács- ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti a tanácsot, tisztában kell lennie azzal, hogy elpusztul egy hasznos intézmény, egy értékes szellemi tőke - reagált Kopits György a kormányzati szándékokra. (Mindössze tízmillió forintot hagyna a jelenlegi 835,5 millió forintos keretből a Költségvetési Tanács működésére 2011-től egy a büdzséhez benyújtott kormány- párti egyéni módosító javaslat) KORMÁNYZATI KÖRÖKBŐL hallani lehetett azt a véleményt, miszerint a KT-ra az Állami Számvevőszék mellett nincs szükség, lévén hasonló feladatokat látnak el. Valójában azonban az ÁSZ csak a jogszabályi megfelelőséget veszi górcső alá, míg a tanács a fiskális hatások teljes skáláját bemutatja. Mégpedig a törvényjavaslatok benyújtása után néhány nappal vagy héttel, lehetővé téve az azokról szóló országgyűlési és társadalmi vita elmélyítését. a szakmában pedig köztudott: Nagy-Britanniában nemrég a magyar KT mintájára hívtak életre egy hasonló szervezetet Ehhez Kopits György hozzátette: az angol parlamenti képviselők, szakértők két alkalommal is tanulmányozták Budapesten a tanács működését, és meghívták Londonba tanácsadásra a témában. A parlament kincstári bizottsága egyúttal kikérte és publikálta a véleményét Az előző angol munkáspárti kormány az ottani ÁSZ-t bízta meg a KThoz hasonló felügyelő feladattal, de az képtelen volt a funkciót elvégezni Éppen ezért a jelenlegi konzervatív koalíció kezdeményezésére jött létre az új intézmény a mag}'ar KT mintájára. nem segít egy olyan szja- átalakítás, amelynek elsősorban az átlagos kereset felett mutatkozik meg a pozitív hatása. A minimálbéres alacsony kép- zettségűeknek egyébként a családi adókedvezmény sem jelent többletet, mivel az adójóváírás következtében eddig sem fizettek szja-t. Ebben változást hozhat, ha esetleg éppen az adójóváírás szűkítése húzódik meg a középtávú költségvetési kitekintésből 2012- re kiolvasható jelentős, mintegy kétszázmilliárd forintos szja- bevételnövekedés mögött. Meggyőződésem, ekkora bevételbővülést nem magyarázhat az adófizetők körének szélesedése. Vagyis itt valamilyen - egyelőre nem ismeretes - jogszabály-változási szándék van a háttérben.- Helyeselhető-e az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a növekedés elősegítésével igyekszik kikerülni az adósságcsapdából?- Az adósságráta csökkentését államilag mesterségesen gerjesztett növekedésre alapozó stratégia kapcsán éppen ezekben a hónapokban merülnek fel több helyen is komoly aggályok. A napokban a portugál pénzügyminiszter jelentette ki: be kell látnunk, hogy önmagában a növekedés nem válasz az államadóssággal kapcsolatos aggályokra. Nekem is az a meggyőződésem: a bővülés mellett minél előbb végre kell hajtani a költségvetési kiigazítást is. Nem építhetünk arra, hogy az ágazati adókon keresztül a Magyarországon működő cégek külföldi tulajdonosai, a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjva- gyon elköltésén keresztül pedig a jövő generációk hajlandók lennének finanszírozni a gazdaság mostani felfűtését. E téren egyébként biztatónak tartom a vezető kormánytagok által tett nyilatkozatokat. Orbán Viktor miniszter- elnök, Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter is hangsúlyozta: mindenképpen csökkenteni kell az államadósság mértékét, lehetőleg 70 százalék alá. Ehhez pedig mindenekelőtt legalább elsődleges költségvetési egyensúly szükséges.- A magánnyugdíjkasszák vagyona ugyanakkor - legalábbis a kormányzat szerint - egykét éven belül csökkenteni fogja az államadósságot is...- Igen, ha feltételezzük, hogy elvileg a teljes pénztári vagyon átszáll az államra, az államadósság GDP-arányos mértéke akár 8-10 százalékponttal is alacsonyabb lehet. Nem tudom, erre sor kerül-e, az azonban valószínű, hogy az idősebb korosztályok élni fognak a visszalépés lehetőségével. Az viszont megjósolhatatlan, hogy 20-30 év múlva milyen szabályok - korhatár, helyettesítési ráta, indexálás - vonatkozik majd az akkor nyugállományba vonulókra. A visszalépések kapcsán az egyik legsúlyosabb kérdés tehát, hogy ezt a tetemes vagyont mire is fordítjuk. Az ugyanis nem megy, hogy egyfelől folyó kiadásokat finanszírozunk belőle, másfelől csökkentjük vele az államadósságot, sőt, harmadik ágon még a visszatérő tagok hamarosan megalkotandó egyéni számláján is jóváírjuk az eddigi felhalmozásokat. Ezek közül csak az egyik út választható.
