Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-10-10 / 40. szám
2010. OKTOBER 10., VASARNAP «■—mum— li \*mwäMXTrwmrmic SZTORI 5 Megosztó és megosztott Nobel-díjak tudósok Díjazták a legvékonyabb anyagot - Egy 36 éves orosz is megkapta - Békedíjas börtönben Szerves vegyületek mesterséges létrehozását segítő eljárás, az egyatom- nyi vastagságú grafitréteg, a lombikbébiprogram, illetve a „hatalmi berendezkedések feltérképezése és az egyén ellenállását, lázadását, alulma- radását bemutató erőteljes ábrázolásmód” hozott idén Nobel-díjakat. A béke Nobelt annak a kínai „forradalmárnak” ítélték, aki épp 14 éves börtön- büntetését tölti. Kun J. Viktória Hét Nobel-díjast hirdettek az idén: a hét minden napjára jutott egy „leleplezés”. Két díjazott komoly viharokat is okozott. Már az első napon, hétfőn nyilvánosságra hozott Robert Geoffrey Edwards brit tudós neve is felzúdulást keltett, neki ítélték az idei orvosi-élettani Nobel-díjat, mégpedig a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének ki- fejlesztéséért. Az illetékes bizottság indoklása szerint a brit kutató munkája vezetett el az első „lombikbébi” megszületéséhez. A 85 éves Edwards eredményei tették lehetővé a terméketlenség kezelését, amely orvosi állapot az emberiség jelentős részét, az összes pár több mint 10 százalékát érinti világszerte. Sokan viszont úgy értékelték, „üzleti vállalkozás” hozta a tudományos elismerést. A svéd akadémia döntése alapján hárman kapták, megosztva a kémiai Nobel-díjat. Kedden derült ki, hogy a három tudós, Richard F. Heck (USA), Ei-ichi Negisi (USA) és Akira Suzuki (Japán) a díjazott. Ők egymástól függetlenül, palládiumatomok által katalizált szerves kémiai reakciók létrehozásával új gyógyszerek kifejlesztéséhez szükséges anyagokat hoztak létre. A szerves kémia ma is rohamosan fejlődő tudománya lehetővé teszi az ember számára, hogy mesterségesen hozzon létre igen komplex szénvegyületeket, ezek felépítésekor alapvető feladat a szénatomok megfelelő összekapcsolása. A szénatomok azonban stabilak és nem könnyen reagálnak egymásra, bonyolultabb Alejandro Toledo volt perui elnök gratulál Mario Vargas Llosának. Másodszor megy a díj Dél-Amerikába. molekulák előállításához az eddigi módszerek már nem bizonyultak megfelelőnek. Ezen a problémán segítenek a katalizátorok, például a palládiumatom alkalmazása. Ez esetben a szénatomok egy palládiumatomon találkoznak egymással, ahol az egymáshoz való közelségük már elegendő a reakció elindításához. A palládiumkatalizált keresztkapcsolást - a Heck-Negisi-Suzuki reakciót - már világszerte alkalmazzák a Szabadítsák ki Liu Hsziao-pót! szerveskémia-kutatásokban, a módszerrel létrehozott molekulákat pedig a gyógyszer- és elektronikai iparban. Az ily módon történő „molekulagyártás” a jelenleg létező legfejlettebb vegyészeti eljárások egyike. Heck, Negisi és Suzuki módszerében a keresztkapcsolási reakció révén megsokszorozódik a molekulák száma. A szénatomok új, hatékony egybekap- - csolása, a komplex molekulák létrejötte nagyban befolyásolja mindennapi életünket, elsősorban az új gyógyszerek fejlesztésében bírnak nagy jelentőséggel. Szerdán derült ki, hogy nanotechnológusoké a fizikai Nobel-díj. A világ legvékonyabb, mindössze egyetlen atom vastagságú grafitrétegének alkotói kapták idén a fizikai Nobel-díjat. Az orosz származású tudósok, az 1958-as Andre Geim és az 1974-es születésű Konstantin Novoselov Nagy-Britanniá- ban, a Manchesteri Egyetemen dolgoznak. A kutatók „a kétdimenziós grafénnel kapcsolatos áttörést hozó kísérleteikért” érdemelték ki az elismerést. Az áttörést jelentő, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező anyag tudósok szerint a jövő szilíciumát jelenti, az elektronikában a kétdimenziós gráfén válthatja fel a szilíciumalapú félvezetőket. A legvékonyabb és egyben a legerősebb anyag, tökéletes szerkezetű szénlap, ami számos lehetőséget rejt magában a területen. Csütörtökön szállt fel a fehér füst az irodalmi Nobel-díjjal kap- csolatban: Mario Vargas Llosa világhírű perui író kapta idén az elismerést Az indoklás szerint a 74 éves író a „hatalmi berendezEi-ichi Negisi magyaráz kedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” kapta az elismerést. Mario Vargas Llosa eddig több mint harminc művet írt, közülük számos magyarul is olvasható. Az utolsó napra, péntekre maradt a Nobel-békedíj, az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az emberi jogokért küzdők kaphatják meg. Idén Liu Hsziao-po kínai másként gondolkodóra esett a választás, az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelméért kapta meg az elismerést. A demokráciapárti aktivista kiválasztása ellen Kína azonnal fellépett, ultimátumot adott a