Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-08-08 / 31. szám
4 2010. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA elnökváltás Schmitt Pál elfoglalta a Sándor-palotát, már írt is alá egy törvényt, és szolid beiktatása után megkezdte az új elnöki stílus megteremtését. ELLENSÚLY HELYETT EGYENSÚLY Fábos Erika-Kun J. Viktória Beköltözött, de nem lesz könnyű dolga Schmitt Pálnak a Sándor-palotában. Az egykori olimpikon, péntektől közjogi méltóság nemcsak az ellenzéktől, de még a kormányán belül sem kapott egységes támogatást. Az új elnök és a „láthatatlan elnök”. Schmitt Pál azt mondta, Sólyom László magasra tette a lécet, de ő igyekszik hozzá méltó lenni. Vége a zarándoklatnak, jöhet az aláírás Schmitt Pált, az edzett politikust egyelőre nem viselték meg különösebben az elmúlt időszak néha egészen súlyos bírálatai. Az egyik legsúlyosabbat saját párttársa, Kövér László mondta róla: „túl kevés” az államfői poszt betöltéséhez, ugyanakkor „túl sok” is abban az értelemben, hogy a múltjában esetleg vannak megkérdőjelezhető momentumok. A legfőbb ellenérv Schmitt Pál eddigi pályafutása mellett elsősorban az volt, hogy politikailag nem független. Márpedig maga az alkotmány is úgy fogalmaz: „Az államfői jogkörök az Ország- gyűlés törvényhozási tevékenységének ellensúlyát képezik a hatalommegosztásnak az alkotmány által szabályozott rendszerében.” Az indoklásban - nem * csak itt, sok helyen - pedig az | áll, hogy a köztársasági elnök jo- 5 gai gyakorlása során őrködik az | egész államszervezet demokrati- | kus működése fölött. Az Alkot- I mánybíróság pedig még 1992- ben úgy fogalmazott (Göncz Árpád és a kormány vitái kapcsán), hogy „a köztársasági elnök az aláírási jogkörének gyakorlásával, illetve annak megtagadásával tényleges korlátját, ellensúlyát jelenti az Országgyűlés törvényalkotási tevékenységének”. Schmitt Pál viszont nem is tagadta, hogy nem kíván ellensúlya lenni a kormánynak, vagyis a miniszterelnöknek. A politikai pártok tiltakozása mellett értelmiségiek egész sora írt támogató levelet, állt ki Sólyom László újraválasztása mellett, ezzel lényegében Schmitt Pál ellen. Egyébként Angela Merkel német kancellár is figyelmeztette még a kampányidőszakban Orbán Viktort, amikor Sólyom Lászlóra utalva azt mondta neki, hogy „kellenek a fékek”. Orbán mindezek ellenére hajthatatlan maradt. Schmitt Pál mindvégig, ahogy most is, Orbán Viktor maradéktalan bizalmát élvezi: akarta és végig is vitte az ügyet egészen a köztársasági elnöki székig. Egy tévéinterjúban meg is fogalmazta, teljes félreértés van itt, mert Magyarországon az államfő „nem fékje a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalomnak a része.” Schmitt Pál beiktatásán tartott első pohárköszöntőjén személyes jelöltjét így méltatta: „ő valójában minden magyar embert képvisel, ő az első polgár, aki megtestesít mindent, ami jó bennünk, és azt is, ami esendő”, egyben a legsikeresebb magyar politikusnak nevezte. Tudatosította itt is, hogy az Országgyűlés jó döntést hozott, amikor Schmitt Pált köztársasági elnökké választotta, hiszen az új elnököt hazaszeretet, mások tisztelete, egyenes beszéd, józan ész és csapatszellem jellemzi. Schmitt Pál beiktatási beszédében hangsúlyozta azt a sokak által bírált elképzelését, hogy a jelenlegi és a leendő új alkotmány szellemének megfelelően a parlamenti pártok és a