Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-10-24 / 42. szám

2010. OKTÓBER 24., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Üres szavakkal tele van a padlás szem Tettekkel kell bizonyítani egy falu jövőjébe vetett hitet Őszintén szeretem a szülőfalumat és az itt élő embereket, ők adnak nekem erőt - vallja Csorna József Egy közösséget kialakíta­ni éppoly nehéz, mint fenntartani. Nem szabad meghátrálni a nehézsé­gek elől - ez Csorna Jó­zsef hitvallása. Győré el­ső embere közel három évtizede dolgozik szülő­falujáért ebben a szelle­miségben. Vízin Balázs- Emberemlékezet óta Ön ve­zeti a települést. Mi a siker receptje?- A receptet nem tudom, de néhány összetevő azért körvo­nalazódik. A helyi emberek ér­zik, hogy szeretem azt a telepü­lést, amiért nap mint nap dolgo­zom. Engem soha sem a pozí­ció, vagy az anyagiak jnotivál­■ A gyéretekkel együtt vívtuk meg a kisebb­nagyobb harcokat. tak az elmúlt 28 év alatt. Már fi­atalon be akartam bizonyítani, hogy a falvaknak fontos külde­tésük van. A Kádár-rendszer­ben a szerepkör nélkülinek mi­nősített településeken fejleszté­seket csak nagyon szigorú felté­telek mellett, vagy egyáltalán nem lehetett végrehajtani. Ami­kor tanácselnök lettem 1982- ben úgy gondoltam, hogy ezt nem tehetik meg a falun élő em­berekkel. Ha lehetőséget kap­tam arra, hogy képviseljek egy közösséget, akkor mindent meg kell tennem értük. Polgármes­terként is ugyanezt vallom. Sok­szor figyelmen kívül kell hagy­ni a „szabályokat”. Házhelyeket mértünk ki, a vasúti töltésből utakat építettünk, felújítottuk a művelődési házat és még sorol­hatnám. Visszagondolva, meré­szen cselekedtünk, de megérte, mert képes volt fejlődni Győré.- Példaértékű, hogy önállóan működtetnek óvodát, általá­nos iskolát, és még tartalé­kokkal is rendelkeznek. Ho­gyan lehet ma mindezt vesz­teség nélkül fenntartani?- Az ember sokkal szigorúb­ban gazdálkodik a község va­gyonával, mint a családi kasszá­ban lévő forintokkal. Ezt már gyermekkoromban dédöreg- anyám megtanította. Megfontolt! lépésekkel, költségtakarékos gazdálkodással sok minden el­érhető. Azonban nem csak én voltam ezen az állásponton: a györei emberek mindent meg­tesznek a falujukért. Együtt vív­tuk meg a kisebb-nagyobb har­cokat. Ez az összetartás, a közös községpolitika nekem is erőt je­lentett. Soha nem álltunk be a si- ránkozók táborába. Voltak ne­hezebb periódusok, de megpró­báltuk a felmerült nehézségeket kezelni. A rendszerváltás után sorra szűntek meg a munkahe­lyek a környéken. Több györei lakos is elveszítette megélheté­si forrását. Ezért a településen lévő közösségi épületeket üze­mi célra adtuk ki. Cipőüzem, varroda, szőnyeg-és szörpüzem létesült, amely mintegy 80 fő ré­szére nyújtott megélhetést. Az adómentességgel próbáltuk mo­tiválni a befektetőket. Időköz­ben sikerült teljes egészében ki­építeni az infrastruktúrát: ivó­víz, telefon, szennyvíz, gáz, ká­beltelevízió. Ezzel a gondolko­dással voltunk képesek fejlesz­teni, és az intézményeinket fenntartani a mai napig.- Hosszú távra gondolkodtak az Őcsényi Repülőtér Fejlesz­tő Kht. létrehozásánál is. Mi­ért pont ebben látták a befek­tetési lehetőséget?