Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)

2010-08-13 / 188. szám

Sokféle kis közösséget hoztak létre a faluban Sok nagyobb település megiri­gyelhetné a közösségi életet. Elő­ször is az Értényért Alapítvány szolgálja a közjót Sok városban sincs annyi polgárőr, mint Ér- tényben. Huszonketten vigyáz­zák a többiek bizton­ságát Rendszeresen járőröznek a telepü­lésen éjszakánként. Jól működik a cigány tánccsoport, mint mondják, a faluban a 16 fiatalnak vérében van a zene és tánc. A rangsorban akár előre is kerül­hettek volna, annyira sikeresek a környező települések rendezvé­nyein. Roma és nem roma Ki mit tudón is sok helyezést értek már el. A művészeti vezető Simon Ferencné alakítja színpadivá a spontán táncokat, amelyeknek a lépéseit a fiatalok otthonról hoz­zák. Előfordul, hogy maguk az if­jak találják ki a koreográfiát. A művelődési házban próbálnak al­kalmanként, de nyá­ron hetente, mert sok a fellépésük. Van nyugdíjasklub, sőt valójában kettő is működik. Az egyik csoporthoz 15-en, a másikhoz 17- es csatlakoztak. Hetente két-há- rom napon is találkoznak az idő­sek klubjában. A sportkörrel nem nagyon lehet dicsekedni, a foci­csapat még most van kibontako­zóban. S bár jól játszanak, a siker­hez többet kellene edzeniük. ■ Alapítvány, klub, tánccso­port és polgár­őrség is van. 2010. AUGUSZTUS 13., PENTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2010 - ÉRTÉNY Sokat költenek szociális támogatásokra és segélyekre Tesznek a falu jövőjéért gyarapodás Majdnem minden pályázatuk sikeresnek bizonyult Zenés keresztút és falukarácsony A község őrzi a hagyomá­nyait. Már évek óta meg­tartják húsvét előtt a zenés keresztutat, amelyen gitár­ral közreműködik Kántor István. A templom mellett, a kálváriánál lezajló zenés, verses rendezvényre min­den alkalommal több mint százan kíváncsiak. Ugyan­csak közösségformáló ese­mény a Béke téren a szin­tén műsoros falukarácsony. Tavaly életnagyságú betle­hemet állítottak. Felelevenítik a Márton- napi hagyományokat szent Márton a település vé­dőszentje, így akkor tartják a ma is nagy ünnepnek szá­mító búcsút. Tavaly először elevenítették fel a búcsú előtti pénteken a Márton-na- pi hagyományokat, töklám­pással és a tóddal. Azt terve­zik, hogy ezután minden év­ben megrendezik. Hátrányos helyzetből egyetemre készül ill Zoltán a Vályi Péter kö­zépiskolában szerzett több szakmát is, majd érettségi­zett. Saját hátrányos hely­zetét abban fogalmazta meg, hogy szülei nyolc álta­lánost végeztek és nagycsa­ládosok. A Szegedi Tudo­mányegyetem természettu­dományi és informatikai karára anyagmérnöki egye­temi képzésre nyert felvé­telt Utánanézett, hogy hi­ányszakmáról van szó. Az anyagmérnökök a mű­anyagok tesztelésével, azok alternatív felhasználásával, illetve újak kifejlesztésével foglalkoznak. Minden télen kell fűteni III Zoltán mérnök lesz 19-60 ÉVES 399 A ÍRÁSOKAT IHÁROSI IBOLYA, A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉ­SZÍTETTE. AZ OLDAL AZ ÉRTÉNYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁ­VAL JELENT MEG. Sok pénzt költenek a településen szociális kiadásokra. A rendsze­res szociális segély idei tervezett összege 3 millió 200 ezer forint. Rendelkezésre állási támogatás­ban 85-90-en részesülnek, ennek az összege 28 millió forint Idős­korúak járadékát jelenleg egy személy kap a