társadalom számára egyensúly, nem pedig ellensúly szeretne lenni. Tehát nem a kormányzás fékje (ahogy ő például a vétójogát tekinti), hanem annak motorja akar majd lenni. Pénteken, nyilván a személyét, illetve az eddig megismert lojalitását ért támadásokkal szemben, többször is megismételte: alkalmas a rábízott feladatra, az elnöki posztra. Mint mondta: államfői programot nem hirdet, hanem KOVÁCS ERIK 18 ÉVES SZAKÁCS-BORÁSZ TANULÓ „Örülök, mert szeretem Schmitt Pált. Sportolói múltja miatt is biztos, hogy kitartó, emellett nagyon barátságos, rokonszenves, főleg, hogy fideszes. Fel lehet rá nézni. Nem úgy, mint Sólyom Lászlóra, ő nem volt nekem szimpatikus. Azt várom tőle, hogy tegye rendbe az országot, ahogy korábban is annyi mindent. Például, ha jól emlékszem, a fiatalokkal kapcsolatban is csinált valami reformot. ” alkotmányos kötelezettségein túl szeretne részt venni a nemzet felemelkedésében. Négy vállalást fogalmazott meg saját maga számára: a magyar nyelv megóvását, a sport és az egészséges életmód népszerűsítését, az életen át tartó tanulás hirdetését, illetve a 15 milliós magyarság szolgálatát. Hangúlyoz- ta, hogy szerinte új alkotmányra van szükség, amelyben szerepelnie kell Magyarország keresztény gyökereinek, és utalni kell a Szent Koronára is. Sólyom László ugyan a pénteki ceremóniától távol maradt, hivatala átadásakor azonban azt mondta utódjának: „Láthatatlan elnökként mindig ön mellett fogok állni, amikor csak az ön lelkiismeretét ébreszteni kell, vagy meg kell erősíteni.” Schmitt azt mondta, Sólyom magasra tette a lécet, de ő igyekszik hozzá méltó lenni. SOÓS ZOLTÁN 46 ÉVES SZERELŐ „Nem egy buta ember, nem arról van szó, de egy karrierista, sportoló, nem neki való ez a poszt. Ide jogi végzettségű, köz- tiszteletben álló, pártoktól független, akár tudós ember kellett volna, mintamilyen Göncz Árpád volt. Őt nagyon szerettem. Meg voltam győződve, hogy Schmitt Pál kap majd valamilyen külügyi feladatot vagy egy sporthivatalt, minisztériumot, na de hogy államfő legyen?!” Schmitt pál köztársasági elnök hivatalba lépésének első napján aláírta a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényt. De a következő napokban sem unatkozhat: Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke „máris” aláírta és átküldte a köztársasági elnöknek a parlament július 22-i ülésén elfogadott törvényeket. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján fogadták el a többi között a gazdasági és pénzügyi törvény- csomagot, valamint a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását is - amelyekkel kapcsolatosan SZABÓ ZOLTÁNNÉ 78 ÉVES KISNYUGDÍJAS „Fölösleges ez a nagy felhajtás. Itt ül ez a sok ember az aluljáróban, enniük nincs mit, közben ennyi pénzt költünk ilyen ceremóniákra? Schmitt Pállal magával nincs gondom, sportember, nem igazán tudom, nem ismerem, de nemigen hiszem, hogy tud majd változtatni. De reménykedem. Kisnyugdíjasok vagyunk, közben 80 ezer a rezsi, 46 ezer kettőnk gyógyszer- költsége, mit mondjak még?” feltételezhető volt, hogy Sólyom László az Alkotmánybírósághoz küldené a dokumentumokat. Lezsák, akit Schmitt az aláírásokkal még házelnökként megbízott, talán éppen ezért erdélyi zarándokúira ment, és csak pénteken küldte át a törvényeket, így azok már Scmitt Pál aláírására várnak. az utolsó ülésnapon fogadták el a kilakoltatási moratóriumot jövő