Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-10 / 211. szám
4 HÍREK AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST WESSELY GÁBOR ÍRTA. A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A ZÁVODI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. A volt tejcsarnok épülete is folyamatosan romlik Faluképi jelentőségű az egykori tejcsarnok épülete, melynek állaga egyre romlik. Pályáztak már a felújítására, közösségi helyiséget akartak kialakítani benne, de nem nyertek pénzt rá. Az épület már a nagy, nyáreleji viharok előtt is beázott, s azok után még inkább siralmas állapotba került. Talán most még meg lehetne menteni, de a telet nem valószínű, hogy kibírja. Tavasszal már csak a bontásáról gondolkodhatnak. A lakosság korösszetétele Segítséget ígértek a kárt szenvedett óvodának Amikor az internetre felkerült, hogy a závodi óvoda a rengeteg csapadék miatt komoly épületkárokat szenvedett, megtapasztalták a segítő szándékot. A legjelentősebb támogatást egy budapesti cég ajánlotta. Készpénzt és játékokat is kap tőlük a közeljövőben a závodi óvoda. Németországban kezdi felsőfokú tanulmányait A németországi Schmalkal- denbe készül Csépai Anita Kitti. Gazdasági jogot tanul majd, öt éven keresztül, német nyelven. Államilag finanszírozott képzésen vesz részt, havi háromszáz euró ösztöndíjat kap. Ilyen támogatásban, azon az iskolán, az Európai Unióból mindössze öten részesülnek. Közülük az egyetlen magyar a závodi lány. Érettségit a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban tett, s most, október 4-től megkezdi felsőfokú tanulmányait, külföldön. Csépai Anita Kitti tovább tanul 60 ÉV FELETTI 90 18 ÉV ALATTI 49 ALMANACH 2010 ZÁVOD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK I I RMMM M MmmmmMMmmmmmmmmmmmmmm Az óvoda melléképületét el kellett bontani, csak a pincejárat maradt meg. Képünkön Hartung János és ifj. György János Hét gyerek jár az óvodába helyreállítás Két napot vett igénybe a sár kihordása a faluból A felhőszakadások alaposan helybenhagyták az amúgy festői környezetben, dombok között fekvő falut. Az épületek, utak és árkok rendbetétele után a falusi turizmusra fognak koncentrálni. Wessely Gábor Festői környezetben, zöld hátú dombok között fekszik Závod. Ám ez a fekvés nem csak előnyökkel jár. A nagy esőzések, felhőszakadások alaposan helybenhagyták a falut az utóbbi három évben. Az ítéletidő miatt az idén is sok épület megrepedezett, beázott, az óvoda melléképületének még az egyik fala is kidőlt, ezért le kellett bontani. A falun keresztül vezető vízfolyás megáradt, a rézsűk megcsúsztak. Sok kárt szenvedtek a közutak is, az árkok, több helyen felszínre kerültek az elvileg föld alatti közművezetékek. Harmincmilliós kárigényt nyújtottak be, de a pénz nehezen akar megérkezni. Konkrét és gyors segítséget kaptak a balatonfűzfői önkormányzattól. A balatonfűzfőiek úgy döntöttek, hogy nem nyomon követhetetlen pénzadományt küldenek az árvízkárosultaknak, hanem munkával járulnak hozzá a mentesítéshez. Závodot szemelték ki. Kilenc munkás érkezett és egy teherszállító jármű. Két napon át hordták a sarat, a törmeléket, megtisztítva a falut. A település anyagi helyzete is elég katasztrofális. Éves költségvetésük 79 millió forint, hitelállományuk 9,5 millió. Kilábalni az adósságcsapdából, a jelenlegi önkormányzat-finanszírozási körülmények közepette lehetetlen. Pozitívum viszont, hogy foglalkoztatási gondok nincsenek a faluban. Érdekes módon nem mezőgazdasági, hanem ipari kisvállalkozások kínálnak munkalehetőségeket. A mezőgazdaságban A vallási turizmus fellendülésére is számítanak. az a helyzet, hogy gondosan műveltek a földek, ám azok többsége, kilencven százaléka, nem helyi gazdák kezében van. Itt termelnek, itt használják és teszik tönkre az utakat a nehéz munkagépekkel, de nem itt adóznak. Minden nehézkesen működik. Annak idején Zá- vodon jött létre az első teleház. Most az épület - melyben a kultúrotthon, a könyvtár és a teleház funkcionál - beázik, és már az egyszem, részmunka- idős alkalmazott fizetésére sincs pénz. Iskola évtizedek óta nincs, az óvodába mindössze hét gyermek jár, de ragaszkodnak hozzá, megtartják. Kitörési lehetőségnek a falusi turizmus kínálkozik. A közelmúltban felújítottak számos régi sváb házat, de nem elég a külcsíny. Azt is meg kell oldani, hogy az érkező vendégek elszeparáltan elszállásolhatok legyenek, külön fürdőszobával. A vallási turizmus is fellendülhet. Meglepően sok kis kápolna díszíti a falut, most végzik egy Mária-szobor restaurálását, szépen felújították a kálváriát, és a Keresztelő Szent János templomban külön kis kiállítótermet rendeznek be - a karzaton -, ahol a régi búcsús zászlók és különböző, misézéshez, szenteléshez használatos kellékek lesznek megtekinthetők. Szász János polgármester Reméli, hogy felemelheti a fejét a vidéki ember A 320 lelkes falu nehezen jut pályázati támogatásokhoz. Anélkül viszont, önerőből', semmim sem