településen, éves összegben mintegy 4-500 ezer fo­rintot. Sokan jogosultak lakás- fenntartási támogatásra, amelyre 6,5 millió forintot terveztek az idén. Ketten részesülnek ápolási díjban. Mivel több lett a munka- nélküli, nőtt a gyermekvédelmi támogatottak köre is. Mintegy 200 csemete jogosult az évi két­szer 5 ezer forintra. A nyári ét­keztetés biztosítása 1,4 millióba kerül. Az egyszeri óvodáztatási támogatást 20-22 kisgyerek után kaphatják meg a szülők az idén. A szociális étkeztetést havi átlag­ban 23-an veszik igénybe, erre kap a település 1,2 millió forint ál­lami normatívát. Az időseknek is az óvoda konyháján főznek. megélhetés Előnyben vannak a szabálytalanul kereskedők A lakosság korösszetétele Színes program várható az idei falunapon is A községi és a cigány kisebbségi önkormányzat augusztus 14-én szombaton rendezi meg a faluna- pot A rendezvényen hagyományo­san részt vesz Értény apraja-nagy- ja és a környező települések érdek­lődő közönsége. A program fél ti­zenegykor kezdődik a koppány- menti népviseleti felvonulással, majd a szentmise következik a ka­tolikus templomban. Ezt követi az Aranypáva díjjal jutalmazott Tö- rökkoppányi menyecskekórus mű­sora. A közös ebéd, a támogatók­nak köszönhetően ingyenesen, az óvoda udvarán felállított sátorban lesz. Délután három órától a kultu­rális műsorban fellépnek a török- koppányi és a nagykónyi általános iskolások, a nagykónyi asszonyok és a néptáncosok. Idén sem marad el az értényi óvodások műsora. Szerepel a programban egyéni elő­adók mellett a nagykónyi, a nagy­berki cigány tánccsoport, a Bat- tyhányi tánccsoport, az értényi ug­rókötelesek. Fél hétkor operettmű­sor, majd nyolckor a Vadrózsák be­mutatója következik. Utcabál zár­ja a napot Kevés település dicsekedhet azzal, hogy sok gyerek születik. Jelenleg ötven csemete jár kibővített, szépen felújított óvodába jegyzőnek, hangsúlyozta a pol­gármester. Hosszan lehet so­rolni, hogy mi mindent sike­rült megoldani. Az elmúlt há­rom és fél évben több mint 55 millió forintot költöttek a tele­pülésen felújításra. Tízmilliós pályázati támogatással új cso­portszobát és kiszolgáló helyi­ségeket építettek az óvodához. Több mint nyolcmillióba került az Ifjúsági Ház felújítása, még többe a Petőfi utcai útfelújítás, 11,3 millióba az óvodabővítés, 3,2 millióba az idősek klubja akadálymentesítése. Majdnem tízmilliót vitt el egy korábbi pincebeszakadás helyreállítá­sa. Sok millió forintot sikerült elnyerni eszközbeszerzésre és rendezvényekre is. A község költségvetése vala­mivel több mint 165 millió fo­rint. Nyolcmilliónyi hitelük van. A pénzre a pályázatok ön­erejéhez van szükség, s az idei árvíz okozta károk elhárításá­val sem tudtak volna mit kez­deni e nélkül. Beszakadt egy pince a Petőfi, a Kossuth és a Deák utcában is, eltömődtek az árkok. Egy partfal is gondokat okozott. Kilencven és fél millió forintra pályáznak a vis maior keretből. Ha nyernek, akkor is szükség lesz még több mint tizenötmillió forint önerőre. Ta- lajfeltöltéssel már meg is kez­dődött a községi játszótér ki­alakítása. Szabó György tűzifa kereskedés­sel és kisebb részben kiterme­léssel foglalkozik. Nyolc éve egyéni vállalkozó, a véletlen hozta, hogy ebbe vágta a fejszét. Erre volt lehetősége, hogy maga és családja megélhetését bizto­sítsa. Mielőtt önállósodott egy fakereskedőnél