év április 15-ig meghosszabbító, a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, a nemzeti földalapról szóló törvényt, valamint a közbeszerzési törvény módosítását. EKKOR FOGADTÁK EL azt OZ alkotmánymódosítást is, amely három évig korlátozza a fegyveres szervek volt tagjainak választhatóságát. SZABÓ KATA 21 ÉVES JOGHALLGATÓ „Örülök. Tetszik az eddigi munkássága, hogy kiváló sportoló volt, és mindig is vállalta, hogy magyar. Jó kiállású, szimpatikus. Ugyan köztársasági elnökként nem pont ilyen személyt gondoltam volna, de nagyon bízok benne, hogy megállja itt is a helyét. Biztosan kitartó, már csak a sportmúltja miatt is. Azt várom itt is, meg hogy aktív legyen, hatékonyan képviselje az ország és az emberek érdekeit. ” ■ „Ő az első polgár, aki megtestesít mindent, ami jó bennünk, és azt is, ami esendő.” Az utca hangja: akár szeretik, akár nem, változást várnak az új elnöktől h&íüpl' m nirap* ^ ■** * it. v-4p * • ‘é* ” • > s - m Wmm A kérlelhetetlen elnök A PARLAMENT 2005. június 7-én választotta meg államfőnek Sólyom Lászlót. Az egykori Ellenzéki Kerékasztal tagját, az Alkotmánybíróság első elnökét a Védegylet jelölte, de kalandos körülmények között végül megkapta a Fidesz támogatását is. Ennek köszönhette, hogy három szavazattal győzött a titkos voksoláson Szili Katalinnal szemben. ö volt az, aki a legtöbb törvényt visszaküldte a parlamentnek vagy az Alkotmány- bíróságnak, ő volt az, aki nem volt hajlandó egyeztetni a kormánypárttal a tisztség- viselőkről, ugyanakkor mégis ő volt az, aki politikai értelemben eddig a legaktívabb köztársasági elnök volt. NEVEZTÉK ŐT merev professzor-elnöknek, mondták róla, hogy túlzottan távolság tartó és arisztokratikus, az elmúlt öt év legemlékezetesebb pillanataiból azonban az derült ki, hogy következetes volt önmagához és ahhoz a képhez, amelyet önmagának az elnöki pozícióról felvázolt megválasztásakor. megrázta, amikor kitiltották Szlovákiából, bírálták, amikor a nemzeti ünnepekem< egy-egy határon túli magyar közösséget keresett fel, és 1848 évfordulóján inkább az erdélyi Nyergestetőn szónokolt szakadó hóesésben, mint itthon. És sokakat meglepett egyértelmű kiállása az őszödi beszéd után Gyur- csány Ferenc ellen és az elő re hozott választások mellett. TÖBB NYILVÁNOS konfliktusa volt Gyurcsány Ferenccel. Az első, amikor 2006. március 15-én nem értett egyet azzal, hogy állami kitüntetést kapott Fekete János, a nemzeti bank pártállami vezetője, akivel nem is fogott kezet. Sólyom László később Horn Gyula kitüntetését is megtagadta a volt kormányfő 1956-os forradalomról tett nyilatkozatai miatt. sólyom László a határon túli magyarokért és a környezetvédelem ügye mellett is határozottan kiállt. Meglátogatott minden nemzeti parkot, és a Zengőre tervezett NATO-radar ellen többször személyesen is tiltakozott. KONZERVATÍV világnézete dacára Sólyom László a Fidesszel szemben is kritikus volt. Kifogásolta, hogy az ellenzéki frakció kivonult az Országgyűlés plenáris üléséről Gyurcsány Ferenc felszólalásai alatt. Bírálta azt is, hogy Orbán Viktorék elbontották a Parlament előtti kordont. Amióta pedig a párt kormányt alakított, a köztársasági elnöki hivatal bejelentette, amíg Sólyom László mandátuma tart, nem függesztik ki a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatot. Sólyom pedig több törvényt is az Alkotmánybírósághoz továbbított.
