Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-27 / 199. szám
2010. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TÜKÖR 11 Húszéves a templom jubileum Minden jó szándékú, istenhívő összefogott a közösségért A megyés püspök egyebek között a templom titulusát emelte ki prédikációjában, és ahogyan 1990-ben is, ezúttal is azt kérte, hogy a Szentlélek hozzon megújulást Az egyházi iskola új programja az idei tanévben a szülők akadémiája tolna Új programként szülők akadémiáját szervez a tolnai Szent Mór katolikus iskola az új tanévben. Kleinné Hága Györgyi tagintézmény-vezető elmondta: első alkalommal a tanulási problémákkal foglalkoznak, pedagógus és pszichológus közreműködésével. Másodszor az adventról lesz szó Keresztes Andor tolnai plébános előadásában. A záró foglalkozáson pedig a gyermekekre leselkedő veszélyeket elemzi gyermekorvos, illetve rendőr szakember. Az iskolában szinte minden hónapra jut majd egy kiállítás is. ■ S. K. A jövő héten tarják a búcsút a Remeténél szekszárd Az idén a Remete kápolna Kisboldogasszony búcsúját szeptember 4-én és 5-én tartják. Szombaton déltől 17 óráig szent- ségimádási órák lesznek a Belvárosi templomban. Délután 5 órakor indulnak a hívek a templomtól a kápolnához, imádkozva, énekelve. Este 6 órakor Kürtösi Krisztián kakasdi plébános tart szentmisét. Ezt keresztúti ájtatosság és szentségimádás követi este 9 óráig. Szeptember 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a Rózsafüzér imádság, majd fél 11-kor a püspöki szentmise, amit Bíró László püspök celebrál. Utána indul a szentségi körmenet ■ M. I. Együtt mentek a kegyhelyre pincehely A pincehelyi egyház- közösség hálaadó zarándoklatra indult Nagyboldogasszony ünnepén a nemzeti kegyhelyre, Mátraverebély-Szentkútra. Kajtárné Tiborcz Mária hitoktató, főszervező elmondta: jubileumi volt ez az utazás, hiszen immáron 10. alkalommal köszöntötték a Szent Szüzet. A község máriás fiataljai is részt vettek az ünnepi szentmisén, vállukon a hordozható Máriával. A pincehelyiek testvér egyházközösségükkel, a pálfaiakkal érkeztek, és közel százan voltak. ■ Varga László Húsz évvel azután, hogy Mayer Mihály megyés püspök a Szentlélek tiszteletére felszentelte a puszta- hencsei templomot, ismét azt kérte, hogy a Szentlélek hozzon megújulást. A templom építésének évfordulójára ünnepi szentmisével emlékeztek. Vida Tünde Korábban nem volt templom Pusztahencsén, a legenda szerint a török időkben pusztult el. A község több vallású, de egyik felekezet sem volt olyan erős, hogy építsen. Úgy tűnik 1990- ben erősödött meg az összefogás annyira, hogy ez megvalósulhasson, fogalmazott Lengyel János- né polgármester. A telket, amelyen megépült a pusztahencsei templom, a korábbi megyés püspök. Cserháti József adományozta. Ő szorgalmazta az építést, amelynek elindítója többek között dr. Soós Géza gyógyszerész, a nagydorogi katolikus közösség világi elnöke, és Pusztahencse első demokratikusan megválasztott polgár- mestere, az evangélikus Hahn János volt, emlékezett Sebestyén-Molnár Árpád plébános. Mint mondta, Zsúnyi Illés, Szabó Aladár és Németh Jánosné, Farsang Bözsi néni végzett még áldozatos munkát, de minden jó szándékú istenhívő pusztahencsei összefogott. Érkezett segítség minisztériumból, külföldről, adományoztak a hívek is. És annak ellenére, hogy ez egy katolikus templom, a „maroknyi evangélikusok, reformátusok is beszálltak”, gyűjtöttek, kapáltak - fogalmazott a plébános. A templomot 1990. augusztus 19-én szentelte fel Mayer Mihály megyés püspök. A húszéves évfordulóról Sebestyén-Molnár Árpád azért tartotta fontosnak megemlékezni, mert úgy véli, A TEMPLOM ALAPOZÁSÁT 1989. március 3-án kezdték el. Az ünnepélyes alapkőletételre április 16-án, a nagydorogi bérmálás délutánján került sor. Ősszel megtörtént a templom cserepezése, a munka a templombelső kialakításával folytatódott. Az épületben található két falfestményt az egykor itt élt Bazsonyi Arany festőművész szükség van az ünnepekre, hogy azok pezsdülést hozzanak. Mint mondta, nagyon nagy a passzivitás, a vallástól, a hittől, a kereszténységtől, templomtól való távolmaradás. A katolikusok, ahogyan együtt építettek, együtt is ünnepeltek a másik két felekezet híveivel, hívták azok lelkészeit, illetve mindenkit, aki segítette a templomot és ezáltal „láthatatlan történelemkönyvébe” beírta magát. Mayer Mihály egyebek között a templom titulusát emelte ki prédikációjában, és ahogyan 1990- ben is, ezúttal is azt kérte, hogy a Szenüélek hozzon megújulást.- A templomépítés mindig óriási élmény, azoknak akik készítette. (...) 