Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-11-21 / 46. szám

SZTORI 2010. NOVEMBER 21, VASÁRNAP 5 Vérfertőző szerelmek genetika Nem egyedi eset a sárospataki apa és lánya élettársi kapcsolata Börtönbüntetést kapott apa és a lánya, miután évek óta élnek élettársi viszonyban. A magyar törvények szerint ez vér­fertőzés, szerintük szere­lem. Az elsőfokú rokonsá­gon kívül egyébként ma minden más vérszerinti hozzátartozóval szabad a kapcsolat. Kun J. Viktória Egy 56 éves sárospataki férfi és 36 éves lánya évekig élt együtt élettársi viszonyban, együtt ne­velték a kapcsolatukból született két gyereküket. A férfi és a nő - apa és lánya - 2005-től élnek élettársi kapcsolatban Sárospa­takon, annak ellenére, hogy vér­szerinti rokonok. Három éve már elítélték őket szintén vérfer­tőzés miatt, akkor 30 nap közér­dekű munka büntetést kaptak. A kapcsolatuk az ítéletet követően továbbra is megmaradt és együtt nevelték a kapcsolatból született 2 gyermeküket. A bíróság a fér­fit most 2 év, lányát 1 év börtön- J re ítélte, utóbbinak végrehajtá­sát 3 évre felfüggesztette. A vád­lottak elismerték a kapcsolatu­kat, azonban azt állították, hogy ők nem vérszerinti rokonok. A DNS-vizsgálat viszont ennek el­lenkezőjét mutatta. De bármennyire is „fertelmes bűnnek” tartják az emberek a vérfertőzést, a bíróságoknak épp elég munkát adnak az ilyen ese­tek. Vannak eldugott kis falvak vagy tanyák, ahol a belterjesség jellemző a családokra, és ezért rengeteg szellemi fogyatékos vagy más terheltséggel rendelke­ző ember él. A roma közösségek­ben kimondottan gyakori a vér­rokonok közötti kapcsolat. De ma is szokás, hogy az apa „használ­ja” kis- vagy nagykorú lánygyer­mekét, s talán nem is értik, hogy ez miért bűn. Korábban egy bör­tönpszichológus mesélte annak a Somogy megyei kis faluban élő férfinak a történetét, akit emiatt vittek börtönbe. Nem értette, mi a gond azzal, hogy az akkor 14 éves lánya lépett az akkor már két éve betegeskedő édesanya he­lyébe, s vette át a hitvesi szerepet is. Egy férfi nemrégiben négy év fegyházban letöltendő szabad­ságvesztés büntetést kapott, mert gyengeelméjű lányával élt nemi életet, általában olyankor, amikor a feleségének „nem volt kedve” a dologhoz. De elég csak az amstetteni rémként elhíresült Josef Fritzet említeni, aki két éve bukott le, s mint kiderült: 1984 óta, tehát 24 éven keresztül tar­totta fogva saját lányát: 24 éven át, ezalatt háromezerszer erősza­kolta meg. Vérfertőző viszonyuk­ból hét gyermek született, az egyik meghalt. A vérfertőző kapcsolatok nagy részére soha nem derül fény. Az esetek többségében az apa hasz­nálja ki lányát, aki félelemből vagy tudatlanságból nem beszél. Hasonló hallgatás burkolja be azokat az eseteket is, amikor test­vérek élnek együtt. Ilyenkor álta­lában nincs erőszakról szó, köl­csönös egyetértéssel vesznek részt a „játékban”, s mivel tud­ják, hogy cselekedetük nem he­lyes, ezért igyekeznek mélysége­sen eltitkolni. Akár vannak ér­zelmek egy ilyen kapcsolat mö­gött, akár nincsenek, a jog sze­rint bűncselekményt követnek el a vérfertőző kapcsolatban élők. Czeizel Endre orvos-genetikus évente többször is találkozik tör­vényileg tiltott vagy fenntartások­kal kezelendő nem szokványos rokoni szerelmekkel. A legsúlyo­sabb, elsőfokú rokonok közötti kapcsolattal eddig összesen 12 esetben keresték meg, ebből négy esetben volt a rendőrség előtt is­mert és büntetett a pár. A12 ilyen kapcsolatból ötben született értel­mi fogyatékos, többszörösen sé­rült gyerek, erre egyébként ilyen