Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-13 / 188. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK AGRARIUM A szakmai tanácskozás arra is jó volt, hogy a termelők egymás között megbeszélték, milyen árakra, mekkora termésre számítanak Győzött a peronoszpóra szüret előtt Azt tudtuk, hogy nehéz év lesz, no de ennyire?! Gazdálkodási napló mindig naprakészen A mezőgazdasági támogatásra jogosult a gazdasága teljes területén elvégzett tevékenységekről gazdálkodási naplót köteles vezetni az alábbiak szerint: A) napi bontásban a növényvédelmi kezelésről (permetezési napló) szóló nyilvántartást B) heti bontásban az a), c) és d) pontban szereplő adatok kivételével valamennyi művelési adatot C) havi bontásban az állatállomány-változás nyomon követését D) évi bontásban a szerves trágya mérleg nyilvántartását. A tevékenységeket legkésőbb azok elvégzésétől számított egy héten belül rögzíteni kell a gazdálkodási naplóban. Eredeti példányát, elektronikus úton történő vezetés esetén a gazdálkodási év lezárását követően, kinyomtatott példányát a támogatási időszak végét követő második gazdálkodási év végéig meg kell őrizni. A gazdálkodási naplónak meghatározott adatait minden év szeptember 1. és november 30. között elektronikusan kell benyújtani a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz. ■ É. K. F. 4 ____________ A m adárodúkat is ellenőrizni fogják a földeken Az ültetvényeken hektáronként legalább 6 darab madárodűt kell elhelyezni, minimum két különböző méretben. Ezeknek feltétlenül természetes alapanyagból - fa, nád, vessző - kell készülniük. A madárodúk méretéről és paramétereiről a 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet 2. melléklete ad részletes tájékoztatást. ■ Ültetvényenként hat kell Az elmúlt húsz év legnehezebb szüretére készülnek idén a gazdák, ilyen mértékű peronoszpórás fertőzésre senki nem emlékszik - erről tanácskoztak tegnap a termelők Szekszárdon. Mauthner Ilona A szőlő már színesedik, a korai fajtákat egy hónapon belül szedni lehet, sokan már lemosták, eltették jövőre a permetezőgépeiket. No nem azért, mert nyugodtan hátra lehet dőlni, és várni a szüretet, hanem mert sajnos már nincs mit tenni, ott sem, ahol nagy a baj. Márpedig ez utóbbiból van bőven. A rendezvényen felszólaló szakemberek elmondták, ilyen évre mint az idei, nem emlékeznek. A szokásosnál tízszer több csapadék hullott és tombolt a lisztharmat és peronoszpóra járvány, és még az sincs kizárva - ha csapadékos lesz a szeptember -, hogy a rothadás sem kíméli a szőlőt Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, a gondok ellenére nem lenne szerencsés, ha a híradásokban az ültetvény szélén zokogó termelőket mutatnának, ez ugyanis nem segít a bajokon, viszont ront az ágazat presztízsén. Az adatok azonban nem pozitívak, az alföldi szőlőtermés felét vitte el eddig a peronoszpóra és a többi borvidéken, ide sorolva a szekszárdit is, legalább 30 százalékos kiesésre számítanak. Mindez azt is jelenti, hogy aki meg tudta őrizni a termést, az magasabb szőlőárakra számíthat a tavalyinál.- De ne szaladjunk előre, hiszen a szüret még odébb van, infűzi istván pontokba szedte, melyek azok a hibák, amik az idén a rosszabb termést okozták: mindig azok járnak leg rosszabbul, akik a szezon elején későn kezdik el a permetezést, mondván, ezen lehet spórolni. Kettős hatása miatt sokan előszeretettel használják a folpet tartalmú készítményeket, holott ez az egyik legrövidebb hatástartalmú kontakt szer. Kevesen vezetik naprakészen a permetezési naplójukább gondoljuk át, mi okozhatta ezt a jelentős terméskiesést - mondta Nemes Zoltán, a megyei növény- és talajvédelmi igazgatóság munkatársa. Nem indult jól a szezon, januárban a megye északi felében, Ozo- ra környékén még fagykár is volt, majd februárban, áprilisban, májusban és júniusban tízszer több csapadék hullott, mint egy átlagos esztendőben. A peronoszpóra első tünetei május 28-án jelentek meg, június elején pedig, amikor virágzott a szőlő, már ott volt a leveleken. A helyzetet nehezítette, kát, így utólag nehéz megállapítani mikor és melyik készítménnyel hibáztak. idén nem lehetett várni az optimális védekezésre (megvárom, míg felszárad a sár, még nedves a lombozat, lóg az eső, stb.) tenni kellett, akkor is, ha közben megeredt az eső. igaz, hogy ilyenkor a hatás csak 70 százalékos, de azt is tudni kell, hogy a peronoszpóra a nedves körülmények között könyörtelenül fertőz hogy június 20-tól elindult a lisztharmat fertőzés is. Dr. Fűzi István fejlesztőmérnök szerint, az elmúlt húsz évben az ideivel együtt háromszor volt a borvidéken jelentős peronoszpóra fertőzés, 1995-ben (ekkor 141 mm eső esett májusban, júniusban), 2004-ben (160 mm) és az idén (500 mm). Ehhez a fertőzéshez a csapadék elengedhetetlen, illetve a megfelelő (10 foknál