megy. A polgármester mméli, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozik, s ismét jelemelheti a fejét a vidéki, a kistelepülési ember. Eddig a TERI- és a CÉDA-pályázatok olyan szempontból jók voltak, hogy apró fejlesztések megvalósulhattak általuk a falvakban. legalább egy járdaépítés vagy épületfelújítás. Mr sok igazság talanság fordult elő. Volt olyan falu, amelyik háromszor is nyert ugyanarra a művelődési házra fejlesztési forrást, mások meg egyszer sem. Ezen kellene változtatni Szász János szerint A lakosságszám a kitelepítés óta egyre csökken Cigány kisebbség nem él a faluban, a német kisebbség aránya tíz százalék. Valamikor, a kitelepítések előtt, lényegesen nagyobb volt a németség aránya, és az összesített lélekszám megközelítette a kilencszázat. De a háború után a svábok 75 százalékát kitelepítették. A rendszer- váltást követően a falu lakosság- megtartó ereje csökkent az iskola hiánya és a helyben való foglalkoztatási lehetőségek beszűkülése miatt. Ma már csak 320- an élnek Závodon. Körjegyzőséget Tevellel közösen működtetnek, az iskolás korú gyerekek többsége szintén Tevelre jár tanulni. A szakszolgálatok, szakhatóságok bonyhádi központtal működnek - gyerekekkel, idősekkel, fogyatékosokkal, építési ügyekkel és egyéb engedélyköteles eljárásokkal foglalkoznak -, s esetenként ügyeletet tartanak a závodi önkormányzat épületében. Ugyanott rendel a családorvos is, a lengyeli dr. Erményi Tibor, hetente kétszer. Az idén a vallási turizmus körül forog a fesztivál Négy éve rendeznek falunapot, Forgó Fesztivál néven Závodon. A forgó azt jelenti, hogy minden évben más-más téma köré csoportosulnak a szakmai és kulturális előadások, események. Az idén a vallási turizmus elindításával foglalkoznak. Kialakítottak a templomban egy kiállítóhelyiséget, amit szombaton avatnak. Lesz aznap szentmise és könyvbemutató is. Az érdeklődők dr. Csider Sándor költővel találkozhatnak a Váradi Antal Civilházban. Vasárnap gasztronómiai és kulturális programok sora várja a helybelieket, az elszármazottakat és más érdeklődőket. Lesz bográcsételfőző verseny, kézműves foglalkozás, tombolasorsolás. A szabadtéri színpadon fellépnek bonyhádi, hőgyészi, teveli, izményi, tamási, kisvejkei, aparhanti, szekszárdi, tolnai, váraljai és helybeli együttesek, tánccsoportok, hagyományőrző körök. S mindeközben kiállítások is megtekinthetők a tájházban. A napot az Arkisz együttes koncertje zárja. Fabrikettet is készítenek egyedi bútor A fizetőképes kereslet most csökkent Jubileumi rendezvényre készülnek a nyugdíjasok Magabiztos vállalkozó Dávid Zoltán. Bár ő is érzi, hogy a válság miatt visszaesett a fizetőképes kereslet, kijelenti: 12 alkalmazottjának munkahelye nincs veszélyben. Faipari cége, a D+D Bútor Bt. egyedi megrendeléseknek tesz eleget. Hét éve működik a társaság, egyik megrendelő hozza a másikat, dolgoztak már külföldi kuncsaftnak is. Bármilyen fából, bármilyen egyedi asztalt, széket, szekrényt, garnitúrát elkészítenek. A cégvezető eredeti végzettsége épületasztalos, de alkalmazottjai többsége tapasztalt bútor- asztalos. Sajnos itthon most szerény a kereslet az egyedi lak- berendezési cikkek iránt. Kevés Dávid Zoltán vállalkozó az emberek pénze, de minőségi bútort olcsón előállítani sajnos nem lehet. A közelmúltban bővítették a profilt, építőipari tevékenységgel. Kőműves munkákat és tető- felújítást is vállalnak. A cégvezető a bútorgyártás melléktermékét sem akarja veszni hagyni. Két éve elindított egy fabri- kettgyártó kisüzemet. Tapasztalatai szerint egyre keresettebb ez a fűtőanyag manapság, a gázmizéria miatt. Úgyhogy nemcsak a saját fűrészport és forgácsot brikettálják, hanem máshonnan is vásárolnak ehhez való alapanyagot. A gyártókapacitás évi ötszáz-hatszáz tonna. Megalakulása óta, tíz éve vezeti a helyi nyugdíjasklubot Csutora Lajosné. Jubileumi rendezvényüket novemberben tartják. Meghívják rá azokat a nyugdíjas egyesületeket, akikkel jó kapcsolatban állnak: a bajaia- kat, a lengyelieket és a csátaljaiakat. A nyugdíjas érdek- szövetség tagjai fontos szereplői a závodi közéletnek. A rendezvények szervezésében és lebonyolításában is közreműködnek, olykor fel is lépnek: énekelnek, de csak helyi kulturális eseményeken. Ahogy más hasonló közösségek, a závodi nyugdíjasok is járnak kirándulni. Legutóbb Budapesten voltak. Megnézték a parlamentet, a Néprajzi Múzeumot és a Sziklakórházat. Azelőtt a gunarasi fürdőbe mentek el, és két színházlátogatást is szerveztek, egy szekszárdit és egy kaposvárit. A vezető sajnálkozva mondja, hogy elöregszik a klub. Nagyjából ugyanazok a tagok, akik a tíz évvel ezelőtti alakuláskor voltak. Alig érkezett néhány új, tetterős, friss nyugdíjas. Pedig szükség lenne a dolgos kezekre, mert van tennivaló bőven. Részt vállalnak a faluszépítésből, s most hét végén, a Forgó Fesztiválon ők kalauzolják a látogatókat a tájházban, a német és székely kiállításokon. ■ Részt vállalnak a faluszépítésből is. i