esetekben, testvérek, szülők, gyermekek közötti kapcsolatnál ötven százalék az esély. „Minden embernek 46 kromo­szómája és 25 ezer génpárja van. Átlagosan minden ember öt olyan hibás gént hordoz magá­ban, amelyik valamilyen súlyos betegségért felelős. Ezt azonban nem örökíti tovább, hacsak nem egy olyan embertől fogan gyer­meke, aki éppen ugyanazt a gén­hibát hordozza. Ennek nagy a valószínűsége, ha a két ember között rokoni kapcsolat van” - mondja Czeizel Endre. „Ha pél­dául egy férfi elveszi a testvéré­nek a lányát, kettejük között 25 százalékos génrokonság van, ami azt jelenti, hogy 25 százalék az elméleti kockázata annak, hogy a gyermekük valamilyen genetikus betegséggel születik. Minél közelebbi a rokonság, ez az esély annál nagyobb. Elsőfo­kú rokonság esetén tehát 50 szá­zalékos. A harmadfokú, tehát az unokatestvérek közötti házasság 1896 óta törvényes Magyaror­szágon. Évente 10-15 olyan aggó­dó pár keres meg, akik unoka- testvérek. Itt mindössze 3 száza­léknyi a kockázat”- részletezi a szakértő. Amerikai adomány az orvosi egyetemnek Százmillió forinttal ünnepelték a 100 éves születésnapot: ennyit kapott ugyanis a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati Klini­kája az Amerikai Magyar Koalí­ciótól. Az adományból a most 101 éves klinika tetőszerkezetét, lépcsőházát és tantermét újítot­ták fel. Az intézményben 102 beteg­ágyon folyik a gyógyítás, és két nyelven, magyarul és angolul is oktatnak. Nem véletlen tehát a külföldi támogatás, hisz az egye­temi éveik alatt az orvostanhall­gatók, többek között az amerikai diákok is legalább 3 és fél évet töltenek a klinikán. De képez­nek itt nővéreket, védőnőket, medikusokat is. A sokak által csak Korányi Klinikaként ismert intézmény fő szakmai profiljai a vesebetegségek és vérképző­rendszeri betegségek ellátása, valamint az anyagcsere-endok­rin betegségek, kiemelten a cu­korbetegek és a csontritkulás­ban szenvedő betegek gyógyítá­sa, gondozása. Az összegből az intézmény hatoda újult meg. A hazai orvosegyetemek fel­szereltsége, infrastruktúrája ugyan nem éppen a legvonzóbb a külföldi hallgatók számára, az ott felhalmozott nemzetközi hírű szellemi tőke azonban annál in­kább: annak hírére ugyanis szinte özönlenek a külföldi hall­gatók. Velük együtt pedig a tan­díj és az egyéb megélhetési költ­ségeikből származó bevétel. ■ Minden öt külföldi hallgató fenntart egy hazai munkahelyet. A négy hazai orvosegyetemen évente 6200 külföldi hallgató ta­nul, mindez 12 milliárd forint tandíjat jelent az intézmények­nek, és további 12 milliárd forint bevételt a kampuszok városai­nak, vagyis a magyar államnak. Minden öt külföldi hallgató fenn­tart egy magyarországi munka­helyet. Azaz jelenleg több mint 1200 munkahely fenntartását biztosítja az egészségügyi okta­tás „exportja”. Az orvosegyetemek most kez­deményezik a kormánynál, hogy az Új Széchenyi Terv keretében biztosítsanak lehetőséget a kuta­tólaborok, oktatótermek bővíté­sére, technikai felszerelésére és az oktatói létszám növelésére. Az új Ptk. már nem tiltja az unokahúg-nagybácsi házasságot az ÚJ polgári törvénykönyv (amely még nem lépett életbej szerint már nem tilos a másodfokú rokonok közöt­ti házasság. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy egy férfi feleségül veheti például az öccse lányát vagy egy nő hoz­zámehet az unokabátyjához vagy unokaöccséhez. A mó­dosítást azzal indokolta a kormány, hogy aránytalanul súlyos jogkövetkezmény len­ne az ilyen házasság érvény­telenné nyilvánítása. A ko­rábbi, 1959-ben elfogadott Ptk. szerint ez még tilos volt. Vérfertőzésről csak az elsőfo­kú rokoni kapcsolatok eseté­ben beszélhetünk, ezt a tör­vény is bünteti. Vagyis to­vábbra is tilos házasodni testvérrel, szülővel és féltest­vérrel. Genetikai szempont­ból a féltestvérek között ép­pen olyan azonosság van, mint a másodfokú rokonság esetén, amit jelen állás sze­rint a májustól hatályos tör­vény engedélyez. €1 Visszakapott, de el sem veszett barátság RADOS VIRÁG búvalbélelt fogalmazást rity- tyentettem a barátságról leg­utóbb. Ahogy befejeztem, eltöp­rengtem azon, amin előtte is néha morfondíroztam: vajon én hol rontom el? Álljon hát itt egy érdekes barátság története. Edittel két éve, az orvosnál is­merkedtem meg. A váróban kezdtünk el beszélgetni - ha­sonló kórban szenvedtünk ugyanis. Edit rögtön rám neve­tett, és két perc múlva már úgy trécseltünk, mintha évek óta ismernénk egymást Kiderült, a magas, karcsú, okos és jó hu­morú asszony meglehetős jó­módban él a férjével. Ez lett az­tán a félreértés forrása. névjegyet cseréltünk, és ő ha­marosan felhívott, közös kávé­zást javasolt. Nekem pont ak­kor alakult úgy az anyagi hely­zetem, hogy az ilyen költeke­zést nemigen engedhettem meg magamnak. Edit csak le­gyintett: ne csináljak ebből gondot, szerencsére neki van mit a tejbe aprítania. valahányszor találkoztunk, megismétlődött a dolog. Kezd­tem kényelmetlenül érezni ma­gamat. Engem úgy neveltek, hogy a gesztusokat viszonozni kell, ehhez képest egy kapucsínóra sem tudtam visz- szahívni Editet. így aztán én sosem telefonáltam neki, min­dig ő jelentkezett. Egyszer még egy elegáns szálloda fitneszébe is magával vitt; míg ő az úszó­medencében szelte a hosszo­kat, én a konditeremben futot­tam. Utána együtt ebédeltünk a szálló éttermében, megint csak Edit költségén. ez volt az utolsó kiruccaná­sunk. Edit többet nem jelentke­zett. Feltételeztem, neki is ele­ge lett abból, hogy a barátságot ápolja, mint oly sokaknak. most, miután múlt héten meg­írtam a cikket, eszembe jutott Edit. Gondoltam, megkérde­zem, mi van vele, olyan régen láttam. Legnagyobb csodálko­zásomra azt válaszolta: úgy vette észre, ez a barátság csak neki volt fontos, hiszen én nemigen kerestem őt, egy kéz­zel pedig nem akart tapsolni. ELTÁTOTTAM A SZÁMAT. Micsoda félreértés, és én vagyok a hu­nyó. Bevallottam neki, bár jó volt együtt, kínosan éreztem magam, hogy nem tudom vi­szonozni a meghívásait. „De hát viszonozni valamit nem­csak pénzzel lehet, ezt igazán tudhatnád - válaszolta békülé- kenyen. - Egy mosoly, egy ba­ráti ölelés bőven megteszi. Kü­lönben is, nekem nem az szá­mított, ki fizeti a kapucsí- nóinkat, hanem hogy jól érez­tük magunkat.” Igaza van, mondtam leforrázva. Félve tu­dakoltam, visszafogad-e. visszafogadott. Sőt, megörült, hogy félreértésnek bizonyult az eltávolodás. vajon hány barátot tévesztünk szem elől ilyen módon? Azt hisszük, ő tűnt el, de valójában mi fordítottunk neki hátat. írni kellene egy listát, és kiválasz­tani róla azokat, akiket érde­mes megkérdezni, miért sod­ródtak el mellőlünk. Lehet, így előkeríthetnénk elveszettnek hitt barátokat. Újabb harminchármak. Harminchárom nő kezdett tüntetést Chilében egy bányában, abban az országban, amely nemrég története legnagyobb drámáját élte át, amikor kimentett 33 bányászt. A nők most egy foglalkoztatási program megszüntetése miatt tiltakoznak egy használaton kívüli és turistaattrakciónak használt szénbányában, ötszáz méterrel a felszín alatt. Arról még nincs hír, hogy készítenék értük a kapszulát. ( i '1

Next

/
Thumbnails
Contents