Tolnai Népújság, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-07-11 / 27. szám
4 2010. JÚLIUS 11, VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA vita Szembe került a kormány a bankokkal, közöttük a nagy európai pénzintézetekkel, amelyek már az IMF-fel fenyegették meg Orbán Viktort. Emiatt most csak egyévnyi bankadóról tárgyalnak. BANKADÓ FEDEZI AZ ADÓCSÖKKENTÉST A kormány nem enged, 200 milliárdot kér a bankoktól. A pénzvilág szereplői szerint nem is kérdés, hogy az árat végül a lakosság fizeti, a kormány viszont fenntartja, hogy nem engedi az áthárítást. Kun J. Viktória _______________________i_________________________ Nem közelednek az álláspontok a banki adó ügyében, olyannyira, hogy a kormány már egyértelművé is tette: változtatásra nincs mód, „bruttó” 200 milliárd kell a bankoktól. Úgy tetszik, a bankok mégis bizakodók: Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: 40-50 milliárd forintos bankadó elfogadható és kigazdálkodható lenne a magyar bankrendszer számára. Szerinte a í pénzintézeteknek muszáj valamennyi költséget áthárítani az ügyfelekre, de ezt nem tehetik meg, mert a hitelfelvevő lakosság igen rossz helyzetben van. Reális, hogy a külföldi tőketulajdonosok idővel eladják a részesedéseiket, ha csökken az intézetek profitja. A kormánnyal való egyeztetést süketek párbeszédének, a bankadót igazságtalannak nevezte, mert más nyereséges ágazatok is vannak Magyarországon. Csányi Sándor, az OTP vezére viszont Orbán Viktorral egyeztetett, ezután pedig kijelentette: az OTP jövedelmezősége elbírja a különadót, és hitelezési aktivitását sem kell emiatt visszafognia a következő években. Ő pedig kizártnak tartja, hogy a jelenlegi helyzetben a bankok az ügyfelekre hárítsák a bankadó terheit. Az OTP számára azonban a jelek szerint nem olyan hátrányos a bankadó, mint versenytársainak. A bankszektor tavalyi 255 milliárd forintos adózás előtti eredményének háromnegyedét az OTP hozta össze, miközben a mérlegfőösszeg alapján elosztott különadó negyede jut csak rá - mutat rá Várhegyi Éva az Élet és Irodalomban. Arra azért Csányi is felhívta a figyelmet, hogy azok a bankok, amelyek a bankadó miatt tőkepótlásra szorulnak, lehet, hogy más utat választanak, és a mérlegfőösszeg csökkentése mellett döntenek. Ez pedig a hitelezési aktivitás visszaesésével, a vállalkozások, a lakosság finanszírozásának visszaesésével, a GDP csökkenésével járhat. Az Unicredit viszont már most jelezte: a terhek egy részét egészen biztosan a lakosságra terhelik. Ugyan a kormány minden ilyen hírre azonnal visszavág azzal, hogy ezt minden eszközzel megakadályozzák, mégis valamennyi elemző már most ezt borítékolja. Szerintük a bankoknak van mozgásterük, a szolgáltatások árai, illetve a kamatok emelésével vezethetik át kiadásaikat az ügyfelekre. Valószínűleg csak a nagy, tőkeerős bankok tehetik majd meg azt, hogy esetleg a piacszerzés érdekében „bevállalják” a veszteséget. „A pénzintézet is egy cég, ügymenetéből fakad, hogy vállalkozásban gondolkodik, meg kell termelnie a költségeit. így teljesen logikus, hogy amit lehet, áthárít az ügyfelekre” - fogalmaz Iványi György, a Magyar Hitelszövetség elnöke, aki szerint viszont az intézkedés egyfajta szemléletváltást hozhat mindkét oldalon. Az ügyfelek óvatosabbak lesznek, a pénzintézetek között pedig versenyhelyzet alakulhat ki, egyfajta promóciós eszközként használhatják a mozgásterüket. Kritikusabbnak látja a helyzetet Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének elnöke, aki szerint nem is kérdés, hogy drágulnak majd a lakossági költségek, ez azonban csak a kisebbik baj. Szerinte a bankok az etikai kódex és a sorozatos fogyasztói panaszok ellenére ma is kiszolgáltatott helyzetben tartják az ügyfeleket, a működésük átláthatatlan, és nincs valódi versenyhelyzet a piacon. Ő sokkal hatékonyabb és erősebb ellenőrzést tartana szükségesnek, éppen a lakosság védelmében. Mindkét vezető szerint már most borzasztóan nehéz hitelekhez jpt- ni, ami a fejlesztések, beruházások legfőbb akadálya. Igaz, ez alól is vannak kivételek: az új lakás- és jelzáloghitelek kihelyezése esetében az OTP Banknál az idén márlO százalékos a bővülés. 200,187 vagy 153? A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS számításai szerint a „kőbe vésett” 200 milliárd tulajdonképpen 187 milliárd, amely valójában 153 milliárd. A megfejtés: a költségvetés a banki adó nélkül is számolt 12-13 milliárdos hitelintézeti járadékkal, és a „kőbe vésett” 200 milli- árdba ezt már beleértették. Marad 187 milliárdnyi új pénz. Csakhogy a rangos szakértői testület szerint a különadó le is írható, vagyis újabb 20 milliárd visszakerül a bankokhoz. További 14-15 milliárdnyi kiesést jelent majd a bankadó közvetett hatása: vagyis az, hogy a növekvő banki költségekkel kevesebb marad a fogyasztásra. Marad tehát 153 milliárd. számításaik szerint mintegy nyolcvanmilli- árd forintot fizettethetnek meg a bankok az ügyfelekkel, ebből 50 milliárdot a lakossági ügyfelekre terhelnek majd a pénzintézetek. A biztosítókra jutó további 70 milliárdos különadó jó részét is a lakossági ügyfelek fizetik meg. Ők két „csatornát” feltételeznek a továbbhárításra: egyrészt a hitelbetétek kamatkülönbségét emelik meg. A KAMATBEVÉTELEK növelése mellett az áthárításnak egy további csatornája lehet a kamatkiadások csökkentése az ügyfelek számára a korábbinál kevésbé előnyös betéti termékek kialakításán keresztül, aminek a devizahitelesek lesznek elsősorban az elszenvedői, akik nemigen tudnak a bankjuktól mozdulni. AZT a SZAKÉRTŐK is hozzáteszik azonban: amennyiben hatásos új intézkedések születnek például a pénzügyi szektor fogyasztóvédelmi területein, akkor ez érdemben is csökkentheti az áthárítás mértékét. Orbán Viktor pozitívabban látja a helyzetet, ugyanakkor két bizonytalansági tényező szerinte is van. Az egyik az átadás-átvétel végleges szaldója, a másik pedig az árvíz, az újjáépítés, a károk mértéke. A cél a hiány tartása- és többek közt a Magyar Nemzeti Bank - szerint is a fő gond a bankadóval, hogy annak nem az a célja, mint Nyugat-Európá- ban, a krízisek megakadályozása, hanem egyszerűen a költségvetési lyukak betömködése. A kabinet kimondott célja is ezzel biztosítani a 3,8 százalékos deficitcél tartását. Megegyezésre a bankok és a kormányzat között az idei évre már nincs esély. ■ wp /H Adómentes bejárónő "Adórendszere kívüli .0, milliárd forint Vállalkozói szja csökkentése lúj számítási szabályokI 1,4 milliárd forint Csökkenő “**ságiadó (10 /o-ra csökken sz adó a kis cégeknél) 53,4 milliárd forint Ingatlan-bérbeadás egyszerűértékcsökkenési leírási 6,2 Vagyonadó eltörlése („helikopter-és jachtadó’j 1,2 milliárd forint Kiegészítő javaslat... egy A pszáf által kezdeményezett megszorításba szinte valamennyi piaci szereplő vita nélkül belemenne, mégpedig abba, hogy megszüntessék a devizahitelezésben az eladási árfolyamon történő elszámolást, helyette a középárfolyamot kellene alapul venni a bankoknak. a bankok devizavásárlása papíralapon történik, nem jár tranzakcióval, a bankok és pénzügyi vállalkozások ennek árát mégis ráterhelik az árfolyamokra. Bankok esetében ez 3 százalék, a pénzintézeteknél 5-6 százalék is lehet; az ügyfeleknek több tízezer forintot jelenthet, a már meglévő devizahiteleseknek pedig havonta több ezer forinttal is csökkenhetne a törlesztőrészlete. Alku? Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor OTP-vezér a legfrissebb hírek szerint megállapodott: a bankok az idén befizetik a különadó rájuk eső részét, cserébe viszont egyelőre lekerül a napirendről a következő két év bankadója. A kompromisszumra azért volt szükség, mert a K&H, a CIB, az t MKB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen és az Erste Bank anyabankjai segítségért fordultak az éppen Budapesten tárgyaló IMF-hez. Az egyenlők közt egyenlőbbek a bankadó okozta sokk után újabb feltűnést keltett a piacon Rogán Antal önálló indítványa. Ebben azt kezdeményezte, hogy legyenek kivételek többek között a tevékenységi engedélyt első alkalommal 2007. június 1-jét követően megszerző biztosítók, amelyeket a bankadó nem érintené. indoklása szerint az üzletindítással kapcsolatos sajátos költségek miatt a biztosítók az indulást követően 5-8 évig veszteségesek. Az új biztosítók alapítását is veszélyeztetné a különadó. így pedig csökkenne a piaci verseny az „eleve oligopol jellegű piacon”, ami hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit. Ezek közé tartozik egyébként a CIG Pannónia Életbiztosító Zrt., amelynek Járni Zsigmond volt pénzügy- miniszter az egyik alapítója. a másik ilyen bankadómentes cég a Wabard Biztosító lehet, amely 2008. szeptember 9-én kapta meg az engedélyeket. Alapítója, Wáberer György a módosítási javaslattal párhuzamosan írt alá a gazdasági miniszterrel és a Nemzeti Ösz- szefogás Fuvarozói Fórummal megállapodást, amelyben vállalták, hogy 2010 második fél évében Magyarországon tankolják meg járműveiket azokban az esetekben is, amikor költséghatékonysági okokból inkább a határon túl tennék. Az ebből származó kétmilliárd forintos állami bevételt pedig az árvízkárosultak megsegítésére fordítanák. a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke végül pénteken visszavonta indítványát, mondván: ő sem tudta, hogy javaslata ennyire szűk kört érint. A kormány viszont Rogánnal párhuzamosan beadott egy egészen hasonló tartalmú módosítót, ebben összevonva szerepel a Rogáné, illetve az azt módosító javaslat, amelyben az egyszeri díjas életbiztosítások és az eseti díjak befizetése után csak 10 százalékos díjbevételt kellene elszámolniuk a biztosítóknak, ami egyébként szintén a CI& nek kedvez.
