Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-11-21 / 46. szám
4 2010. NOVEMBER 21., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA testnevelés Az új kormány ígérete szerint mindennap lesz testnevelésóra. Ideje lenne betartani az ígéretet, mert az iskolások fizikai állapota drámaian romlik. Erre világít egy új felmérés. EGÉSZSÉG: KEVESEN VISZIK ÁT A LÉCET Lesújtó a gyerekek és fiatalok fizikai állapota. Van, aki még a legegyszerűbb tornagyakorlatot sem képes elvégezni. Sokan fára mászni sem tudnak, de van, akit még szinte járni is meg kell tanítani. A szakemberek szerint ma a gyerekek egyenes úton haladnak súlyos betegségek felé. Kun I. Viktória „Van olyan gyerek, aki még a legegyszerűbb négyütemű gyakorlatot sem képes utánam csinálni, amikor előtte mutatom végig. Mozgáskoordinációja elképesztően alacsony szinten van - vázolja a lesújtó képet Vékásné Dobos Zsuzsanna tornatanár, aki évek óta kongatja a vészharangot a gyerekek egészsége miatt. Úgy folytatja: „a mozgás az iskolaérettség vizsgálatánál ugyanúgy alapvető lenne, mint ahogyan az értelmi fejlettségüket megnézik. Ráadásul a fizikai állóképesség, a koordináció nagyon hatékonyan fejleszthető lenne. Perszer csak akkor, ha nem olyan tanárok foglalkoznának a gyerekekkel, mint például az a kolléganő, aki nem adott labdát egyetlen órán sem a kezükbe,»merthogy az túl hangos. Sokszor nemhogy kötélre vagy fára mászni nem tudnak, de még rendesen járni is meg kell tanítani őket” - mondja a szakember. Vékásné Dobos Zsuzsanna szerint sajnos nem is csoda ez. Hetente két óra jut testnevelésre, az is leginkább arról szól, hogy mindenki legyen túl rajta. Megszűntek azok a terek és lehetőségek, ahol a gyerekek aktívan együtt lehetnek, s csak úgy, saját kedvükre mozoghatnak. A szakember szerint még a túlsúlyos gyerekekről sem szabad lemondani, nekik is sikerélményt kell adni, hogy ne folyamatos kudarcként éljék meg a testmozgást. Sokszor a tespedést látják otthon is, de idejük jó részét is egészen más külön órák töltik ki, amivel szellemi táplálékot még csak- csak, de fizikálisán semmit sem fejlődnek. Pedig a kettő csakis együtt maradhat egészséges. Az úgynevezett „Nap mint nap” program 2010 szeptemberében indult a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége és az egyik gyógyszergyártó vállalat összefogásával, hogy gyors és pontosan mérhető javulást érjenek el a serdülők életmódjában. A tanév elején egy budapesti, egy debreceni, egy miskolci és egy szolnoki általános iskolában, valamint egy sportiskolában mérték fel az ötödik osztályos gyermekek edzettségi szintjét, valamint táplálkozási szokásait. A felmérésből kiderült: a sportiskolás gyermekek erőnléVan, akinek sikerül, de egyre több gyerek nem végez semmilyen mozgást a testnevelésórán kívül. A későbbi betegségek szinte kódolva vannak. te átlagosan 29 százalékkal volt jobb nem sportoló társaiknál, sőt egyes, az általános erőszintet és állóképességet felmérő feladatokban több mint 50 százalék volt a különbség. A sportiskolások ráadásul nemcsak egészségesebbek és erősebbek, hanem elégedettebbek is voltak, ugyanis az úgynevezett életminőségindexük több mint 9 százalékkal volt magasabb a többi iskolásénál. A felmérésből kiderült az is, hogy a lányok 23, a fiúk 25 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást az iskolai testnevelésórákon kívül. A kevés mozgás mellé általában helytelen táplálkozás is társult. A gyermemindennap evett édességet, 18 százalékuk chipset és nagyon magas volt a cukros, szénsavas üdítők fogyasztása is. A szervezők arra kérték a program résztvevőit, hogy október 1-31. között nap mint nap mozogjanak, és az ezt igazoló fénykép- vagy videofelvételt töltsék fel a program honlapjának csak számukra elérhető részére, valamint figyeljenek arra, hogy miből mennyit esznek. A kezdeményezésben részt vettek az iskolák testnevelő tanárai és az osztályok osztályfőnökei is, akik az osztályfőnöki órák keretében rendszeresen beszélgettek a gyermekekkel az egészséges életmódról és a táplálkozásról, továbbá ösztönözték őket az iskolában elérhető, testnevelésórán kívüli sportolási lehetőségekre. Az eredményeket október végén értékelték, ahol kiderült: a gyermekek erőnléte és álló- képessége átlagosan 14 százalékkal javult, egyes területeken pedig kiugró eredmények is születtek. Az erőnlétet bizonyító ingafutásban 170 százalékos, az izomerőt felmérő fügOrvosok nélkül maradnak a gyerekek? éjjel vagy hétvégén sok helyen csak felnőttek ellátására képzett orvos érhető el az ügyeletén, de sokszor már nappal sem találnak gyermek- orvost a szülők. Míg Budapesten 12, addig Borsodban vagy Zalában 7, Szabolcsban pedig csak 5 gyermekorvos jut tízezer gyerekre. országosan a gyermekek negyede, de Nógrád, Heves vagy Somogy megyében 40 százaléka, Szabolcsban pedig több mint fele nem jut gyermekorvoshoz az alapellátásban. Márpedig ha nem hoznak rövid időn belül megfelelő A korszerűtlen ételkészítési eljárásokat alkalmazó menzák aránya a régiókban és Budapesten (2008, %) Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország (Budapest nélkül) Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Budapest döntést, 10 év múlva gyermekek százezrei maradhatnak házigyermekorvos nélkül - mutatja be a helyzetet dr. Kádár Ferenc, a Házigyermekorvosok Egyesületének egyik vezetője. kollégáival a „Ki látja el a gyerekeket 10 év múlva?” címmel szervezett kétnapos tanácskozással hívták fel a figyelmet erre a problémára. A házigyermekorvosok több mint egyhar- mada 60 éven felüli, ők felelnek a gyermekek harmadának ellátásáért. „Súlyos figyelmetlenség következménye a jelenlegi szak- emberhiány” - teszi hozzá dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórházfőigazgatója. geszkedésben 52 százalékos fejlődést értek el a gyermekek. A program résztvevői amellett, hogy erősebbek lettek, lényegesen egészségesebben is étkeztek, mint az első felmérés idején. Az édesség-fogyasztás 14, a chipsevés 8 százalékkal csökkent és 7 százalékkal kevesebb cukros, szénsavas üdítőt ittak a diákok, ugyanakkor 11 százalékkal nőtt a zöldség-, illetve valamelyest a gyümölcsfogyasztás is. Alapvetően megváltoztak a gyermekek sportolási szokásai is. Volt olyan osztály, amelyben mindössze négyen sportoltak, jártak egyesületbe vagy iskolai sportkörbe, a program végére azonban már 15 tanuló jelezte, hogy hetente legalább három alkalommal vesz részt edzéseken. Az egyik résztvevő például az első felméréskor alig tudta teljesíteni a futáshoz kapcsolódó feladatot, egy hónappal később viszont már osztályában a középmezőny elején végzett ebben a számban. Az egészséges életmód a gyermekek elégedettségét, életminőségét is kedvezően befolyásolta, életminőség-indexük 4 százalékkal javult. Ez volt az országban az első ilyen kísérlet, amit a tervek szerint rövidesen az egész országra szeretnénekk kiterjeszteni a szakemberek. A nem ajánlott italokat árusító büfék gyakorisága a régiókban és Budapesten (2008, %) Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Közép-Magyarország (Budapest nélkül) Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld országos érték Budapest országos érték 25 50 75 100 Kóla országos érték 25 , 50 75 100 Energiaitalok Drámaian nő a túlsúlyosok száma „Magyarországon csaknem minden korosztályban 10 év alatt megháromszorozódott a kövér gyermekek aránya. Ennek komoly veszélye, hogy a kövér gyermekek jelentős százalékban kövér felnőttek lesznek, valamint, hogy gyermekkorban is egyre gyakrabban találkozunk az elhízás jelentős szövődményeivel, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavarok, mozgásszervi problémák” - sorolja a riasztó tényeket dr. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet f& igazgatója. A 7-14 éves tanulók körében a túlsúly és elhízás előfordulása 25 százalékos volt. EGY KÖVETKEZŐ felmérés a 7 éves tanulókat nézte és kidé rült: minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos vagy elhízott. dr. martos Éva szerint egyértelműen elhízáshoz vezet, ha a képernyő előtt eltöltött idő meghaladja a napi két órát, míg a felmérések szerint a gyermekek hétvégén csaknem négy órát töltenek televízió előtt. De a vizsgálatok világosan megmutatták azt is, hogy az általános és középiskolák többségében sem az étkezés körülményei, sem az ételek nem felelnek az egészséges táplálkozás irányelveinek. Előre a múltba: készül a közoktatási törvény elkészült az óvodától a középiskoláig tartó időszakot felölelő közoktatási törvény tervezete. A vitaanyag még jobboldali szakpolitikusok szerint is több olyan tételt tartalmaz, amelyek visszalépést, sőt diszkriminációt jelenthetnek az oktatásban. Utóbbira példa a „sajátos nevelési igényű tanulóknak” kötelezően indítandó kis létszámú osztályok szervezése, bár a tervezet nem definiálja, hogy kik tartoznak e körbe. TÖBB PÉNZ NINCS az oktatásra - ezt Pokorni Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa és Glovicki Zoltán helyettes oktatási államtitkár is megerősítette. A Hoffmann-féle tervezet mégis újranyitná a bezárt kistelepülési iskolákat, kötelezővé tenné az intézmények fenntartását ott, ahol legalább nyolc gyermek igényt tart erre. Az általános iskolások pedig ingyen kapnának tankönyvet. A TÖRVÉNY ÖTRŐL HATRA emelné a kötelező érettségi tárgyak számát és a vizsga előfeltételévé tenné a tanulók 60 órás „kötelező önkéntes” munkáját. Ezután három idegen nyelv lenne kötelező a gimnáziumokban, és az iskoláknak be kellene építeniük a pedagógiai programjukba az „öltözködés és a viselkedés rendjét”. A i i
