Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-07-25 / 29. szám

6 Egyre több érv szól az őssejtkezelés mellett számos vizsgá­latot folytatnak a köldökzsi- nórvér-eredetű őssejtek or­vosi felhasználhatóságáról. Az eredmények igazolják az őssejtterápia alkalmasságát az elhalt szívizomsejtek pót­lására, az idegsejtek regene­rálására, a cukorbetegség gyógyítására. Atíísarkú cipő viselése eldeformálhatja a lábat A magas sarkú cipő szebb­nek láttatja a lábat, ám de­formálhatja a lábfejet, a láb izomzatát. A lábujjhegyen járástól rövidül az Achilles- ín, fájdalmassá válik a lapos cipők viselése, a mezítláb já­rás. A tűsarok ezért csak al­kalmi viseletként ajánlott. Hidegterápia: új kezelés a szervezet frissítéséhez három perc mínusz 110 fo­kon, ruhátlanul- ez a hideg­terápia lényege, amely a bőrfelszínt pillanatok alatt 5 fokosra hűti - mondják a kezelés hívei. A hideg sok­kolja a szervezetet, beindítja az immunrendszert, az idült gyulladásokat enyhíti, a fáj­dalmat mérsékli, az izmokat regenerálja, az idegrend­szert pedig felfrissíti. A görögdinnye kiváló folyadékpótló gyümölcs VMWI.L.LM.,a szervezet fo­kozott vízigényét kiválóan kielégíti a görögdinnye, ^tir amely 90-95 százalékban vízből áll. Emellett gazdag vitaminban, de kálium-, kal­cium-, magnézium-, vala­mint foszfor-, cink-, vas- és szeléntartalma is magas. A görögdinnyében megtalálha­tó likopin véd a daganatos betegségekkel szemben. Vízben és vitaminban gazdag ELETMOD 2010. JÚLIUS 25., VASÁRNAP A vakáció hizlalja a gyerekeket étrend Több édesség, kevesebb testnevelés - a nyári súlygyarapodás két oka A nyári szünetben nehéz megoldani a gyerekek egészséges étkezését: többségük azt eszi, amit éppen a hűtőben talál, vagy gyorséttermekben költi a zsebpénzét. Rá­adásul a testnevelésórák, edzések hiánya is súly- gyarapodást okozhat. Ügyeljünk az egészsé­gükre! VR-összeállítás Vannak bizonyos, az elhízás szempontjából veszélyes életsza­kaszok, amikor érdemes odafi­gyelni a kockázati tényezőkre. Ilyen lehet már a méhen belüli élet is. Elég csak arra gondolni, hogy a cukorbeteg anyák magza­ta nagyobb súlyú, hiszen az in­zulinnak jelentős hatása van a méhen belüli életben kialakuló zsírsejtszámra és a növekedésre. „Vagyis egyáltalán nem mind­egy, hogy a kismama hogyan táplálkozik: nyilvánvaló, hogy egy elhízott, túlsúlyos anyának nagy valószínűséggel nagyobb születési súllyal fog megszületni a gyermeke, és ez már kedvezőt­len” - mondja dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. A második veszélyes periódus a csecsemőkor. A hat hónapos­nál fiatalabb, tápszerrel táplált csecsemőknél ugyanis nem ér­vényesül az anyatej elhízást csökkentő hatása, ezért fontos a babák minél hosszabb ideig tar­tó szoptatása. A pubertáskor előtt követke­zik a harmadik meghatározó életszakasz. „Ekkor, a prepu- bertásban van egy úgynevezett telődési periódus, amely mind­két nemnél egyre korábban kezdődik - mondja a szakem­ber. - A lányoknál már 9-12 éves kor körül, az első menstru­áció előtt, a fiúknál 12-14 éve­sen. Ebben a telődési periódus­ban a gyerekek jellemzően meghíznak, majd az ezt követő nyúlási szakaszban a testma­gasságuk nő meg, míg a testtö­megük marad.” Bizonyos tanulmányok sze­rint kora gyermekkorban és ka­maszkorban különösen nagy ri­zikónak vannak kitéve a gyere­kek az elhízás szempontjából. Feladatok és kötelezettségek híján a vakáció alatt a fiatalok hajlamosak a semmittevésre. A dologtalan napokon észrevétlenül jönnek a pluszkilók. Kilátások: infarktus vagy visszérbetegség? Ebben a két növekedési sza­kaszban az energiagazdag és túl bőséges étkezéssel ugyanis megsokszorozható a zsírsejtek száma. Ez a teória azonban a mai napig vitatott, hiszen - bár az nem vitás, hogy a súlytöbb­let kialakulásánál megnő a zsír­sejtek tömege - az. eddigi kísér­letek inkább azt igazolják, hogy elsősorban az intrauterin (mé­hen belüli) életben, illetve a születés utáni időszakban van zsírsejtszám-növekedés. Az el­mélet hívei úgy vélik, hogy a zsírsejtek térfogata, a zsírsejt­ben elraktározott triglicerid az, ami súlygyarapodás esetén nö­vekszik. „A gyermekkori elhízás és a felnőttkori túlsúly között azon­ban egyértelmű az összefüggés - mutat rá dr. Babai László. - Brit tudósok szerint már két­éves kor előtt kiderül, hogy va­lakiből túlsúlyos felnőtt lesz-e. Ezernél is több túlsúlyos gyer­meket és kamaszt vizsgáltak meg, és az derült ki, hogy az el­hízott kamaszok fele már két­éves kora előtt is túlsúlyos volt, ötéves korára már a vizsgáltak A gyermekkorban jelentkező rizikófaktorok nem okoznak tünetet, de tetten érhetők. Azoknál az elhízott gyerekek­nél, akiknek nincs - a szerve­zet működését szabályozó - endokrinbetegségük, hanem