norvégoknak, őt ugyanis tavaly decemberben tizenegy év börtönre ítélték Kínában „államellenes felforgatás” vádjával. Liu bíráló esszéket írt és publikált a Kínai Kommunista Pártról, és 2008- ban ő volt a kezdeményezője a demokratikus reformoknak, Uosa kontra Márquez 1976-BAN egy este Peru Kolumbiára támadt: erre egész pontosan egy mexikóvárosi filmszínházban került sor, miután Mario Vargas Llosa többtucatnyi tanú előtt hirtelen bemosott egyet García Márqueznek - tudhatjuk meg a közelmúltban megjelent Híres szerzők titkos élete című könyvből García Márquez szeme vérben úszott a jobbhorogtól - a bámészkodók pedig azt firtatták, mégis mi lehet a háttérben. Politikai perpatvar? Valószínűbb, hogy nő volt a dologban. Úgy tűnik, Vargas Llosának az volt a benyomása, hogy a legnagyobb kolumbiai író túlságosan is összemelegedett a feleségével, akit nem sokkal korábban, a házassága egy meglehetősen nehéz szakaszában Márquez próbált megvigasztalni. „egyebek között az emberi jogokat szavatoló alkotmányt követelő Charta 08 kiáltványnak, amelyet több százan, köztük vezető értelmiségiek írtak alá. Az 54 éves Liu, a pekingi egyetem korábbi irodalomprofesszora a legismertebb kínai ellenzékinek számít, az 1989-es pekingi diáklázadás egyik vezéralakja volt. Az 1990-es években 20 hónapra bebörtönözték, majd három évet töltött egy átnevelő kényszermunkatáborban. Adinamitpénz jótékony felhasználása a nobel-díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja majd át december 10-én, a kitüntetést alapító Alfred Nobel 1896-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. az igazoló okmányon és az aranyérmén kívül 10 millió svéd koronás - körülbelül 300 millió forintos - csekk jár. Alfred Nobel svéd nagyiparos, a dinamit feltalálója 1895-ben rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból részesedjenek a tudomány, az irodalom kiválóságai, valamint azok, akik a legtöbbet teszik a békéért. Mivel őrjítik meg egymást a férfiak és a nők? RADOS VIRÁG nemrég láttam a neten Mark Gungor amerikai humorista egyik stand-up comedyjét. A téma a férfi és a női agy. Gungornak számtalan humoreszkje van a házasság keserveiről, na meg arról, hogyan lehet azokkal elbánni. Egy-egy férfi és női fejen szemlélteti a problémák fő forrását. mert milyen a férfi agya? Van benne számtalan doboz, és úgy általában, a férfiakra jellemző módon tulajdonosuk minden kis információcsomagot külön dobozban tárol. Ha szüksége van valamelyikre, csak előhalássza, kiveszi, ami kell, aztán használat után visszarakja a dobozt. Szép lassan, óvatosan, ugyanoda, ahol volt, vigyázva, hogy ne érjen hozzá a többihez. a női agyban nincsenek dobozok. Ott minden mindennel kapcsolatban van. Egy óriási, kusza hálózat az egész, amelyben a kábelek összevissza tekeregnek, bogozódnak. És zizegnek. „Bzzz.” Ebben a rendszerben az összetartó erőt úgy hívják: érzelem. a két nem különbözőképpen kezeli a stresszt. A férfiaknak van hozzá egy semmidobozuk. Tényleg nincs benne semmi. Ha tehát egy férfit stressz ér, csak kinyitja a semmidobozt. Ebbe mered némán, amikor órákig áll a tóparton pecabot- tal a kezében, ha tátott szájjal nyomogatja a távirányítót vagy csak bambul maga elé. a nő persze megkérdezi tőle: „Mire gondolsz, drágám?” A válasz: „Semmire.” Ettől a nők meg tudnak őrülni. Egyszerűen nem értik, ez hogy lehet, amikor ők mindig gondolnak valamire. Nyaggatni kezdik a férfit, hogy valamire biztosan ő is gondol, csak nem akarja megmondani. „Semmi nem idegesít jobban egy nőt, mint egy férfi, aki nem csinál semmit” - mondja Gungor. A nyaggatástól viszont a férfi őrül meg, így hamarosan rámordul a nőre: „Hagyj békén!” És máris kész a veszekedés. na most mi van, ha a stressz a nőt éri? Még jobban zizeg, hogy „bzzz”, azaz fennhangon panaszkodik. Egyfolytában. Amit a férfi persze nem nézhet tétlenül, hiszen ő férfi - cselekednie kell. így hát tanácsokat osztogat a nőnek. A nő azonban nem akar semmiféle javítást. Neki az kell, hogy meghallgassák. A tanácsoktól úgy érzi: az ő kis kábelrendszerébe erőszakkal bele akarnak piszkálni. „Férfiak, ne akarjátok megjavítani a feleségeteket!” - szól a humorista. amióta láttam Gungor előadását, megváltozott az életem. Most már tudom, mi a pálya, amikor megkérdezem a férjemet, mire gondol éppen, és ő azt mondja: „Semmire." ■ Rados Virág A képen egy ütés utáni pillanatot láthatunk Londonban, egy luxusszálló liftjében idén februárban. Aki adja: Szaúd bin Abdulaziz bin Naszir al Szaúd herceg, a szaúdi király unokája. Aki kapja, előbbi szexrabszolgája, Bandar Abdullah Abdulaziz. A homoszexuális kapcsolat annyira tönkrement a férfiak között, hogy a herceg végül a luxuslakosztályban megölte szolgáját. Most zajlik a pere Londonban.