1990. augusztus 19-én Mayer Mihály megyés püspök sok hívő és vendég, több pap és protestáns lelkész jelenlétében a Szentlélek tiszteletére felszentelte Pusztahencse új templomát, mely Holczer József tervei alapján készült - olvasható az Uram, jó nekünk itt lenni című könyvben. szervezik, s a tervezőknek még inkább, mert egy templom nem tíz, hanem száz évekre szerez hírnevet. Ezt a templomot húsz éve megtervezték, nagy összefogással megépítették, azóta is használják, és ahogy minden templom, ez is közösség-alakító és -teremtő - mondta a szentmise után. Majd - miként prédikációjában is - kijelentette, hogy közösség soha nem alakul ki kultúrházban, termelési értekezleten, csak ott, ahol van eszménykép, és ahol az Úristen ott van a szívekben. A templomok így alapozzák meg a közösséget, ezért fontos, hogy minden településen legyen templom, és fontos azok rendben tartása is. Konkrét példára utalva elmondta, hogy akadnak olyan régi templomok, amelyeknek a sekrestyéje elvált a templomtól, beesik az eső, legalább azokhoz remélnek egy kis segítséget. - Az intézményeink mögött legyen olyan biztonság, amely az embereknek is biztonságérzetet nyújt, életet sugároz. Végül az ünnepség kapcsán úgy fogalmazott, fontosak ezek az események: mindig egy kis lendületet, optimizmust adnak, hogy a reménytelenség ellenére is remény legyen bennünk. A templomépítés története dióhéjban Zenés istentisztelet lesz Dunaföldváron dunaföldvár Hálaadó zenés istentisztelet lesz Dunaföldváron a református templomban szeptember 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. Közreműködik a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes. Igét hirdet Lem- le Zoltán Csokonai Vitéz Mihály-alkotódíjas lelki- ■ pásztor, (gy) Csíksomlyóra indulnak az egyházmegyei búcsúsok Pécs Az Egyházmegyei Rendezvényszervező és Programiroda immár több éve megszervezi a csíksomlyói Kisboldogasszony búcsújának részvételi lehetőségét, szeptember 8-ára (Kisboldogasszony napjára). Az idén a csoport lelki vezetője Máger Róbert paksi káplán, idegenvezetője pedig Tillai Gábor történész lesz. Érdeklődni a 72/ 513-057-es telefonszámon lehet, (gy) Közösen áldották meg az új kenyeret SIMONTORNYÁN is kÖZÖSOn áldották, szentelték meg az új kenyeret augusztus 20-án. A Szent István téren megtartott ünnepségen Lőrinczi Károly református lelkész és Bodor Kornél katolikus plébános mondott az új kenyér jelentőségére, fontosságára utaló beszédet, (vl) Az új kenyérről beszéltek Továbbiak a TEOLhii hírportálon Vajdaság: összetartó erő az egyház kapcsolatfelvétel A püspök is fogadta a keresztény értelmiségiek delegációját Mise lesz az Ótemplomnál, Kisboldogasszony ünnepén Nyitni a Délvidék felé! Ez a cél vezérelte a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) vezetőit, amikor megszervezték a vajdasági utazást. A húszfős zarándokcsoportot dr. Osztie Zoltán, a KÉSZ országos elnöke vezette. Helyet kapott a delegációban dr. Saramó Márta tolnai KÉSZ-elnök is. Augusztus 5-től 9-ig jártak kint. Elsősorban templomokat és más helyi nevezetességeket kerestek fel, voltak Újvidéken, Temerinben és Nagybecskere- ken. Ez utóbbi településen az ottani püspök, Német László is fogadta őket. Dr. Saramó Márta szerint Erdély, a Felvidék, de még KárpátA KÉSZ-delegáció az újvidéki vár óratornyánál alja is nagyobb anyaországi odafigyelésben részesül, mint a Délvidék. A civil szervezet most ezt a hátrányt próbálta kompenzálni a maga módján. A KÉSZ felvette a kapcsolatot a kinti hasonló szervezettel, a Keresztény Értelmiségi Körrel (KÉK). Több helyszínen közös misét celebráltak, szerbiai és magyarországi lelkipásztorok közreműködésével. Temerinben megkoszorúzták az 1944-es mészárlás magyar áldozatainak emlékművét. A tolnai KÉSZ-elnök azt tapasztalta, hogy nagy a magyar identitástudat az ott élő emberekben. A legfontosabb kapocs az anyanyelv, a legnagyobb ösz- szetartó erő az egyház. ■ W. G. cikó Bonyhád felől Cikóhoz közeledve a közúton, a vasúti átjárótól jobbra áll a régi rom, amelyet Ótemplomnak neveznek. A templomrom a 4ó’-os kitelepítésig sűrűn látogatott zarándokhely volt, s annak idején szinte az egész országból érkeztek ide zarándokok és hálaadók, évente két ízben is: augusztus 15-én Nagyboldogasszony, aztán szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén. Az ország különböző helységeiből jött embereknek a cikói lakosság adott szállást Az ünnepségeken több százan vettek részt, rengeteg bazáros és árus kínálta portékáját. Az utóbbi esztendőkben már csak egy alkalommal, Kisboldogasszony napján, vagyis Szűz Mária születésének napjához legközelebb eső vasárnap tartanak szentmisét. így lesz ez idén is, szeptember 5-én 17 órakor misét celebrál Erb József bonyhádi plébános, Bíró László tábori püspök, valamint Markovics Müán Mór, augusztus 15-én felszentelt pap. Az Ótemplom a török kiűzése után vált zarándokhellyé. A körülmények nagy megpróbáltatásokat okoztak a telepeseknek. A templomromhoz mentek fohászkodni, könyörögni, imádkozni. Hálából többször visszatértek. ■ Hunyadi István ■ Valamikor az egész országból látogatták. t