az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkoz­hatunk másodlagos zsír­anyagcsere-zavarokkal. már gyermekkorban alkal­mazható a testtömegindex (BMI) mint mérőszám, azon­ban a szakemberek inkább a testzsír meghatározására tö­rekednek noninvazív (műtét nélküli, fájdalommentes) módszerekkel. Ilyen a bőrre­dőmérés, amikor megmérik a bőrredő vastagságát, és meg­felelő képlettel kiszámítják a testzsír mennyiségét. kialakulhat náluk megzavart cukoranyagcsere is, amely a 2. típusú cukorbetegség elő­szobája. Később dönthető el: hasra és mellkasra terjedő „alma típusú” vagy csípőre és combokra terjedő „körte típu­sú" kövérségről van-e szó. Előbbi magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre haj­lamosít, utóbbi inkább vissz­érbetegségekhez vezet. léteznek a multifrekvenciás impedanciát mérő készülékek, melyek a test ellenállásával számolva fájdalommentesen adják meg a testzsír mennyi­ségét. Ez más módon is kiszá­molható, például CT vagy MR segítségével Gyermekkorban fi­úk esetében akkor beszélünk kövérségéről, ha a testzsír aránya 25, lányoknál pedig akkor, ha 30 százalék fölötti. 90 százaléka, tízévesen pedig már mindegyikük.” Arról a mai napig viták foly­nak, mik lehetnek a korai súly- gyarapodás kiváltói, de az okok között szerepelhet a nem megfe­lelő étrend, a szilárd táplálék túl korai bevezetése és természete­sen a kevés mozgás. A kövér szü­lők kövér gyerekei esetében is felmerül a kérdés: ez vajon gene­tika, vagy azoknak a helytelen életmódbeli szokásoknak az eredménye, amelyeket a kicsik a szüleiktől tanulnak el. Mivel az elhízást könnyebb megelőzni, mint leküzdeni, a szülőknek hosszú távon kelle­ne olyan szokásokat kialakíta­ni, amelyek megőrzik az egész­séget. A nyári menü se épüljön ezért sós, zsíros és cukros készételekre és gyorsmenük­re, próbáljunk meg inkább so­vány fehérjeforrásokra, zöldsé­gekre, főzelékekre, gyümöl­csökre alapozni - akár a ház­hoz szállított menük esetében is. Néhány hét sporttábor alatt pedig akár még meg is szeret­hetnek a gyerekek egy-egy új és élvezetes sportágat. Tesztelje le időben, hogy túlsúlyos-e a gyerek Ne vezessen, ha leesett a cukorszintje veszély Már egyetlen kihagyott étkezés is balesethez vezethet Kellemetlen szájszagot okoznak a baktériumok Az autóvezetés gyors helyzet- felismerő képességet kíván, amelyre a kimerültség, az ál­mosság, az alkohol-vagy drogfo­gyasztás súlyos hatással lehet. Az alacsony vércukorszint is ha­sonló veszélyt jelent. A vércukorszint csökkenése (hipoglikémia) elsősorban cukor­betegeknél fordul elő, de egészsé­ges embereknél is megfigyelhe­tő étkezés kihagyása esetén. Au­tóvezetési szimulációk eredmé­nyei azt mutatták, hogy már a mérsékelt hipoglikémia is a veze­tési képesség csökkenésével jár. Indokolaüan fékezés, a felezővo­nal átlépése vagy az útról való le­térés fordulhat elő. Ezek az ese­tek a kísérletben részt vevők kö­A vezetés koncentrációt igényel, éhesen azonban nehéz az összpontosítás zül azoknál voltak megfigyelhe­tők, akik bár tudatában voltak csökkent vezetési képességü­knek, nem korrigálták, például megállással, cukortartalmú ital fogyasztásával. A cukrot fogyasz­tóknál kevesebb hibát lehetett megfigyelni. A kórosan alacsony vércukor­szint megelőzése létfontosságú. Az éhségérzetet, álmosságot, ki­merültséget okoz, kapkodó, sza­pora légzés, remegés, szédülés, fejfájás és a tájékozódási képes­ség zavara lép fel. A tünetek je­lentkezésekor célszerű gyorsan hasznosítható szénhidrátot tar­talmazó étel, néhány szem koc­kacukor vagy cukortartalmú ital elfogyasztása. ■ A kellemetlen leheletű emberek döntő többségénél (85-95 száza­lékuknál) a szájban kell keresni a probléma okát. A szájszagot ugyanis rendszerint azok a bak­tériumok okozzák, amelyek a nyelven, a fogínyen és a fogak között megteleped­ve élnek és az étel­maradékokkal táplálkoznak. A szag az erjedő ételek maradéká­ból árad. Ideális körülmények között - feltételezve, hogy az illetőnek nincsenek odvas fogai - a nyál gondoskodik a baktériumok s velük együtt az ételmaradék nagy részének eltávolításáról. Sokan szenvednek azonban száj­Minden étkezés után ajánlott fogat mosni. szárazságtól, náluk ez a termé­szetes védelem hiányzik. Olya­nok is akadnak, akiknek hivatá­suknál fogva sokat kell beszélni­ük, s ezért szárad ki a szájuk. Ráadásul rengeteg olyan gyógyszer is lé­tezik, amelynek a mellékhatása a ki- sebb-nagyobb mér­tékű szájszárazság. A fogorvosok azt tanácsolják, hogy a nyálhiánytól szenvedők többszörösen ügyeljenek szájuk tisztaságára. Esetükben nem elég naponta kétszer fogat mos­ni, ezt valamennyi étkezés után meg kell tenniük, s fogselyem­mel is ki kell pucolniuk a fogak közötti réseket. ■ É

Next

/
Thumbnails
Contents