volt gépkocsive­zető. Azelőtt pedig a Volánnál dolgozott, ott is szerezte meg a jogosítványt. A házánál van a fa­telepük és a fűrészüzem, ahol a fát feldolgozzák. Két családtag is besegít, egy alkalmazottjuk van, a gépkocsivezető. A mun­kától nem fél, ma már azonban nem ő szállítja az árut, jobbára a munka megszerzése, meg­szervezése a feladata. Korábban Szabó György vállalkozó a környékbéli erdőkben termel­ték ki a fát, ma már Somogyba is átjár, ott is megismerték. A kereslet megvan, hiszen fű­teni minden télen kell. Az egy­re romló gazdasági feltételek eb­ben a szakmában is éreztetik hatásukat. A legnagyobb gondot azonban a fél, vagy az egészen fekete munka jelenti. Mint mondta, szabályosan dolgozó és adózó vállalkozás négy van, de mellette működnek a piacon még tizenöten. Mivel nem tart­ják be az előírásokat, leviszik az árakat az úgynevezett házalók. Emiatt a környékben már nem is tudnának megélni. Egészen Ercsiig szállítanak megrende­lésre tűzifát. ■ 61 FELETT 134 0-18 ÉVES 239 Ha a falu úgy akarja, újra indul peikkel is építik a jövőt. Lak­tak már kétezer-ötszázán is a faluban, most nem egészen nyolcszázan vannak. Hajdan gimnázium működött itt, most általános iskola sincs. A tele­pülés lakóinak nagy hányada hátrányos helyzetű munkanél­küli. Jelentős számú, jobbára képzetlen roma kisebbség él a községben, ők még nehezebben jut­nak álláshoz. Hely­ben gyakorlatilag nincs munka, aki dolgozni akar, az ingázásra kényszerül. Aligha várható, hogy ipari nagyüzem telepedjen meg a kistelepülé­seken, éppen ezért csak a me­zőgazdaság lehet a jövő. Csak ezen a módon őrizhető meg a ■ A mezőgazda­ságban van az új nemzedék jö­vője. falvak népessége és önállósá­ga. Ezt inkább segíteni, nem akadályozni kellene a jogsza­bályoknak - vélekedik Máj Zoltán polgármester, aki har­minc év után, a rendszervál­tást követően tért vissza a tele­pülésre. . Bár iskolát nem tart fenn a község, így is évente közel nyolcmillió forin­tot fizetnek az is­kolatársulásba. Szerencsére az óvoda jövője biz­tosított, jelenleg ötven óvodás van a faluban, több, mint tavaly. Mint annyi kis településen, Értényben is csak a pályázatokra tudnak építeni. Ezek sikerében orosz­lánrésze van Fábián Péter kör­máj Zoltán polgármester szerint az elért eredmé­nyek titka a sok mun­ka és az összefogás. Joggal számítanak az elszármazot- tak segítségére, 7 a holland csa­ládra, akik itt vet­tek házat és a köz­ségben élők munkájára. - Nem az emberek bőré­nek a színe számít, ha­nem az, hogy milyen ember. Jó a kapcsolata az idősebb értényiekkel és a helyi ci­gány kisebbséggel is. - Tá­mogatom őket, hiszen ők lesznek Értényben a jövő nemzedéke - mondta. Máj Zoltán a legutóbbi választá­son négy jelölt közül nagy fö­lényei nyert, s ha a község la­kossága úgy akarja, ősszel ismét ringbe száll a polgár- mesteri székért. Sok gonddal, munkanél­küliséggel küzdenek a helybéliek, de összefo­gással és pályázati tá­mogatással sokat elér­tek. Bővítették az óvo­dát, lett ifjúsági ház, fel­újítottak utat, járdát, akadálymentesítettek. Ihárosi Ibolya Az értényiek mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy ne csak múltjuk, hanem jövőjük is legyen. A szép, virá­gos, rendezett és gondozott te­lepülés mellett újszerű ünne­Máj Zoltán polgármester HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents