Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-07-25 / 29. szám
2010. JÚLIUS 25., VASÁRNAP SZTORI 5 A bőrén érzi az adósságspirált nyócker Miért költözött a budapesti gettóba egy országgyűlési képviselő? Megcsúszott a műjégpályaügy, ott éktelenkedik a holdbéli táj Scheiring Gábor lakhelye versenybe szállhatna Budapest leglepattantabb és legveszélyesebb környéke címért. Ráadásul az LMP politikusa nem kirakatból, látványpolitikának költözött ide. Magát védi, ahogy mondja: a politikai „zárványosodástól”. Kun ]. Viktória- Mit fotóznak? Lebontják a házat?- Hát engem.- Miért, maga meg kicsoda?- Képviselő - súgom már én oda a piros sortos, kicsit szétesett, ámde annál feldobottabb állapotban lévő asszonynak. Az ő tippje talán még életszerűbb is lenne az omladozó vakolatú, állványokkal egyben tartott, romos ház láttán. A 36 fokban meglepően kedélyes nő, mikor megtudja, hogy miért jöttünk épp az ő házába, nagyon nem lepődik meg. A friss ismeretség után azonban azonnal elintéztetne pár dolgot az LMP politikusával. Az új információra sokáig azért nem emlékszik, mert mire az ő ajtajához érünk, már a tegnap esti balhéja miatt magyarázkodik. Azt hiszi, feljelentésre jöttünk, intézkedni. Erős lecsószag csap meg, automatikusan benéz az ember az üres ajtókereten, nem is igen takargat itt senki semmit. Csupasz, szürke falak, egy sezlony, egy-egy üres prices, megkopott, szürke műkő, gázrezsó. Nincs is mit óvni az idegen tekintetek elől. Nincs intim szféra sem. Mi sétálunk, a képek közben készülnek a száradó ruhákkal zsúfolt körfolyosón. Komplett néző- közönség gyűlik, mikor bezsúfolja magát a kilenctagú család az ajtóba, kiszabadulnak picit a 25 négyzetméterből. A hatalmas, hosszú, fekete hajú, indánszerű családfő tekintélyt parancsolóan figyeli a betolakodókat, vagyis minket. De senki egy szót sem szól. Talán csak a „nagy hajú" méricskél gyanakvóan, de békésen minket. Dobozi utca, Budapest nyolcadik kerülete, annak is a sűrűje. Fényes nappal rohamtempóban igyekeztem a megbeszélt helyszínre, Scheiring Gábor háza elé. Féltem. Ez valami vicc. Miért költözik épp ide egy parlamenti Kifelé néz, innen figyeli a kis közösséget, gyűjt benyomásokat és ihletet blogjához. Nem lát semmi rémisztőt új lakóhelyén, kivéve a csótányokat. képviselő? Brahiból, imázsépí- tésből, az egész csak politikai reklámfogás? Kézenfekvő is: fiatal, frissen megválasztott képviselő, mekkora buli beköltözni a gettóba, és innen hitelesíteni a politikai üzeneteket, bizalmat szerezni az emberektől. Csakhogy a lakhelyválasztáskor még ösztöndíjjal Cambridge-ben tanuló Scheiring Gábor inkább attól félt: bekerül egy politikai zárványba, és elveszíti teljesen a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiket képviselni szeretne. „Nem nagyon szeretném, ha tudnák itt a házban, mivel foglalkozom. Szépen lassan alakul a kapcsolatunk. Egyikük például látta a paralmenti felszólalásom, el is mesélte saját történetét, kérte, próbáljak segíteni. Mindenképpen megismeri majd az Országgyűlés az adósságspirálba került szomszédasszonyom történetét. De nem ez a megoldás. Nem is ígérem, hogy az itt lakó szomszédok gondját, helyzetét egyesével majd megoldom. Azt viszont látom, mi az és melyik az Névjegy SCHEIRING GÁBOR született: 1981. március 14., Budapest 2002-BEN diplomázott a Budapesti Gazdasági Főiskola külgazdaság szakán 2005-ben a Közép-Európai Egyetem szociológia és szociális antropológia szakán végzett. 2007- ben közgazdász-szociológus diplomát szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen 2004-2008 között a Védegyletben dolgozott, vezetőségi tag lett 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete munkatársa 2008 óta az LMP alapító tagja 2010 óta országgyűlési képviselő az út, amivel lehet a mélyszegénységben élőknek kiutat mutatni” - mondja Scheiring Gábor. Szerinte jó, és kell, hogy folyamatosan szembesüljön azzal, milyen is a való világ. Itt látja is, amit eddig csak ösztönösen tudott, hogy ezek az emberek is akarnak, akarnának tenni azért, hogy jobb legyen. „Én csak azt tudom, hogy mi megértünk egy igazi pénzügyi zuhanást - meséli a képviselő. - Pestszentlőrincen nőttem fel, és azt láttam, hogy szüleim ugyan rengeteget dolgoztak, és lassan- lassan, de jutottak előre. Viszonylagos jólétből estünk hirtelen a nincstelenségbe. Belebetegedtek a munkába, rokkant- nyugdíjasok lettek, volt több olyan karácsony, hogy ajándékokra sem volt pénze a szüleimnek. De ez leginkább nekik fájt. Engem viszont inkább tanított, megtanított arra, hogy megértsem: hogyan jut valaki oda, hogy azt érzi, dolgozni nem éri meg.” Ő már megérti, viszont az új szomszédain éppen nem ezt látja. Ugyan áprilisi költözése óta még csak pár lakót ismer, de máris van olyan prekoncepciója, amely megdőlt. „Én azt gondoltam, nagyon nyomasztó lesz majd itt, mindenki sír, amikor meg nem, majd veszekszik, és áll a bál. De nagyon nem így van. Nem akarom túlromantikázni ezt, de itt egyfajta könnyedség, harmónia lengi be a levegőt, nem érzi az ember azt, hogy az itt lakóknak folyamatos késztetésük lenne, hogy csináljanak valamit. Álldogálnak, beszélgetnek, foglalkoznak például az árvízkárosultak sorsával, sokkal humánusabb kapcsolat él közöttük” - mondja a 30 négyzetméteres tetőtéri kis lakás ablakában Scheiring Gábor. Kifelé néz, innen figyeli a kis közösséget, gyűjt benyomásokat és ihletet a blogjához. Ő nem lát semmi rémisztőt az új lakóhelyén. Vagyis egyetlen dolgot: a higiéniát. Azt nehéz megszokni. Az ósdi csatornákat, a rossz és romos vízhálózatot például imádják a csótányok. Nincs megegyezés a műjégpálya felújításának ügyében a főváros és a kivitelező Hérosz Zrt. között. A munka azért áll, mert a Hérosz nem kapta meg az eddig végzett feladatokért az álláspontjuk szerint járó pénzt, de további kérdéseinket titoktartási kötelezettségük miatt elhárították. A fővárosi sport ügyosztály ugyanakkor állítja, hogy a Hérosz nyilatkozhatna. „A jelenlegi helyzetben ésszerűtlen lenne, ha megtiltanánk a kivitelezőnek, hogy nyilvánosságra hozza az álláspontját - mondja Szabó István ügyosztályvezető. - A héten írásban és személyesen is jeleztem ezt a Hérosz Zrt. vezetésének.” A főváros szerint a felújítás elakadásáért a Héroszt terheli a felelősség. Szabó István úgy fogalmazott: ha a cég a szerződésében vállalt, maguk által készített ütemterv szerint végezné a feladatait, nem kerültek volna a jelenlegi helyzetbe. „A kivitelező számítása szerint 700 millió forintnyi munkát végzett el. A lebonyolítást szervező külsős cég kisebb hányadát feltételezi ennek, de az elvégzett munkák egy része félkész, egy másik része pedig nem az ütemterv szerinti feladat volt. Miután a 4,7 milliárd forintos beruházás nagy részét az unió finanszírozza, nem fizethetünk ki olyan munkát, amely nem az ütemterv szerint valósult meg.” Az ügyosztályvezető hozzátette: a főváros érdeke, hogy folytatódjon a munka, és szeretnék elkerülni a szerződésbontást Ehhez a Hérosz együttműködése kell. ■ Öt-hat hónapnyi késés is elképzelhető a Városligetben. „Bekértük a szükséges dokumentumokat, amelyek igazolják az elvégzett munkákat, és megalapozottan indokolják a késést. Ezek alapján lehetne a szerződést módosítani. Az ígért iratokat pénteken kaptuk meg. Ezeket átvizsgáljuk, ez után dönthetünk a folytatásról. Ha gyorsan megállapodunk, a jövő februári átadás legfeljebb 60 napot csúszhat, ellenkező esetben 5-6 hónapos késés is lehet A főváros az előre nem látható külső körülményeket hajlandó tudomásul venni, de a kivitelező hibájából keletkezett csúszás miatt a szerződés szerinti kötbért természetesen megfizetteti a kivitelezővel.” ■ Á. N. T. 61 Isten tenyerén vagyunk RADOS VIRÁG sok évvel ezelőtt, amikor még élt a nagyanyám, a nagyapám és az unokanagynéném, Bözsike, történt a következő eset. Az öregek afféle hármasfogatot alkottak az Andrássy úti lakásban. Minden szombaton összejöttünk náluk ebédre, apám és mi, a négy testvér, a három lány és az egy fiú. Jó kis bulik voltak. Mindenki mondta a magáét, hangoskodott, senki nem hallgatott meg senkit, de nem is zavartatta magát emiatt. Együtt voltunk, és kész. aztán egy hétköznapon apám arra járt, és gondolt egyet: felugrik, megnézi az öregeket. Csak hosszas csöngetés után jött ki az ajtóhoz Bözsike. Hétrét görnyedve, tántorogva, az utolsó erejével. Apám berontott a lakásba, látja ám, hogy szülei élettelenül fekszenek az ágyon. Mint kiderült, ebéd után csodálkozva vették észre, mennyire elálmosodtak, még a fejük is elnehezült. Ledőltek hát egy kicsit. Csakhogy a nagy álmosság nem belülről jött, hanem kívülről: a lakásban szén- monoxid-szivárgás volt. apám rögtön kitárta az ablakokat, és hívta a mentőt. Szerencsére időben érkezett. Véletlenül (vagy akik nem hisznek a véletlenben: a gondviselésnek köszönhetően) mentette meg a három öreg életét, akik ezután még erőben, egészségben jó pár évig éltek, mi pedig jó pár évig jártunk az Andrássy útra családi ebédezni. talán nagymama súgott nekem valahonnan múlt csütörtök este, amikor kaptam magam, és felhívtam apámat megkérdezni, mi van vele. Ő most annyi idős, amennyi az apja, a nagyapám lehetett a szén-monoxidos sztori idején. Apám elhaló hangon szólt a készülékbe - ebből már tudtam, hogy nagy baj van. Ügyeletkihívás, taxiba vágódás, mentők, kórház, sürgősségi. Kiderült, a cukra felszaladt az égbe, a szervezete kiszáradt, mert az ilyenkor nem szívja fel a folyadékot, hiába iszik az ember. Szaknyelven hiper- ozmoláris kómának nevezik ezt a heveny cukorbetegségszövődményt. Akik beleesnek, azoknak több mint a fele meghal. Apám a kóma határán volt, utolsó erejével nyitott ajtót nekünk. archaikus közösségekben úgy tartják: ha te megteszel valamit a másikért, azt később valaki más megteszi majd neked. Faluhelyen mindenki elmegy minden temetésre, és besegít minden lagzi- nál. Hogy ha majd az ő fia-lánya esküszik, eljöjjenek süteményt sütni az ő kedvéért is a többiek. És ha majd ő áll az ítélőbíró előtt, társai a földről az ő leikéért is könyörögjenek. A BP Photoshop-részlege megmenti a világot Annyira profik vagyunk, és annyira a kezünkben tartjuk a dolgokat, hogy nem csak a Mexikói-öböl, a világ is meg van mentve - valami ilyesmit akart sugallni a világ legnagyobb olajszennyezését okozó BP, amikor ezt a hamis képet közzétette. A műszerek azonban árulkodnak: a helikopter a földön áll. A BP elismerte a „hibát”, kicsit korábban, mint az olajszennyezést.
