Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-07-25 / 29. szám
2010. JÚLIUS 25., VASÁRNAP 7 INTERJÚ oszkó péter A volt pénzügyminiszter még nem írt alá sehová, de külföldi ajánlata is van. Megfigyelőként éles kritikát fogalmaz meg az új kormány gazdaságpolitikájával szemben. „MEGBUKTUNK A HITELVIZSGÁN” „Mindannyian tudjuk, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer adóztatása tovább fog görögni a gazdaságba. Vagyis a bankok az ügyfelekre hárítják majd át a költségeiket.”- Az IMF-delegáció egy hétvégi estén itthagyta Magyarországot. Ön szerint mi történt?- Pontosítsunk: az IMF és az Európai Unió közös delegációja hagyta itt Magyarországot. Bizonyára könnyebb egy pénzügyi intézetet gonoszként feltüntetni. Én is tárgyaltam ezekkel a nemzet- J közi szervezetekkel, és tudom, | hogy az IMF sokkal rugalmasabb szervezeti ámellyel könnyebb tárgyalni hiánycélról, gazdaságpolitikáról. Az Európai Unió viszont egy nagyon részletes jogi szabályrendszerrel rendelkező szervezet, amelynek sokkal keményebb kötöttségei vannak. A tárgyalási forduló előtt Magyarország politikai vezetői kinyilvánították, hogy szeretnének magasabb hiánycélt 2011- re. Ha valaki biztosan nem engedhet ebben a kérdésben, az az Európai Bizottság, Magyarországnak a jogi szabályok szerint egyszerűen nincs lehetősége erre.- Akkor miért nyilatkozták a kormány képviselői, hogy nagyobb hiányt szeretnének?- Ezt tőlük kellene megkérdezni. Az látszik az új kormányon, hogy több ponton nem veszi figyelembe azokat a kötöttségeket, amelyekről valószínűleg nem érdemes tárgyalni. Ráadásul Magyarország úgy ült le tárgyalni, hogy addigra gyakorlatilag már a teljes gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot véglegesítette. Ez olyan, mintha bementem volna egy bankba hitelért, de amikor a bank jelzi, hogy milyen jövedelemelvárásoknak kell megfelelnem, akkor közölném, hogy az az én belügyem. Erre a legudvariasabb bank is nemet mond.- Igaz az a tétel, hogy Magyar- ország az utóbbi időben a nyugdíjakat és a szociális ellátásokat az IMF-pénzből fizette?- Hitelből fizettük, az összes hitelező pénzéből. Kétségtelen, hogy Magyarországnak az utóbbi években nagyságrendileg a GDP négy százalékát kitevő hiánya volt, ami azt jelenti, hogy nagyságrendileg ezer milliárd forintot hitelből kellett előteremtenie. 2008 végén piaci finanszírozó nem adott hitelt az országnak, ezért kellett az IMF-hez fordulni. 2008 decemberétől 2009 áprilismájusáig a valutaalap és az Európai Unió adta azt a kölcsönt, amiből az ország korábbi adósságait törlesztette, és kötelezettségeit, például a nyugdíjak egy részét ki tudta fizetni. Onnantól nem kellett tőlük pénzt lehívni, de a háttérben ott maradt ez a lehetőség.- Akkor lehet, hogy Orbán Viktornak igaza van: az IMF- hitel lejár, és innentől velük nem is kell tárgyalni, elég az Európai Unióval.- Ez egy felvethető gondolat, de akkor így kellett volna kezdeni: meg kellett volna köszönni az IMF-nek az eddigi segítséget, és közölni, hogy az ország meg kíván állni a saját lábán. De nem ez történt: folyamatosan szerencsétlen nyilatkozatot tettek, ami rontotta az ország kockázati besorolását. Éves szinten emiatt száz- milliárdokkal emelkedik a kamattörlesztési kötelezettsége a költségvetésnek. Azt mondták, hogy szeretnénk meghosszabbítani az IMF-megállapodást. Tehát kértünk hiteit, majd megbuktunk a vizsgán. Ezzel a piacoknak is azt üzentük, hogy valami gond van Magyarország gazdaságpolitikájával. Azóta nyilatkozatokkal próbálják megnyugtatni a piacokat. A miniszterelnök bejelentette, hogy az idén tartjuk a hiánycélt, sőt jövőre is 3 százalék alatt tarjuk ezt. Sőt, Orbán Viktor Berlinben elszólta magát, azt mondta: Magyarország az elmúlt egy évben világbajnok volt hiánycsökkentésben, megmutatta, hogy mit tud. Ez persze az előző kormány idején történt.- Miért ír elő nekünk az Európai Unió 2,8 százalékos hiányt, miközben számos tagállam ennél sokkal nagyobbat produkál?- Nekik is szigorú cél van előírva, csakhogy míg a tagállamok döntő többsége a válság előtt betartotta azt, addig mi 2004 óta nem. Hozzáteszem: ahhoz, hogy nekünk jövőre 3 százalék alatt legyen a hiány, sokkal kisebb erőfeszítéseket kell tenni, mint más tagállamoknak, amelyek most akár 10 százalék felett járnak.- De a 3 százaléknak az az értelme, hogy bevezethessük az eurót? Vagy hogy az EU pénzügyileg stabil legyen?- Mindkettő. Létezik egy úgynevezett stabilitási és növekedési paktum, ami jogilag kötelező a tagállamokra nézve. És szankciókat is rendel hozzá: aki ezt megszegi, attól megvonhatják a kohéziós alapból származó támogatásokat. Miután nagyon sok tagállam nem tartja be, egyre határozottabban beszélnek arról, hogy ezt komolyan fogják venni.- Akár zajló beruházások támogatásait is visszatarthatják?- Erre még nem volt gyakorlat, senki sem tudja, hogyan néz majd ki a gyakorlatban. A legközelebbi ország, amely ilyen jogsértést elkövet, és a hiányt nem tartja be, azzal szemben ezek a szankciók már életbe léphetnek. A kormány pedig éppen ebben a pillanatban vetette fel, hogy mégsem tartaná be kötelezettségeit. Nyilván a kormány számára népszerűtlen lépésekről van szó, mert azt mondani, hogy bizonyos önkormányzati intézmények feleslegesek, vagy az intézmények számát is megfelezzük, nem feltétlenül népszerű.- Ön szerint ennyivel meg lehetne úszni a megszorításokat? Nem kellene hozzányúlni a szociális ellátórendszerhez, a nyugdíjhoz, a családi pótlékhoz vagy a másik oldalon az adórendszerhez?- Azt bátran kijelenthetem, hogy a nyugdíjrendszerhez nem kell nyúlni. Azok a változtatások, amiket mi megtettünk, évtizedekre fenntarthatóvá tették a nyugdíjrendszert. Ami az adókat illeti, a mi tárgyalásainkon az IMF-fel azt leszögeztük, hogy az adóelvonás mértékét nem vagyunk hajlandóak növelni. És az elvont adók szintje akkor csökkent, a versenyképesség nőtt. Most ez fordítva van, az adóelvonás szintje nő.- De csak ha a bankadót is belekalkuláljuk.- Hová máshová kalkulálnánk? Mindannyian tudjuk, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer adóztatása tovább fog görögni a gazdaságba.- Vagyis a banki ügyfelekre hárítják át a költségeiket?- Nem lehet nem áthárítani. Ha a banknak csökken a nyeresége, vagy veszteséges lesz, akkor kevesebb hitelt helyez ki, anélkül pedig a gazdaság nem fog beindulni. Lehet, hogy politikailag a bankadó a legjobban eladható a kormány számára, de ez visszafogja a gazdasági növekedést.- A megszorítások halogatása ön szerint az október 3-i ön- kormányzati választások miatt történik?- Nem nagyon tudom mással magyarázni. Kísérteties volt: amikor megszakadt a tárgyalás az Európai Unióval és az IMF-fel, Mátolcsy György azt mondta, szeptember végén, október elején várható a folytatás.- Mit szól ahhoz a véleményhez, hogy a kormány kommunikációja valójában a forint csúszó leértékelése?- Ez találó megjegyzés, de csak részben, mert azt feltételezi, hogy az ingadozás tudatos és tervezett. Nálunk viszont nem ez a helyzet, hanem a teljes fegyelmezetlenség, a pénzügyi megbízhatatlanság sugárzása okozta a forint leértékelődését Közben pedig a kamatok nem csökkentek, hanem nőttek, és ez így együtt semmilyen egészséges hatással nem járhat.- De a spekulánsoknak jók az árfolyam-ingadozások.- Igen, és a valutaalap távozása hétvégén történt, így hétfő reggel a spekulánsok forintot adhattak el, délelőtt pedig, a gyengülés után, visszavásárolhatták. Ezért öngól az ilyen kommunikáció az ország számára.- Ön szerint életképes ötlet a devizaalapú hiteleket forintalapúra változtatni?- Ez azt jelentené, hogy a lakosságtól valaki más vállalja át a hiteltörlesztés és a devizakockázat terheit. De a magyar költség- vetésnek erre nincs forintmegtakarítása. Vagyis csak külföldi hitelből lehetne megtenni, de erre senki sem fog hitelt adni.- Bajnai Gordonnal vagy a többi kormánykollégákkal szokott találkozni?- Akik politikusok maradtak, azokkal nincs alkalmam összejárni. Bajnai Gordonnal, aki ugyancsak pihenéssel tölti az idejét, ritkán, havonta egyszer ösz- szefutunk.- És hogyan alakul zenei karrierje? Szájharmonikázik még?- Miniszterségem idején is figyeltem rá, hogy havonta egy koncertre jusson idő, és ezt most is tartom. Fellépek Kapolcson és a Sziget Fesztiválon is. Névjegy született: 1973. március 22., Budapest. 1997-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán. Volt a hallgatói önkormányzat elnöke is. Első munkahelye (negyedéves egyetemista korától) a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó világcég volt. 2001-BEN a Freshfields Bruckhaus Deringer nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozott. 2004-ben a Deloitte-nál helyezkedett el: 2007- ben Simor András elnök-vezérigazgató helyét vette át a cégnél. 2008: a Reformszövetség tagja. 2008- BAN Az Év Fiatal Menedzserévé választották. 2009 ÁPRILISA ÉS 2010 MÁJUSA között pénzügyminiszter. ■ Egy ilyen tárgyaláson a legudvariasabb bank is nemet mond. Akár a folyamatban lévő beruházások EU-támoga- tását is leállíthatják, ha nem teljesítjük az uniós elvárásokat - mondja Oszkó Péter volt pénzügy- miniszter. Újvári Miklós- Van már állása?- Az egyetem óta először úgy álltam fel egy állásból, és mentem el a következőbe, hogy nem csak egy hétvége van közötte. így tehát a szünidőben több időm marad a családra, mielőtt újra munkába állnék.- Van külföldi ajánlata is?- Egy olyan is van. A hazai feladatokat részesíteném előnyben, de kérdés, hol tudom a számomra legérdekesebb feladatot megtalálni, ami motivál és kihívást jelent. De még nem döntöttem. A teljes fegyelmezetlenség, a pénzügyi megbízhatatlanság sugárzása okozta a forint leértékelődését. Folyamatosan szerencsétlen nyilatkozatot tettek, ami rontotta az ország kockázati besorolását. Éves szinten emiatt százmilliárdokkal emelkedik a kamattörlesztési kötelezettsége a költségvetésnek.