magasabb) hőmérséklet. A másik gond az, hogy hosszú a lappangá- si idő (12-14 nap), így mire a tünetek megjelennek már elkésett a termelő a védekezéssel. A legnagyobb kérdés az idén az volt, mivel védekezzünk - mondták a hozzászólók. Sajnos erre egyértelmű válasz nincs, hiszen nemcsak az számított, hogy mivel, hanem az is, hogy mikor, milyen gyakran. Aki megfelelő készítményeket választott, annak júliustól már elég volt kontakt szerekkel védekeznie, ami jóval olcsóbb megoldás a felszívódó készítményekkel való permetezésnél. Sokat számított az is az idén, hogy milyen fekvésű a terület, mennyire járja át a szél, időben elvégezték-e a zöldmunkát, a fürtök ki vannak-e levelezve. Katasztrófa lesz, kevés gazda kap kártérítést Nagy gondok lehetnek, kevés gazdának van biztosítása, százból kilencvenen egy fillér kárenyhítésre sem számíthatnak, legalábbis a statisztikák szerint. A százmilliárdnyi agrárkárhoz képest csupán 10-10,5 milliárdnyi a kárenyhítési összeg, melyből hatmilliárd a profi biztosítókat terheli, 4,5 milliárd pedig a Kárenyhítési Alapé. Eddig hétezer mezőgazdasági káresetet jelentettek be a hazai biztosítóknál, melyek összértéke eléri a hatmilliárd forintot, számolt be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A fennmaradó kárnak egy részét az állam és a gazdálkodók által közösen működtetett Nemzeti Kárenyhítési Alap térítheti meg, de eddig - a keret bővítését már emlegette az agrártárca, de konkrét megoldási javaslattal még nem állt elő - csupán négy és fél milliárd forint gyűlt össze. Vagyis az agrári- umban eddig keletkezett százmilliárdnyi kárból csupán 10- 10,5 milliárd megtérítésére van esély. ■ F. K. É. Újságot adott ki a Tolna megyei Agrárkamara Agrártükör címmel megjelent a Tolna Megyei Agrárkamara lapja. Az augusztusi számban sok hasznos tanács, aktuális téma szerepel. Szó van a megyei árvíz-, belvíz gondokról, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól, valamint az eltörölt vízgazdálkodási hozzájárulásról. A lap tájékoztatást ad az aratás utáni helyzetről is. ■ K. É. Ha megtörtént a baj, a tanulságokat vonjuk le Disznótor, birkapörkölt, ökörsütés falusi vendégasztalnál kistermelők Az új rendelet megkönnyíti az élelmiszer-termelési, -feldolgozási, -értékesítési lehetőségeket Új értékesítési lehetőségek nyü- tak meg a kistermelők előtt. A nemrég megjelent 4/2010(VII.5.) VM rendelet megkönnyíti a gazdák élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési lehetőségeit. A legfontosabb módosítás, hogy az állati termékek - tej, tojás, hús, stb. - valamint a feldolgozott kistermelői termékek - sajt, lekvár, kolbász, stb. - értékesíthetők az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől számított 40 km-es körben, tájékoztatta lapunkat Grénus István Tolna megyei kamarai tanácsadó. Az értékesítés a végső fogyasztó részére, valamint a boltokba és vendéglátó egységekbe, tehát a közétkeztetésbe is történhet. Ezzel párhuzamosan a kistermelő lesz a felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságosságáért, minőségéért és a nyomon követhetőség biztosításáért. A kistermelő szolgáltatásokat is végezhet más kistermelő részére - pl. húsfüstölés, terménytisztítás, aszalás, őrlés, stb. - azonban az állatvágás, a húsfeldolgozás, valamint az ételkészítés nem tartozik ebbe a körbe. Az ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúl házi vágásánál nem kell hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni akkor sem, ha az értékesítés végső fogyasztó számára történik. De van egy felső határ, a lehetőség 5 8 2 A birkapörkölt főzése is engedélyezett a falusi vendéglátónál maximum heti 50 darab házi tyúkféle, 25 víziszárnyas vagy pulyka, illetve 13 nyúlféle vágásáig áll fenn. Az eddigi rendeletek tiltották az otthoni disznóvágást, és tilos volt a házilag előállított aszalt és füstölt áruk értékesítése is. Az új rendelet biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágást, a disznótort. A falusi vendégasztal szolgáltatásnál tehát a helyi gasztronómiai hagyományok szerint készített ételek felkínálása helyben fogyasztásra és a rendezvényeknél a hatóságnak történő bejelentés mellett lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból házi vágás elvégzésére, a hús helyben való elkészítésére, valamint helyben fogyasztás céljára történő értékesítésre. Fontos, hogy a fenti tevékenységek megkezdését, megváltoztatását, szüneteltetését vagy megszűnését a gazdaság helye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak írásban be kell jelenteni. A hivatal a kistermelőt nyilvántartásba veszi, és regisztrációs számmal látja el. A parlament előtt van a közbeszerzési törvény módosítása, lehetőség lesz arra, hogy a helyben megtermelt élelmiszert ugyanott lehet eladni a helyi intézményeknek, óvodáknak, iskoláknak, hivataloknak is. ▲
