Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-12 / 36. szám

A HÉT TEMAJA 2010. SZEPTEMBER 12., VASARNAP MHMMHiI Afganisztán Négyre emelkedett a magyar katonahalottak száma Afganisztánban. A miniszter elismerte: a helyzet csaknem tarthatatlan. \j A BŐRÜKET VISZIK . «£* 5 =j£.V--‘ • Valós veszélynek vannak kitéve a magyar katonák Afganisztánban; a hely­zet súlyosságát jól mutat­ja, hogy akár a misszió teljesítése is veszélybe kerülhet. Fábos Erika-Kun J. Viktória A terrorveszély nem nőtt Ma­gyarországon, és nem minden internetes fenyegetést kell ko­molyan venni, de tény: háború van, az afganisztáni helyzet egyre súlyosabb, halálesetekkel pedig bármikor számolni lehet. Biztonságpolitikai szakértők szerint hazánk afganisztáni szerepvállalása a NATO lépése­it követi, náluk előbb nem hív­juk vissza katonáinkat. „Afganisztán a terroristák bú­vóhelye, azoké a terroristáké, akik 2001. szeptember 11-én le­rombolták a New York-i ikertor­nyokat, és akik az idén augusz­tus 23-án páncéltörő gránáttal lőttek a magyar újjáépítési cso­port hazatérő katonáira” - fo­galmazott Hende Csaba honvé­delmi miniszter a két magyar katona halála után. Hozzátette: a biztonsági helyzet Afganisz­tánban az elmúlt években roha­mosan romlott, szinte lehetet­lenné vált a helyzet. Kiemelte: a biztonsági helyzetet folyamato­san elemzik, levonják a megfe­lelő következtetéseket, és telje­sítik a kötelességüket. Egy pesavari online lapban közben megjelent egy cikk, amelyben a tálib vezetés figyel­meztette a magyar kormányt: vonja ki csapatait Afganisztán­ból, vagy újabb áldozatokra szá­míthat. „Ez csupán a propagan­daháború része, nem szabad komolyan venni a fenyegetést, az csupán egy reakció arra, hogy Magyarországot most ka­tonai veszteség érte” - reagált erre a magyar Külügyi Intézet munkatársa, Wagner Péter. „A tálibok figyelemmel kísérik a nyugati sajtóban megjelent hí­reket, és tisztában vannak az­zal, hogy az egyes országokban milyen politikai viták vannak az afganisztáni szerepvállalás­sal kapcsolatban, és megpróbál­ják elbizonytalanítani az embe­reket” - mondja Wagner Péter, aki szerint a veszély ezzel nem nőtt meg, egyszerűen a tálibok egyre szofisztikáltabb propa­gandaműveleteket hajtanak Pappné Ábrahám Judit végre, de a rendszerük nem úgy működik, mint a klasszikus, jól felszerelt hadseregek. Nem kell arra készülni, hogy a tálibok extra erőket csoportosítanak át a magyarok miatt. Ennek a ge­Kolozsvári György rillaháborúnak ugyanis pont az a jellegzetessége, hogy helyi tálib erők küzdenek az odatele­pült nemzetközi erők ellen. „Nem arról van szó, hogy a fenyegtések vagy egy-egy táma­Magyar katonai keresetek Afganisztánban «forintban) Zászlós Törzsőrmester Alap-devizaellátmány 267072 238084 Devizaellátmány- biztonsági körülmények 272 096 272096 kiegészítés éghajlati viszonyok 51018 51018 Vezetői devizaellátmány-pótlék 0 0 Összesen 590186 561198 Itthon alacsony a bér, csak a missziós munka után lehet félretenni valamit Magyarország 2003 februárja óta küld ki Afganisztánba ala­kulatokat. A szerződéses kato­nák zöme többek között gépko­csivezetőként, felderítőként, tűz­szerészként, mesterlövészként, légvédelmi lövészként vagy ép­pen műszerészként szolgál. És persze törzstisztként, hiszen a NATO-tagsággal járó kötelezett­ségek teljesítése értelmében ha­zánk 2006. október 1-jétől veze­ti a Tartományi Újjáépítési Cso­portot Észak-Afganisztánban, Baglan tartományban. katona lehet az a 18 és 47 év közötti, magyar állampolgársá­gú, büntetlen előéletű jelentke­ző, aki abszolválja a fizikai és a pszichológiai vizsgálatokat is. Egy „közlegény” zsoldja a hon­védelmi minisztérium honlapja szerint 106 ezer forint volt 2008-ban, egy szakaszvezetőé pedig 130 ezer - ezt a summát minden esetben különböző illet­mények fejelik meg. beosztástól függően minimá­lisan 3 és 5, maximálisan pe­dig 15, illetve 20 évig lehet va­laki szerződéses katona - de 57 évesen mindenképpen kiad­ják az obsitot. dás a vezetők, parancsnokok jól : átgondolt sratégián alapuló : döntése. Itt gerillaakciók foly- : nak, viszonylag ad hoc jelleg- • gél. Minden lehetőséget megra- ■ gadnak a támadásra, lesben áll- : nak, útszéli pokolgépekkel, ra- • kétagránátokkal, öngyilkos me- | rénylőkkel keresik a gyenge : pontokat. Úgynevezett aszim- : metrikus hadviselés folyik, : aránytalan erőviszonyokkal, ■ ezért máskülönben esélyük • sem volna a profin felszerelt, ki- : képzett haderőkkel szemben” - : mondja a szakértő. Wagner Pé- • tér egyébként 2014 és 2020 kö- : zé teszi azt, amikor időszerű le- : hét a NATO-katonák, így Ma- : gyarország lassú kivonulása is j a területről. A legpozitívabb : eredmény pedig az lehet, ha si- : kerül olyan állapotokat teremte- • ni ismét, mint amilyenek 2004 ■ előtt voltak, amikor a tálibok je- : lenléte még minimális volt. A magyar missziót egyébként : heti szinten érik támadások, • csakhogy ezekről nemigen tud a : közvélemény, de alapvetően a : magyar lakosság többségének : arról sincs valós képe, mit is esi- ■ nálnak katonáink abban a tér- : ségben. Először csupán úgyne- : vezett PRT-, vagyis tartományi : újjáépítési csoportunk települt ■ ki, amely harcoló tevékenységet : nem folytat. A magyar jelenlét : azonban folyamatosan bővül, : ma már vannak kiképző kato- • nák, logisztikusok, illetve repü- : lésirányítók is. FOTÓK: HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM Az al-Káida nem egyenlő a tálibokkal a tálibok csoportja és az al­Káida közé nem lehet egyenlő­ségjelet tenni Az al-Káida jelen­leg három részből áll. Létezik egy központi magja, Oszama bin Laden és köre, noha nem lehet tudnj bogy ő maga él-e még. Léteznek ehhez kapcsoló­dó laza szervezetek, ilyenek töb­bek között a nemzeti terrorista szervezetek az arab országok­ban. És vannak olyan, teljesen önálló szervezetek, amelyek az al-Káidára hivatkoznak, de attól semmilyen utasítást nem fogadnak el, ilyenek például a jemeni indiai és afganisztáni terrorszervezetek. a tálibok egy radikális iszlám vallási mozgalom követői amely 1994-2001 között hatal­mon volt Afganisztánban. Ak­koriban együttműködött az al- Káidával. Az amerikai kor­mány régi dédelgetett terve, hogy a szövetséget felszámolja. Eddig nem sikerült, joe Biden amerikai alelnök álláspontja szerint mielőbb ki kell vonulni az amerikai csapatoknak Afga­nisztánéi és hagyni, hogy a tálibok leszámoljanak az al- Káidávai hiszen ők vannak ott­hon, hadseregük erősebb, mint az arab terroristák csoportjai. Ezt követően Amerika tárgyalá­sokat kezdhet a tálibokkal, hi­szen Amerikát nem ők veszé­lyeztetik, hanem az al-Káida. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő: A kialakult háborús helyzetben ideje lenne áttekinteni hosszú távú elképzeléseinket nógrádi György biztonságpoli­tikai szakértő szerint nagy probléma, hogy a közvéleményt nem megfelelően tájékoztatják az afganisztáni szerepvállalás­ról és az ottani helyzetről sem. Itthon egy átlagember nem tud­ja és nem is tudhatja, hogy mi­lyen körülmények között és mi­lyen feladatot látnak el a kato­náink. Legtöbben - tévesen - azt gondolhatják, hogy valami­féle békefenntartói munkát vé­geznek Afganisztánban. Ehhez képest az a helyzei hogy már szinte az egész országban há­ború van, a 34 afganisztáni tartományból 33-ban árnyék­kormány működik, és minden­naposak a fegyveres konfliktu­sok. Ezzel Amerikában vagy Angliában tisztában vannak az emberek, mert a média és a politikusok rendszeresen be­számolnak a helyzetről, míg nálunk szinte csak akkor van érdemben szó Afganisztánról, ha valami tragédia történik. „ráadásul az elmúlt fél évben a magyar tábor körül is alap­vető körülmények változtak meg - mondta Nógrádi György. - Délről északra - vagyis a tábor közvetlen régió­jába - irányították a legtehet­ségesebb tálib parancsnoko­kat, mivel délen a tálibok már megerősödtek, és azóta gyakor­latilag egy szinte békés helyzet­ből háborús konfliktus közepé­re kerültek a magyar kato­nák.” A MAGYAR tábor egyébként a hollandok korábbi helyén ren­dezkedett be. Amikor ez meg­történt, az egy olyan hely volt, ahol viszonylag békés helyzet­ben teljesíthettek szolgálatot katonáink, és a lakossággal is jó kapcsolatot sikerült kialakí­taniuk. Ez korábban a hollan­doknak nem sikerült, mivel már a legelején maguk ellen fordították az ottaniakat. Ez ugyanis egy nagyon vízhiányos terület, miközben a hollandok úszómedencét tartottak fenn maguknak, és nem törekedtek semmiféle kapcsolatra velük. Ezeket a túlkapásokat a ma­gyarok megszüntették, és sokat tettek azért is, hogy jó legyen a kapcsolatuk a lakossággal. Időközben a környezet megvál­tozott. Egy katonai tábor áttele­pítése azonban horribilis ösz- szegbe kerül, és nem is egysze­rű döntés kérdése. A nato és Amerika egyaránt úgy érzi, hogy Afganisztánban megérett a helyzet a változás­ra. Ezt jelzi, hogy Obama beje­lentette: decemberre átfogó stratégiai tervet készítenek a régió kezelésére, vagyis nem­csak Afganisztán, hanem Izra­el is szerepel majd benne. A NATO pedig novemberben, a lisszaboni csúcson dönt majd a hosszú távú tervekről. annyit mindenesete tudni le­het: Amerikában úgy számol­nak: még négy év kell ahhoz, hogy elérjék azt, amit Irakban sikerült, vagyis hogy megkezd­jék a csapatkivonásokat. az, hogy egy ország meddig vesz részt egy NATO-misszió- ban, kormányzati és parla­menti döntés kérdése. Nógrádi György szerint az elmúlt hetek­ben kialakult helyzet indokol­ná, hogy akárcsak a NATO és Amerika, hazánk is áttekintse a hosszú távú elképzeléseit.

Next

/
Thumbnails
Contents