Tolnai Népújság, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-06-27 / 25. szám

2010. JUNIUS 27., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL A nemzet és a jövő építőit avatták A diplomában az eltelt évek sikerei és kudarcai is olvashatók Fusz György főigazgató Villányi Dávid kommunikáció szakos hallgatónak gratulál. Összesen hetvennégyen vehették át tegnap diplomájukat- A tudásnál nincs érté­kesebb dolog a világon - fogalmazott Fusz György, a Pécsi Tudományegye­tem Illyés Gyula Főisko­lai Karának leköszönő főigazgatója tegnap. A diplomaosztó ünnepsé­gen 74 nappali és levele­zés hallgató vette át a ké­pesítését igazoló doku­mentumokat. Vizin Balázs Egy gombostűnyi hely sem maradt tegnap dél­előtt a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kar aulájában. A szü­lők és a barátok nagy megpró­báltatások árán tudtak egy-egy fotót készíteni immáron diplo­más gyermekeikről, akik a te­rem közepén várták izgatottan az eskütétel szövegét. A talár­sapka levegőbe röptetése előtt Fusz György, a kar leköszönő főigazgatója látta el jó tanácsok­kal a végzős hallgatókat. Ünne­pi beszédében kifejtette, hogy a tudásnál nincs értékesebb do­log a vüágon. A diploma egyben megbízólevél is egy boldogabb ország megteremtésére. - A szekszárdi főiskolán eltöltött évek alatt nagyon sok emberi tulajdonságuk fejlődött a hall­gatóknak. Ezek közül is kima­gaslik az empátia, a tolerancia és az összefogás, az elsajátított tananyag mellett - mondta Fusz György. A végzősök figyel­mét arra is felhívta, hogy a ké­pesítés megszerzése erőt kell adjon a munkaerőpiacon való elhelyezkedésükhöz, bár ez egyre nehezebb manapság. Be­széde végén hozzátette: az idén diplomázó hallgatókkal együtt ő is elköszön a szekszárdi főis­kolától. - Örömmel tölt el, ami­kor visszagondolok az új sza­kok sikeres elindítására és a megvalósult fejlesztésekre, amelyek minden esetben a hall­gatók érdekeit szolgálták. Úgy vélem, hogy a vállalt feladatai­mat elvégeztem, és egy fejlődő- képes intézményt adok át négy­éves főigazgatói megbízatásom után. A diplomaosztón jelen volt dr. Szövényi Zsolt, az Oktatási Mi­nisztérium felsőoktatási főosz­tályvezetője, aki azt mondta a végzős hallgatóknak: a diplo­májukban nem csak minősíté­sek szerepelnek, képletesen az intézményben eltöltött emlékek is bekerültek. Ha kinyitják, ab­ban az eltelt időszak örömeit és kudarcait egyaránt megtalál­ják, amely erőt kell adjon a tisz­tes helytálláshoz az életben. Majd hozzátette: a mai nap egy közös ünnep a diplomázóknak, családtagjaiknak, a főiskolának és Szekszárdnak is. Hasonló­képpen vélekedett Horváth Ist­ván polgármester is, aki a város nevében gratulált a végzősök­nek. Kitartásra és szorgalmas munkára ösztönözte a frissen diplomázottakat. Hetvennégyen vehették át tegnap a képesítésüket igazoló dokumentumot. Tanítók, óvoda- pedagógusok, szociális munká­sok, kommunikációs és gazdál­kodási szakemberek kaptak diplomát. Polics Márián András szociális munkás és Bábics Ad­rienn óvodapedagógus mosoly- lyal az arcán úgy nyilatkozott, kellemes emlékek fűzik az in­tézményhez. Új barátságokra és összetartó közösségre leltek Szekszárdon. Előbbi a szociális igazgatásban, míg a martonfai friss diplomás hölgy Baranya megyében szeretne elhelyez­kedni szakterületén. Az Egyetemi Szenátus ebben a tanévben nyolc pedagógusnak ítélt oda aranyj gyémánt- és vasdiplomát. Ok 50, 60, 65 év­vel ezelőtt szereztek képesítést, illetve végeztek óvó- vagy taní­tóképzőt. Közülük hárman vet­ték át személyesen kitüntető címüket tegnap. így Orcskai Imréné, Schiffler Györgyné, va­lamint Kovács László, akik im­máron aranydiplomások. Arany Katedra díjakat és Rek­tori Dicséreteket is odaítéltek. Előbbit azon általános iskolai és középiskolai pedagógusok, főiskolai és egyetemi oktatók Az ünnepségen jutalomban részesültek a kimagasló tanul­mányi eredményt elért, vagy ta- nulmányi-tanitási versenyen, szakmai-tudományos konferen­cián, illetve sportversenyeken eredményesen szereplő hallga­kaphatják, akik kiemelkedő oktató-nevelő munkát végez­nek, és jelentős eredményeket érnek el a tehetséggondozás területén. Az idén Gébért Imre, a gyakorló általános iskola szakvezető tanára részesült eb­ben az elismerésben. Míg Rek­tori Dicséretben Kovács Gyön­gyi, a gyakorló pedagógusa és Adorjáni Endre, a főiskola do­cense részesült. Dr. Boronkai Dórát, a kar főigazgató helyet­tesét a Pécsi Tudományegye­tem rektora a 2009. év kiemel­kedő szellemi alkotása díjjal jutalmazta. tók. A 2003-ban alapított Beze- rédj Amália-emlékplakettet és emléklapot minden évben há­rom végzősnek ítéli oda a kari bizottság. Az idén Dobrovitz Piroska ta­nító szakos hallgató a környe­zetismereti tanítási versenyen elért 2. helyezéséért, valamint kimagasló tanulmányi, közössé­gi munkájáért részesült kitünte­tésben. Kanyar Ágnes óvodape­dagógus pedig kiváló közösségi munkája elismeréséül vehetett át díjat. Jutalomban részesült Bí­ró Attila Sándor szociális mun­kás hallgató az országos, egyete­mi és a kari bizottságokban a hallgatókért végzett kiemelke­dő közösségi tevékenységéért. A Rózsa Györgyné óvónő emléké­re létrehozott Rózsa Borka Ala­pítvány elismerő oklevelét és könyvjutalmát idén Dölles Lin­da óvodapedagógus és Demeter Viktória tanító szakos hallgató kapta. A díjak átadása után a le­vegőbe repültek a talársapkák, lezárva egy korszakot a végzős hallgatók életében. A jubiláns pedagógusok díszoklevelet vehettek át JEGYZET Nyelvész is lehet unikum HÁROt rockzenész nyilatko­zik az egyik tévécsatornán - nyelvészetről. Jelesül nyelv­rokonságunk kérdéséről is. Egy-két pillanatra elbizonyta­lanodnak ugyan, hogy ebben a tárgykörben talán nem eléggé tájékozottak. De miu­tán a műsorvezető lelkesül­ten kapacitálja őket, beadják a derekukat: igen, érdemes lenne keresgélnünk Közép- Ázsia népei között, hogy vég­re kiderüljön az „igazság” a magyar nyelvrokonságról. ugyan az „igazságot” hirdette nemrég a megyében egy gépészmérnök, aki ta­nult mesterségében bizonyá­ra jeles szakember. Ám világ­ra szóló babérokat a nyelvé­szet területén kíván szerezni: ezért kereste fel - a változa­tosság kedvéért nem Közép- Ázsia kirgizeit, hanem - Észak-Amerika indiánjait. Ál­lítja: a dakoták 1200 éves ma­gyar nyelven beszélnek. mágy. nyelvrokonság kér­désében egyébként - nem árt, ha tudjuk - még sok „igazság” létezik. Lehetne so­rolni az etruszkoktól a huno­kon keresztül a sumérokig terjedő - egymással is vitat­kozó - „igazságokat”. Egyva­lamiben azért ebben a kör­ben nincs vita: jelesül, hogy a finnugor nyelvrokonság nem bizonyított tény, hanem szemétre vetendő hazugság, írnám szívesen, hogy remél­hetőleg hamarosan eljön az az idő, amikor a televízióban, vagy bármely más fórumon nem rockzenészeket, gépész- mérnököket és más jóravaló szakikat kérdeznek a nyelv­rokonságról, hanem hozzáér­tő embereket. Ám tisztában vagyok azzal, hogy ez az óhaj a dolgok mai állása sze­rint eléggé meghökkentő, sőt, egyesek számára egye­nesen megbotránkoztató. bar ha így „fejlődünk”, idő­vel épp ez lehet majd az iga­zi közönségcsalogató uni­kum: a nyelvrokonságról itt és ma előadást tart egy - nyelvészprofesszor! Kulturális kavalkád A borongós idő ellenére színes programok várták az Il­lyés Gyula Megyei Könyvtárban az érdeklődőket tegnap a Szent László-na- pok rendezvénysorozat részeként. Egyebek mellett kézműves foglalkozáso­kon is tesztelhették ügyességüket a gyerekek a könyvtár falain belül. A betelepülést elemezték svábság Nekik köszönhető a kadarka ismertsége szekszárd - A rácok által a me­gyébe hozott kadarka szőlőfajta a sváboknak köszönhetően vált is­merté - mondta Heimann Zoltán borász, a Szekszárdi Német Ki­sebbségi Önkormányzat tagja. Az idén első alkalommal tartott, a magyarországi németek 18. szá­zadi betelepítéséről szóló konfe­rencián egyebek mellett erről is szó esett. Á szakmai tanácskozá­son meghívott előadók tolmácso­lásában elemezték a népcsoport betelepítését, és annak részleteit. Az eseményt Heinek Ottó, a Ma­gyarországi Németek Országos Szövetségének elnöke, és dr. Józan-Jüling Mihály, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője nyitotta meg. ■ V. B. Heinek Ottó (balra) és dr. Norbert Spannenberger a konferencián Kérdőívben kérik a lakosság véleményét A megyeszékhelyen az elmúlt 10 év alatt történt kör­nyezeti változásokról kérte a la­kosság véleményét interneten a Zöldtárs Alapítvány. A héten lezá­ruló felmérés Szekszárd környe­zetvédelmi programjának felül­vizsgálatát segíti. Az eddigi vála­szokból látszik, hogy az emberek többnyire javulást látnak a közte­rületek tisztán tartásában és a hulladék begyűjtésben, ám a gép­járművektől származó zaj, vala­mint légszennyezés tekintetében romlást tapasztaltak. A felmérés értékelése elérhető lesz Szekszárd honlapján a város környezetvédel­mi programjával együtt. A kérdő­ív még kitölthető a www.zold- tars.hu honlapon. ■ H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents