Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-08 / 259. szám

2010. NOVEMBER 8.. HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 Ruhaneművel segítik a rászoruló látássérülteket Palawan őserdeit járta a honatya szigetlakok Bár nincstelenek, de mégis boldog egyszerűségben élnek szekszárd Ingyenes ruhaosztást tart - kizárólag látássérült sors­társaik részére - a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egye­sülete november lúén, szerdán, délelőtt 9-12 óráig Szekszárdon, a Hunyadi u. 4. szám alatti szék­helyén. Mint azt Kovács Lászlóné, az egyesület elnöke elmondta, há­lásak önzetlen adományozóik­nak, akik révén létrejöhetett ez az akció, és így segíthetnek súlyosan hátrányos helyzetű tagtársaik­nak. Továbbra is szívesen fogad­nak hasonló, vagy más felajánlá­sokat Személyesen kedden, szer­dán és csütörtökön 9-15 óráig le­het felkeresni az egyesületet, a te­lefonszám: 74/512-355. ■ V. M. Táncos kavalkád és jótékonysági bátyusból lesz hőgyész Civil kezdeményezésre szerveznek „táncos kavalkádot”, valamint jótékonysági bált Hő- gyészen november 13-ára. Zakk Krisztina főszervező elmondta, a rendezvény teljes bevételét a vö- rösiszap-katasztrófa károsultjai­nak ajánlják fel. A Művelődési Házban 17 órai kezdettel kétórás zenés, táncos műsorral várják a nagyérdeműt, ahol a helyi cso­portok mellett sztárvendégként Csikó Szabolcs is fellép majd. Es­te pedig a Karawanka együttessel batyusbálra várják az érdeklődő­ket ■ H. É. Két hét múlva elkészülhet az árok felújítása závod Hamarosan befejezik a závodi patakmeder egy részé­nek felújítását, kibetonozását. Erre azért van szükség, mert a nyári esőzések jelentősen meg­rongálták, a partja megcsúszott. A település vezetése közel 30 millió forintot igényelt vis maior pályázaton, amelyből 11 millió 770 ezret hagytak jóvá - tájékoz­tatta lapunkat Szász János, Závod polgármestere. - Három hete kezdődött a munka, jó ütemben halad, így várhatóan két hét múlva már el is készül­het a felújítás. ■ V. B. Trópusi paradicsomban járt nemrég Tóth Ferenc. Az óceán itt már-már giccsesen türkizkék, hő­foka 30-34 fok. Újabb előny: a civilizáció még nem tört be a világ ezen szegletébe. Szeri Árpád Ha valaki Palawan szigetére kí­ván menni, akkor mindenek­előtt Bécsbe kell eljutnia. így tett a közelmúltban Tóth Ferenc is: a Faddon élő országgyűlési kép­viselő fia és menye esküvőjére utazott Palawanra, a világ ezen távoli, a Dél-kínai- és a Sulu- tenger közrefogta helyszínére, mely egyébként a Fülöp-szige- tek része.- Az osztrák fővárosból a Per­zsa-öböl partján található Duba­iba repültünk - vette sorra a fél világot átívelő zarándoklat újabb állomását a honatya. - Az olaj­sejkség légikikötőjében nagyjá­ból négy órát várakoztunk, bár ez az idő csak egy pillanatnak tűnt az ott látható csodavilág mi­att. Az élő őserdővel és szökőku- takkal is berendezett csillogó re­pülőtéren éppen Porsche, vagy Aston Martin autót is lehetett vá- J sárolni. Ez engem, mint egysze­rű faddi polgárt kellően megle­pett, de mások ezt magától érte­tődőnek tartották... Dubaiból nyolcórás repülés után szállt le a gép Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában. A képviselőt trópusi meleg és ir­datlanul magas páratartalom fo­gadta: illetve a fia és a menye is, a találkozás pedig azonnal feled­tette a forró égövi időjárás min­den kellemetlenségét. A szállo­dába vezető úton, illetve másnap reggel néhány villanás erejéig feltárult a metropolisz arca is.- Bádogviskók tömege és XXI. századi csúcstechnika - érzé­keltette a roppant ellentmon­dást Tóth Ferenc. - Azaz hihetet­len mélyszegénység és kirívó gazdagság. Ez él egymás mellett Manilában. De igen aránytala­nul, hiszen messze több a bá­dogviskó, mint a gondozott, mo­dern épület. Ezzel együtt még­sem állítom azt, hogy a nincste­lenek egyúttal boldogtalanok lennének, ezt erősítette meg egy későbbi találkozásom a helybe­liekkel. Palawan szigetének székhe­lyén másfél órás repülés után landolt a Manilából felemelke­dő gép. Puerto Princesa városa a képviselő menyének és hozzá­tartozóinak lakóhelye. Ezért hát itt, egy kellemes szállodában zajlott le a pazar esküvő - már­mint a második, hiszen az első­nek Fadd adott otthont. A lako­dalom egyik érdekes momentu­mát a kommunikáció jelentet­te: a helyi hivatalos, azaz taga- log nyelven beszélő nászasz- szony mondandóját az ara an­golul továbbította férjének, aki azután magyarra fordította a tudnivalókat. Tóth Ferenc egy bérelt mikro- busszal olyan helyekre is elju­tott Palawan szigetén, melyekre addig nemhogy faddi, de magyar utazó sem. Nem túlzás azt állíta­ni, hogy időnként úttalan uta­kon vágott át a gyűrődést jól vi­selő gépjármű: mindenesetre megérte a mini expedíció min­den nehézsége, hiszen a találko­zás az európai embert addig job­bára filmeken látó helybeliekkel élményszámba ment.