Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-12 / 36. szám
2010. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Nem merünk hálátlanok lenni örökség A szocializmus hagyatéka a paraszolvencia, de nem szabadulunk tőle A hálapénz intézménye szinte már egyidősnek tűnik a magyar ember számára a gyógyítással, ám a képlet nem ilyen egyszerű. Talán egyedül abban ért egyet beteg és az orvos, hogy a legjobb lenne leszokni róla. Rácz Tibor- Doktor úr! Segítsen! Nem leszünk hálátlanok! - állítólag ez a jelmondat, ha valaki érzékeltetni akarja az orvossal, hogy csúsztat majd egy borítékot a kezelés után a fehér köpeny jobb vagy bal zsebébe, attól függően, milyen a szimpátiája. Egy szekszárdi nő szerint, akinek van beteg hozzátartozója, így tudatják, hogy érdemes jól bánni a beteggel. A hálapénz, idegen kifejezéssel paraszolvencia már időtlen idők óta téma Magyarországon, egy olyan intézmény, amit valószínűleg még jó hosszú ideig nem lehet megszüntetni. A Szinapszis Kft. által végzett legfrissebb felmérés szerint az orvosok közel kétharmada az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a hálapénzt. Egy részük pedig úgy gondolja, az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Ki ne ismerné a városi legendát az ajándékkosárról? A történet így szól: gyermeke születése után az ifjú családapa ajándékkosarat visz a szülészorvosnak. Mire az kikéri magának, s közli, hogy nála az, hogy világra segít egy kisembert, hatvanezer forintot kóstál. Erre az apuka kibontja a kosarat, kivesz belőle egy csokisdobozt, abból százezer forintot, hatvanat odaad az orvosnak, a többit zsebre rakja, majd a kosarat a hóna alá csapva otthagyja a doktort. Természetesen nem minden orvos ilyen. Dr. Kerekes László, a dombóvári kórház igazgatója azt mondta, a hálapénz kiválóan alkalmas arra, hogy tovább rombolja a kapcsolatot orvos és beteg között, ami az évtizedek során már amúgy is sok törést szenvedett.- Ezt a folyamatot tovább gerjeszti a média azzal, hogy reflektorba helyezi a témát. Az orÖn szerint milyen eszközök oldhatják meg a hálapénz problémáját? (%) hivatalos bérek emelése: 87 többszintű biztosítási rendszer: 47 kórházak finanszírozásának javítása: . 26 vizitdíj, napidíj ismételt bevezetése: 15 hálapénz-bevétel hivatalossá tétele: 5 nem lát rá megoldást: 4 FORRÁS: SZINAPSZIS KFT. its! A hálapénz mélyíti a bizalmi válságot az orvos és a beteg között, mégsem szabadulunk tőle vos és beteg közötti bizalmi kapcsolat nélkül ugyanis nem lehet gyógyitani - mutatott rá. Mint mondta, a szocialista rendszerben nem volt megfelelő az orvosok bérezése, a betegek érzékelték ezt, és sokan úgy gondolták, így segítenek. A jelenlegi szokás 30-40 évvel ezelőtt alakult ki, csak akkoriban még erősebb volt a bizalom. Kérdésünkre, hogy tud-e arról, hogy az általa vezetett intézményben az orvosok hálapénzt fogadnak el, azt mondta, az utólagos hálát sokan elfogadják. Viszont jobb ellátást nem kap senki azért, mert előre fizet. Ám vannak olyan orvosok is Dombóváron, akik nem fogadnak el hálapénzt. Igaz, kevesen. A kérdésre, hogy szerinte mivel lehetne megszüntetni a hálapénz intézményét, dr. Kerekes László Németh Lászlót idézve válaszolt: „Az orvost azért kell megfizetni, hogy ne kelljen pénzért gyógyítania.” Kényszer alatt van, ebben a társadalomban él, az ismert jövedelmi viszonyok között, így azokat nem ítéli el, akik utólag elfogadják a paraszolvenciát, viszont azt kifejezetten elítélendőnek tartja, ha valaki előre fogad el a betegtől pénzt, mert az jobb ellátást remél ettől. egy egyáltalán nem reprezentatív felmérés során tíz embert kérdeztünk meg arról, adnak-e hálapénzt az emberek az orvosnak, ha ők, vagy családtagjaik gyógyításra szorulnak. Egyikük azt mondta, jól jönne neki egy összegben az a pénzmennyiség, amennyit az édesanyja az utóbbi húsz évben az orvosoknak adott, ugyanis a nagyságrend milliós. A tíz- Borzasztó következményei lehetnek annak, ha a hálapénz problémája tovább mélyíti a bizalmi válságot az orvos és a beteg között. Magyarországon torz és szervezetlen az egészségügyi rendszer, amelyben a hálapénz jelentős szerepet játszik. Ám vidéken ez a szerep kevésbé jelenállampolgár mindegyike szokott adni hálapénzt, ám többen megjegyezték, kényelmetlenül érzik magukat, mert soha nem tudják eldönteni, el& re, vagy utólag adják, s ha adnak, akkor azt hogyan tegyék. Tízből nyolc ember mondta azt, hogy előre is hajlandó fizetni az orvosnak, mert akkor nagyobb biztonságban érzi magát, vagy hozzátartozóját. A beteg számára is kényelmetlen átadni a pénzt Az orvosok általában elfogadják a borítékot az orvosok többsége elismeri, hogy elfogadja a hálapénzt. Az általuk tanúsított hozzáállást a beteg szociális helyzete és a betegség jellege határozza meg. Kórházi osztályon, klinikán átlagosan a betegek 30 százaléka ad hálapénzt. Járóbeteg szakrendelőben, ambulancián ez az arány tíz százalék körül alakul, de előfordul, hogy a magánorvosi rendelésen, a számla ellenében fizetett díjon felül a páciens további pénzösszegeket ad az orvosnak. Minden tizedik beteg a háziorvos zsebébe is csúsztat némi készpénzt. Egy általunk megkérdezett orvos azt mondta, mindig megnézi, ki akar neki pénzt adni, de előfordul, hogy ismeri a betegeket, s tudja, nem engedhetik meg maguknak, mégis adnának. Tőlük nem fogadja el, de szerinte általában is kellemetlen a paraszolvencia, még akkor is, ha vannak olyan kollégái, akik minden szívfájdalom nélkül elveszik mindenkitől ahogy ő mondta: az adományt. tős, mint a nagyobb fővárosi, vagy nagyvárosi kórházakban. Kisebb beavatkozásokat végzünk, nincs olyan hosszú váró lista, és ami szintén nagyon fontos, szegényebbek az emberek, mint mondjuk a Nyugat-Dunán- túlon, vagy Budapesten. Nyilván vannak szakterületek, ahol egyáltalán nincs jelen a hálapénz. Ám a szülészet-nőgyógyászat egyértelműen olyan szakma, ahonnan kitörölhetetlen. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezt a problémát nem kell, vagy nem kellene megoldani. Helyre kell állítani az orvosok morális és anyagi megbecsülését. Nem lehet állandóan az orvosok és a nővérek esküjére hivatkozva bírálni őket, hiszen mindennek van hátára. Sok ember elítéli az orvosokat azért, mert elfogadják a hálapénzt, pedig tudják, anya- güag, emberileg nincsenek megbecsülve - szögezte le dr. Kerekes László. Esik eső karikára esküszöm, én nagyon igyekszem, megpróbálok minden józan érvet felsorakoztatni, de hiába! Alapjában véve saját magamban is csalódtam, mert eddig azt hittem, magasabb a tolerancia küszöböm. Ehelyett egész nap duzzogok, mindenre pikírt megjegyzó seket teszek, és az utcán szembejövő emberek jobbnak látják, ha kikerülnek. Hogy mi a bajom? Na jó, nem kertelek tovább, megvallom őszintén: utálom az esőt! nem volt ez mindig így. Kifejezetten kedveltem a csendes, borongós őszi napokat, a halk, szemerkélő esőkkel - lehet azért, mert novemberi vagyok -, lenyűgözött a nyári zápor, amely után boldogan léptem ki az utcára, hogy beszívhassam az eső utáni föld semmi máshoz sem hasonlítható illatát. hol van már a csendes eső, a nyári zápor? Mi ez a trópusi őrület? Egész nap szakadó eső? Nyári zivatar helyett tornádó és diónyi jég? Ebben az évben gyakorlatilag egy hónapos volt a nyár. Az is milyen? Vagy harminckét fok, vagy huszonkettő, ebből lehetett választani. Májusban és júniusban, meg persze most is,, szakadó eső, bonuszként némi szélviharral, csak éppen annyira, hogy kifordítsa az ember kezéből a négyszáz forintos ernyőt. jól emlékszem, néhány éve még aszállyal riogattak minket, és tényleg, volt egy-két forró évünk. Érdekes módon mégsem akkor ment tönkre a termés, hanem most. Nem akkor kértek csillagászati árat egy kiló paradicsomért, hanem most. Nem akkor költötte ingét-gatyáját a szőlősgazda permetezőszerre, hanem most. tudom, nem éppen tudományos érvelés, amit most folytatok. Ám nem is vagyok éghajlat-szakértő, vagy tudós. Csak egy egyszerű földi halandó, akinek már nagyon elege van az esőből. A Pest megyei helyszínelők bizonyultak a legjobbnak A nyugdíjasok letették a névjegyüket ünnepek Mariska néni a jeles eseményeket a második otthonában ünnepelte tengelic A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság csapata nyerte meg a Vedres Mátyásról elnevezett országos bűnügyi technikai versenyt, tájékoztatott dr. Buda Bernadett, az egyik szervező, a Szekszárdi Rendőrkapitányság sajtóreferense. A második helyen a Győr-Moson-Sopron megyei, a harmadik pedig a korábban már kétszer diadalmaskodott Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság csapata lett. A versenyben az ország legjobb bűnügyi technikusai, helyszínelői vettek részt. Az interaktív küzdelemben Tolna megyében részben, vagy éppen úgy megtörtént bűnügyek helyszíneit rekonstruálták, s ennek alapján kellett a versenyzőknek megmondani, hogy mi is történt valójában. A19, háromfős csapatban két bűnügyi technikus és egy bizottságvezető vett részt. A feladatok felölelték szinte a teljes spektrumát azon kihívásoknak, tennivalóknak, amelyekkel a magyar helyszínelők a mindennapokban találkoznak. Beleértve a jogi tudnivalókat is. A csapatok a saját felszerelésüket használhatták. A versenyzők a feladatokat érdekesnek találták, legfeljebb a második nap időjárását illették keresetlen szavakkal. ■ 1.1. ■ A legjobb helyszínelők versenyeztek. paks Jantner Józsefné, Marika néni - vagy ahogyan klubtársai szólítják - Mariska hármas ünnepet ült pénteken. A névnapját, 80. születésnapját és azt, hogy 20 éve tagja a Paksi Nyugdíjasklubnak. A jeles eseményeket „második otthonában”, azaz a nyugdíjasklubban ünnepelte. Nyolcvan körül van a létszám, tíz férfi van, a többi nő, többségében özvegyasszony, aki a magány helyett választja a klubot, ahol nagyon jó együtt lenni, mondta Jantnerné. Á társaság a Jámbor Pál utcai klubházban gyűlt össze és Mariska néni mellett többekről is megemlékezett, ahogyan ezt egyébkor is teszi. Névnapokat, születésnapokat ülnek, járJantner Józsefné, Marika néni (feketében) hármas ünnepet ült nak kirándulni, műsort adni az ország különböző pontjaira. Rendszeresen tartanak előadásokat - népfőiskola keretében is -, ilyenkor gyakori vendégek, előadók a városvezetők, köztük is Hajdú János, aki a pénteki ösz- szejövetelre is örömmel fogadta el a meghívást. Mint a város polgármestere elmondta, szívesen tölti a nyugdíjasok között idejét, hiszen rendkívül sok élettapasztalattal rendelkeznek, letették már névjegyüket családjukban és a városban is, ezért kijár nekik a tisztelet, miként a város minden lakójának. Az önkormányzat - mint mondta - biztosítja a helyet a klubnak, de élettel a tagság tölti meg. ■ V. T. 4 1