- Arra törekszünk, hogy egy idegenforgalmi központ alakul­jon ki. Ez nem mellékesen mun­kahelyeket is teremtene. Idő­közben több nehézségbe is üt­köztünk, legutóbb a gazdasági válság okozott kihívást. Szállás­helyek építésére azonban volt kapacitásunk: 12 faházat hoz-; tunk létre, amelyben közel 100 ember tud pihenni. De étterem, és konferenciaterem is színesí­ti a palettát. Azonban az átütő fejlődéshez megyei összefogás szükséges. Úgy vélem, hogy ez az egyetlen járható út az idegen- forgalom felpezsdítésére. Az Mó-os autópálya megépítése jó­tékony hatással lehet a célokra. Ráadásul jók az adottságok, kö­zel van a Gemenci erdő, a szek­szárdi borút, no és persze a Sár­köz ezerszínű kultúrája.- Időközben több elismerés is bizonyítja a jó irányt. A Ma­Névjegy: Csorna József 1950. szeptem­ber 18-án született Győrében. Általános iskolába is ide járt, majd ezt követően a Petőfi Sándor Gimnáziumban érett­ségizett Bonyhádon. A katonaság után biztonság- technikai, kereskedelmi, mi­nőségellenőri képesítést is szerzett. 1982-ig több munkahelyen dolgozott, ekkor került Izmény-Györe tanácsának élére. 1990-től szülőfaluja, Győré polgármestere. Két lánya született: Bernadett közgazdász, Budapesten él, míg Csilla Bonyhádon dolgo­zik könyvelőként. Két unoka boldog nagypapá­ja, Fruzsina hét-, míg Noémi négyéves. gyár Köztársaság Ezüst Ér­demkeresztjét, és a Faluért és a Vidékért díjakat is megkap­ta az idén.-Nagy meglepetésként, és még nagyobb megtiszteltetés­ként éltem meg ezeket. Azon­ban a díjak nemcsak az én munkámat, hanem a minden­kori kollégáim erőfeszítéseit is elismerik. Öröipmel tölti el az embert a szakma pozitív vissza­jelzése. Minden olyan fórumon részt vettem az utóbbi két évti­zedben, amelyen a vidék fej­lesztéséért szót lehetett emelni. Bár én soha sem a kitüntetése­kért dolgoztam, sokkal inkább azért, hogy a faluban végigsétál­va egy jót tudjak beszélgetni az emberekkel. Ez jelenti számom­ra a legnagyobb megbecsülést és elismerést.- A pecabot orsója berozsdá­sodott már, vagy azért jut ide­je kikapcsolódni?- Nem, bár ez a barátaimnak, vendégeimnek köszönhető el­sősorban, ugyanis ők használ­ják rendszeresen, nekem keve­sebb időm jut a halastó mellett üldögélni. Nagyon szeretem az állatokat, a kertet. De főként a halastavaimon látom el az ép­pen aktuális feladatokat sza­badidőmben. Örömömre szol­gál, hogy ebben már az unoká­im is segítségemre vannak. Szakítás és mikrofon húsz Év után vége a kapcso­latunknak. A drámai kije­lentés elég megrázó egy él­tes matrónától, márpedig lo- li néni, aki tette, túl van a nyolcvanon. Mielőtt valaki valamely szépkori romanti­kus kapcsolatra gondolna, fel kell világosítanunk: az idős hölgy a gázszolgáltató­val szakított. méghozzá szomorú okból: akárhogy spórolt, akárhogy számítgatott, rá kellett jön­nie, nem képes finanszíroz­ni a gázfűtést. A financiális okok szülte szakítás azonban - pontosan úgy, mint a romantikus kap­csolatok esetében - számos bonyodalommal járt. Például fel kellett kutatni a konyhá­ban a kéménylyukat. Mert­hogy ha lúd, legyen kövér el­ve alapján a gáztűzhely is pi­henőre került ebben a téli szezonban. A kéménylyuk szerencsés felkutatása után már csak egy mestert kellett találni, aki hajlandó üzembe helyezni a több mint két évti­zede használaton kívüli ké­ményt, és beszerelni a vado­natúj sparheltet, amely ugyanúgy néz ki, mint az öt­ven évvel ezelőtti, és ugyan­az lesz a funkciója is: Joli né­ni ezzel fog fűteni és főzni is, merthogy szintén visszaka­nyarodva boldogult ifjúságá­ba, a tél folyamán egyetlen fűtött helyiség lesz a házikó­jában: a konyha. a majdnem vele egykorú maesztró, aki a többfunkciós tűzhellyel babrált, egyszer a szemüvegét hagyta otthon, egyszer meg a kalapácsot, de azért végzett a munkával, és az árban is megegyeztek. Fia­talabb szakinak talán jobban örült volna Joli néni, de nem talált egyet sem ilyen aprólé­kos, olcsó munkára. Titokban arra gondolt, még szerencse, hogy az ő fiatalságuk idején nem voltak nagyszabású te­hetségkutató versenyek, és a „sparheltek doktora” inkább a kalapácsot választotta a mikrofon helyett. A készülékeknek nincs nemzetiségük megelőzés Orvosi műszerekkel gazdagodott a megye a németségnek köszönhetően Vesztegetés: pénzért segítettek jogsihoz jutni tolna Az orvosi műszereknek nincs nemzetisége: a Tolna me­gyei német kisebbségi önkor­mányzatok által pályázaton el­nyert egészségügyi készülékek minden helybéli javát szolgálják. Ez is elhangzott a tolnai városhá­zán tartott pénteki átadóünnep­ségen. A németországi belügymi­nisztérium és a Magyarországi Németek Országos Önkormány­zatának (MNOÖ) Szociális Bizott­sága együttműködése révén a tol­nai, a hőgyészi és a szekszárdi német kisebbségi önkormányza­tok ún. prevenciós csomagokat nyertek pályázaton, míg a hőgyé­szi és a gyönki idősotthon újra­élesztésre alkalmas defibrilláto- rokat kapott, összesen mintegy Hoós Ernő, a tolnai német önkormányzat elnöke adta át a prevenciós csomagot pénteken dr. Erdősi József tolnai háziorvosnak 10 ezer euró értékben. Dr. Józan- lilling Mihály, az MNOÖ szociális bizottságának elnöke elmondta, a prevenciós csomagok 24 órás vérnyomásmérőt, labordiagnosz­tikai eszközöket, illetve az erek állapotának felmérésére alkal­mas készülékeket tartalmaznak. Az eszközöket az adott település egy-egy háziorvosának adják át napi használattá, akik rendsze­resen szűrővizsgálatokat is vé­geznek a műszerekkel. A defibril- látorok ugyancsak szélesebb kör­ben állnak majd készenlétben. Utóbbiak esetében a sikeres pá­lyázatok a készülékeken kívül az azokat működtetni tudó személy­zet képzésére is biztosítanak tá­mogatást. ■ S. K. A főügyészség a volt vizsgabiz­tost 44 rendbeli hivatalos sze­mély által, üzletszerűen elköve­tett vesztegetéssel, a köztisztvi­selőt 26 eset miatt ugyanezzel, valamint 45 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közok­irat-hamisítás bűntettével vádol­ja. Utóbbival azért, mert az első­segély-vizsgát igazoló hamis ok­iratokat állított ki, darabonként ötezer forintért. A tolnai és a bátaszéki autós­iskola tulajdonosai és a báta­széki oktató ellen több vádpont van. A kötelesség megszegésé­re irányuló hivatali vesztegetés­ben elérő esetszámban, társtet­tesként, vagy bűnsegédként vettek részt. A közokirat-hamisításnak fel­bujtói voltak. A többi vádlott el­len, akik fizettek a jogosítványok könnyített megszerzéséért, köte­lesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés a vád. A bűncselekményeket 2005 és 2008 között, a legtöbbet az utol­só évben követték el. A közlekedési hatóság és a rendőrség figyelmét az keltette fel, hogy Szekszárdon milyen so­kan tettek eredményes vizsgát, illetve, hogy Komárom-Eszter- gom, Fejér, Veszprém, Baranya, Somogy megyékből is sokan ér­keztek a tanfolyamokra. A bíró­ság a vádirat ismertetése után elnapolta a tárgyalást, mert az kiegészítésre szorul. ■ 1.1. é I

Next

/
Thumbnails
Contents