Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-10-24 / 42. szám
4 2010. OKTÓBER 24., VASÁRNAP KÖZÉLET „A magyarok »szabadságsóhaja« kiütötte az első' téglát a kommunizmus falából, később az egész szocialista világrendszert kivitte a huzat” - mondta Orbán Viktor a nemzeti ünnepen. Szerinte a nemzet igent mondott arra, hogy az országban mindennek meg kell változnia. Ezrek hallgatták a kormányfő szavait. VR-összeállítás Orbán Viktor szerint 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen az idei esztendőig: „a kétharmados forradalom azonban megszabadított bennünket, 56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren elmondott ünnepi beszédében szombaton. A miniszterelnök kiemelte, ahogyan 1956 után, az elmúlt nyolc évben is kemény idők jártak. A jelenről szólva úgy vélekedett, egy évük van arra, hogy felvegyék a tempót, végigvigyék a döntő változásokat és átalakítsák Magyarországot. Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott, 1956 olyan éve a magyar történelemnek, amikor a magyar nemzet egy forradalomban újjászületett, de még inkább újra megszületett. „A magyarok szabadságsóhaja - mint mondta - kiütötte az első téglát a kommunizmus falából, és ezen a nyiladékon évtizedekkel később az egész szocialista világrendszert kivitte a huzat.” A kormányfő szerint az 1990- es rendszerváltoztatás és a szabad választások ellenére 20 éve azt lehet érezni, hogy „nem tudunk igazán hozzálátni ahhoz a munkához, amely szívünk szerint valóvá emelné Magyarországot: szabaddá, igazságossá és sikeressé, vagyis boldoggá”. Mint mondta, 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen az idei esztendőig: a kétharmados forradalom azonban megszabadított bennünket, 56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot. „A harcot, a magyar életlehetőségek szabad alakításáért vívott harcot lezártuk. Ez a harc a mi győzelmünkkel, az 56-osok, a rendszerváltók, a szabad magyarok győzelmével ért véget 2010 áprilisában” - hangsúlyozta a kormányfő, utalva a tavaszi országgyűlési választásra. 1956- ban az utcákon győzték le a magyarok a hazugságot, 2010-ben a választásokon döntötték le és adták meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ezzel eljött a nemzeti együttműködés korszaka, s mint mondta, megkaptuk a lehetőséget arra, hogy megnyissuk a magyarok új, igazságos évszázadát. Orbán Viktor szerint a nemzet igent mondott arra, hogy az országban mindennek meg kell változnia: az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a parancsoknak, az értékeknek, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek. Mindennek, ami ember-, nemzet-, ész-, erkölcsös életellenes, így az adózás mikéntjének és „a nemzettestvérek kitagadásának” is - hangsúlyozta, s szavait üdvrivalgás fogadta. Mint mondta, olyan országot látnak maguk előtt, ahol erős állam védi a közérdeket, ahol értelmeden szabályok nem gátolják a vállalkozókat, a dolgozókat, ahol a külföldi vállalatok ugyanúgy adóznak, mint a magyarok, ahol garantálják a nyugdíjasok biztonságát, a nyugdíjak értékét, és nem engedik, hogy eltőzsdézzék az emberek befizetését. „Olyan országunk lesz, ahol megéri gyermeket vállalni, ahol az adózásnak becsülete van, mert egyszerű, mert józan ésszel átlátható, és ezért nem illik, és nem is lehetséges kibújni alóla” - sorolta, hozzáfűzve, hogy „olyan századunk lesz, amelyben a magyarokat ismét tisztelik a világban”. Orbán Viktor felidézte: négy éve még ezen a napon az akkori hatalom rohamrendőrökkel verette, lovas rendőrök kardlapjaival ütlegelte, vízágyúval és gumilövedékkel lövette a békésen ünneplő magyar embereket „De mi, magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell.” Mobiltelefonok villanófényében a Szent Korona: piknikhangulat volt tegnap a Kossuth téren Éhségsztrájk Budaházyért Sokan először látták a kupolatermet és a Szent Koronát GYORSAN HALAD a sor a Parlament előtt, végig a Kossuth téren körbe-körbe. A háttérből a gyermekműsor hangjai, majd foszlányok az ötvenes évek tánczenéiből, a másik hangszórón a Szabad Európa ’56-os adása. A Kossuth-szobomál Dobor Dezső beszélget az 1956-os olimpia résztvevőivel, a büfében 900forint a kolbász, 700 a pálinka, aztán már csak a fémkapu van hátra a parlamenti bejáratnál, és irány a főlépcső. A LÁTOGATÓK KOMÓTOSAN batytyognak, de a kupolateremnél már felemelik tekintetüket a plafonra. Ettől eltátják a szájukat, ami aztán úgy is marad egészen a Szent Koronáig. A parlamenti látogatás, amely tegnap szabad volt mindenki számára: a főlépcső és a korona, majd az ellenkező irányban vissza a térre. Sokan az üléstermet is keresték, de az most nem fért bele. A koronánál korántsem akkora az áhíhat, mint a képviselői eskük idején. Villognak a vakuk a tilalom ellenére, „Én és a korona” című képek készülnek, még abból az időből, amikor a kegytárgy nem volt benne az alkotmányban. háromnapos éhségsztrájkba kezdtek tegnap a terrorizmussal vádolt Budaházy György szabadon engedéséért a Kozma utcai börtönnél. Hárman sztrájkolnak a börtönben, tízen Londonban, a magyar nagykövetség előtt, a börtönnél pedig tegnap estére már ötszázan voltak. Csatlakozott hozzájuk a két jobbikos országgyűlési képviselő, Zagyva György Gyula és Gaudi-Nagy Tamás is. Azt követelték, hogy szüntessék meg az eljárást azokkal szemben, akik ellen „politikai okokból” indítottak büntetőeljárást. Négy kitüntetett a sok közül DR. ERŐSS PÁL, a tévé „örökös" ügyvédje kapta a Magyar Köz- társasági Érdemrend Közép keresztjét A jogszabályoknak a széles közvélemény számára szuggesztív közérthetővé tétele, életútja elismeréseként. A csak „dr. Jogerős Pálnak” becézett jogász a többség szemében ma is az egykori médiasztárként él, etalonként, mint az ízes tájszólással beszélő, szószékre való retorikai készséggel megáldott, a nagymamáknak is logikusan és világos példákkal magyarázó szakértő. Csaknem 20 évnyi hallgatás után a „Ne Féljetek!” Alapítvány elnökeként hallatott újból magáról, amit azért alapított, hogy segítséget nyújtson a 2006. őszi rendőri erőszak fizikai sérülést szenvedett áldozatainak. hernádi zsolt, a Mól elnök- vezérigazgatója, aki „a magyar és kelet-középeurópai régió energiaellátásának diverzifikálásában és biztonságának fokozásában, a Mol-csoport üzleti modelljének kialakításában végzett tevékenységéért” kapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal elnevezésű kitüntetést. „Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt évtizedben a Mól piaci értéke az ötszörösére növekedett, Európa leghatékonyabb olajipari vállalatává növekedett” - nyilatkozta Hernádi, akiről idén a kormány- váltás után az terjedt el, hogy kormányzati pozíciót kap. A hétfőn elfogadott válságadóval kapcsolatban ő volt az egyike azoknak, akik különösebb fenntartások nélkül fogadták a milliárdos befizetési kötelezettség hírét. dr. KUKORELLi István a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést kapta az alkotmányos rend védelme érdekében végzett tevékenysége, az alkotmányos alapjogok, a választó jog-történet tárgyában végzett kutatásaiért, oktatói és közéleti tevékenysége elismeréseként. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara egyetemi tanára, volt alkotmánybíró 1988-ban a Független Jogász Fórum alapító tagja volt, 1989- ben a Harmadik Oldal képviselőjeként vett részt a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokon, 1999 és 2008 között volt alkotmánybíró. A Bibó István Szak- kollégium életében is meghatározó szerepet játszott. DEMJÉN FERENC, „RÓZSÍ”, elŐ- adóművész, szövegíró, zeneszerző pályafutásáért kapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. A leginkább érzelmes dalairól ismert, több évtizede a pályán lévő zenész kezdetekben basszusgitározott és énekelt. Szövegíró ként először a Jöjj vissza, vándor dallal debütált. Az utóbbi időkben leginkább megromlott egészségi állapotával a címlapokra kerülő, egyébként a legnagyobb hazai popsztárnak tartott legutóbb ismertté vált szerzeménye, a „Föld könnyei” című „Fidesz-himnusz”, amit a párt felkérésére írt. „Magasba emelkednek a zászlók, újra miénk lesz a haza” - az üzenete a dalnak, amelyet a Himnusz, a Szózat, valamint a Nemzeti dal ihletett. k I