- Az őserdő szegélyezte csa­pás mindkét oldalán úgy százöt­ven-kétszáz méterenként kó­kuszfából és pálmalevelekből összetákolt viskó sorjázott - idéz­te fel a látványt a képviselő. - Ezekben a nagyjából ötször kétméteres alapterületű kalyi­bákban nincs villany, víz, de még bútor sem. Valamennyiben laknak, méghozzá generációk együtt, rengeteg gyermekkel. A nebulók mindegyike jár iskolába, ami egyébként szintén egy őserdei viskó. Számomra nagy és kelle­mes meglepetést jelentett, hogy a gyermekek kifogástalan tiszta­ságú formaruhát, hófehér blúzt és zöld szoknyát, illetve nadrá­got viselnek. Rá is kérdeztem, hogy miként tudják ezt a tiszta­ságot ilyen egyszerű, hadd ne mondjam kezdetleges körülmé­nyek közepette, így megőrizni. Mert errefelé nemhogy mosógép, de még csak lavór sincs. Mint ki­derült, az asszonyoknak - mun­kahely híján - szinte nincs is más dolguk, mint eljárni a legkö­zelebbi patakhoz és rendszere­sen kimosni a gyermekek öltö­zeteit. A férfiak közben a tenger­partra járnak halászni, kezdetle­ges eszközökkel, például kihe­gyezett botokkal. Nem is fognak sokat, de annyit igen, amennyi elegendő a napi megélhetéshez. A hal mellett az őserdő kellő ki­egészítést nyújt, mindig akad kó­kusz, banán, ananász, mangó a helybeliek asztalán.'Halat fo­gyasztanak és gyümölcsöt, így akarva-akaratlanul egészsége­sen élnek és nem fenyegetik a természet egyensúlyát sem. Ezek után talán érthető, hogy ezek az emberek nem kedvetle­nek, nem mogorvák, nem unot- tak, nincsenek kiégve: ellenke­zőleg, mindannyian nagyon kedvesen, érdeklődéssel és mo­solyogva fogadtak bennünket. Harmóniában élnek a környeze­tükkel és jól érzik magukat egy­más társaságában. Ismét bebi­zonyosodott számomra, hogy a boldogságnak nem elengedhe­tetlen feltétele az anyagi javák birtoklása. Malaysiától északra kell hajózni és elérjük A mintegy 700 ezres lélekszá­mú Palawan-sziget egyik tarto­mánya a Fülöp-szigeteknek. Malaysiától észak-északkelet­re található a forró égövben. Területe közel 15 ezer négyzet- kilométer, hosszúsága 450, szélessége viszont csak 50 ki­lométer. Partvonalának hosz­sza 2000 kilométer, körülötte nem kevesebb, mint 1780 szi­get, szírt és sziklazátony talál­ható. PARTI FÖVENYE vakítóan fehér, a homok mintha cukorszem­csékből állna. A sziget székhe­lye Puerto Princesa, itt több mint 210 ezren laknak. ■ Halat fogyasz­tanak és gyü­mölcsöt. Szent Orbánt fest a tanyára secco Hasonlót már festett ott kilenc évvel ezeló'tt Tér-forma-szín volt a téma művészeti szalon Egymást tanítják a bárkások Sokat töprengett azon Hucker Fe­renc, hol találhatna hiteles ábrá­zolást Szent Orbánról. Végül úgy döntött, hogy egy szobor alapján festi meg a szent arcát, alakját. A szekszárdi alkotó a Fritz-tanya egy külső falfelületét kapta meg, egyszer másfél méteres munkájá­hoz. Hasonló méretű seccót már festett ott, kilenc évvel ezelőtt Az Szent Mártont ábrázolja. Állja az időt, semmi kárt nem tett benne az eső, a napsütés. A két szent a borászok, a szőlősgazdák védő­szentje. A hagyomány szerint közbenjárásukat kell kérni, hogy ne faggyon el a termés és finom nedűvé forrjon a must. ■ W. G Hucker Ferenc a Fritz-tanya falára festi Szent Orbán képét szekszárd Ismét újított a Bárka Művészeti Szalon, ugyanis to­vábbképzést szervezett tagjai számára. Az első foglalkozás teg­nap volt a Bárka Galériában, a té­ma a tér-forma-szín volt. Előadó­ként a szalon egyik külsős tagja, B. Tóth Edit volt a résztvevők se­gítségére. A festőművész, mű­vésztanár nemcsak elméletben adta át tudását, hiszen az érdek­lődők a gyakorlatban is próbára tehették magukat. Az első to­vábbképzésen húszán ragadtak ecsetet, de a szervezők bíznak benne, hogy egyre nagyobb lesz az érdeklődés a szalon többi tag­ja részéről is. ■ H. E. Ezentúl minden hónap első vasárnapján lesz ilyen foglalkozás Tóth Ferenc a Palawan-szigeten. A Tolna megyei képviselő olyan helyekre is eljutott, ahova előtte magyar utazó még soha

Next

/
Thumbnails
Contents