Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-04 / 14. szám

2010. ÁPRILIS 4., VASÁRNAP SZTORI 5 GOKI Gyermekszív Köz­pont, mégis úgy tűnik, ez csupán szakmai dicsőség. Az intézetben ugyanis na­pi anyagi gondok mellett mentik a gyerekek életét. Két kisgyermeken hajtottak vég­re műszívbeültetést a napokban a budapesti Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központjában. Az ötéves Máté és a négyéves Zsolt eredeti szívét mostantól egy mesterséges eszköz támogatja. Egészen addig, ameddig donort nem találnak nekik. Máténál egy rutinvizsgálaton derült ki, hogy szívizomgyengeségben szenved. Infúziós terápiával pró­bálták felerősíteni, ami egy rövid ideig használt. Ám állapota any- nyira leromlott, hogy felkerült a szívtranszplantációs várólistára. Megfelelő donor hiányában azonban már műszívkezelésre van szüksége az életben mara­dáshoz. A műszív nem végleges meg­oldás. Új szívre van szüksége, minél hamarabb. Jelenleg csak a bal kamra helyett dolgozik a mű­szív, a jobb kamra magától mű­ködik. Ám ha nem érkezik idő­ben új szív, és a fiú állapota to­vább romlik, elképzelhető, hogy a teljes szívműködést helyettesí­teni kell majd. Mátéval és Zsolttal együtt ha­tan vannak a gyermek-szív- transzplantációs várólistán. A gyermekintézmény, amely a be­avatkozásokkal ünnepelte tize­dik évfordulóját, egyike Európa vezető központjai­nak: a kontinens több mint száz cent­rumából ugyanis benne van abban a tízben, ahol gyer- mek-szívtranszplantációt végez­nek. Emellett pedig több mint öt­száz szívműtétet és 250, az ope­rációt kiváltó szívkatéteres be­avatkozást hajtanak végre. Az itt végzett szakmai munkának kö­szönhetően ma már olyan gyere­keken tudnak segíteni, akiknek korábban esélyük sem volt a túl­élésre, akikről egyszerűen le­mondott az orvostudomány. A most műszívvel életben tartott Máté bátyjának például tíz év­vel ezelőtt nem tudtak segíteni V Zsolt mellkasában egy műanyag-fém szerkezet segíti-helyettesíti a szívét. Ha nem érkezik időben új szív, és a fiú állapota tovább romlik, a teljes szívműködést helyettesíteni kell. az orvosok. Szakmailag viszont mára már sokkal többen kaphat­nak esélyt az életre. Lara, Mirjám és a többi siker- történet fényében nem is gondol­nánk, hogy a szakmailag Európa élvonalába tartozó kórház a na­pi megélhetésért küzd, a beavat­kozások költségének jelentős ré­sze tiszta veszteség. A beültetett pumpa árát egye­di méltányosság alapján biztosít­ja a költségvetés, de a működte­tés napi költségeit az intézmény­nek kell kigazdál­kodnia. Ez annyit jelent, hogy a bizto­sító csakis az esz­köz 18 milliós árát fizeti, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tart az intenzív ellátás. Egy hosszú vára­kozás például akár több tízmillió forintot is felemészthet, vagyis az eszköz árán kívül minden más tiszta veszteség. A Gyermekszív Központban évente 500 gyer­mekszívműtétet és 250 gyer­mekkori, úgynevezett interven­ciós katéteres beavatkozást vé­geznek, ezen eljárásokért évente nagyjából 1 milliárd forintot fizet a biztosító, míg az európai uniós finanszírozási átlag - hasonló Egy müncheni hasonló kórház­ban ötször eny- nyien dolgoznak. számú beavatkozásnál - ennek többszörösének megfelelő euró - mondja prof. dr. Szatmári And­rás, aki szerint érthetetlen, hogy ilyen helyzetekben hogyan is ke­rülhet olyan helyzetbe a szakma, hogy pénzről kelljen beszélniük. Még így is kizárólag az intéz­mény működőképességének fenntartása érdekében szólalnak meg a vezetők, arról még egyszer sem beszéltek, miért tartanak at­tól, hogy akár csak egy jól kép­zett gyerekkardiológus, intenzí- ves szakember vagy gyermek­szívsebész is elhagyja az intéz-' ményt. A centrumban ráadásul például a müncheni, ugyanilyen betegszámú központhoz képest ötödannyi orvossal és még ennél is kevesebb szakápolóval dolgoz­nak. „Összesen 10 fős a gyermek­kardiológus csapatunk, a gyer­mekszívsebészeknél még rosz- szabb a helyzet, de az egész or­szágban sem igen van több ilyen szakember. Vagyis ha elmegy akár egy vagy két orvos, nincs honnan pótolni. Már-már csak őrült elhivatottság tartja itt a kol­légákat” - mondja Szatmári dok­tor. Példaként azt a kollégáját hozza elő, akinek külföldi szak­mai gyakorlata alatt az itteni fize­tésének tízszeresét kínálták, de mégsem maradt. Pedig három gyereket nevel, 15 éves autóval jár, számára azonban nem pótol­hatná semmi azt az érzést, ami­kor egy megmentett kisgyermek mellett áll, vagy azt a szeretetet, amellyel az emberek elárasztják. A siker és ezzel együtt a feladat pedig egyre több. Nem feltétle­nül azért, mert egyre gyakoribb a betegség előfordulása, de mind többekről szereznek tudomást az orvosok. Az országos intézetben zajlik a veleszületett szívbeteg­ségekben szenvedő gyermekek teljes körű kivizsgálása, műtéti és katéteres eljárásokkal való gyógyítása, illetve a 2007-ben in­Hátráltatott donorjelentés A kórházak jelentős részének nincsenek a donorok kiválasz­tását, gondozását segítő mű­szerei. Sok helyen nincs pszi­chológus és olyan tájékoztató, amellyel elkerülhető lenne a tiltakozás a transzplantációs célú szervkivétel ellen - állapí­totta meg az Egészségbiztosítá­si Felügyelet friss vizsgálata. Míg Magyarországon legalább olyan az adakozási „hajlandó­ság", mint az uniós átlag, az egymillió lakosra jutó donáci- ók számában Közép-Európá- ban csak Lengyelországot előz­zük meg. Míg nemzetközi vi­szonylatban a donorokból el­távolított szervek 97,87 száza­lékát beültetik, Magyarorszá­gon ez az arány csak 78,01 százalék volt 2008-ban. A fel­ügyelet szerint feltétlenül fej­leszteni kell a diagnosztikai eszközparkot, hiszen az agy­halottak hosszú megfigyelési idejét kiváltó háromfajta mű­szeres vizsgálat közül csak az intézmények kevesebb mint fe­lében található meg legalább az egyik, és más, esetleg szük­séges vizsgálatok sem érhetők el sokszor ügyeleti időben. dúlt gyermek-szívtranszplantá- ciós és -műszívprogram, amely iránt a környező országokból is érdeklődnek a szakemberek. Je­lenleg az évi 5-6 átültetéssel szemben körülbelül 10-re lenne szükség. Ráadásul új irányokban is gondolkodnak az intézetben. Az újszülöttek, illetve a veleszü­letett rendellenességgel már fel­nőttként élőknél is szóba jöhet a transzplantáció. Szatmári And­rás szerint a csecsemőknél, aki­ket ma még elveszítünk, fontos áttörést hozhat az a mostani be­jelentés, amely szerint náluk a vércsoport még nem számít, így lényegesen bővülhet a lehetséges donorok köre. A szívbeteg gyermekek eseté­ben egyébként nem csupán a fi­zikai és egészségi állapotukat, hanem szociális hátterüket is megnézik az intézetben. Fontos, hogy a kis betegek a beavatkozá­sok után hazakerülve milyen kö­rülmények között lábadoznak. Hiába ugyanis a sok küzdelem, a várakozás és a megterhelő, ve­szélyes műtét, ha utána a család nem tudja biztosítani nekik a gyógyuláshoz szükséges higiéni­ás feltételeket, a megfelelő étele­ket és a szükséges életmódot. Kun J. Viktória A napokban két gyermek kapott műszívet, egy cse­csemő esett át szívtransz­plantáción, további hat gyermek vár ilyen beavat­kozásra. Európa élvonalá­ban van a most tízéves műszívesek A világszínvonalú és élenjáró munkát rossz körülmények között végzik GYERMEKSZIVUGY Ketyeg a kilakoKatási bomba: április 15. után üt a kalapács moratórium Politikai aduász lett a bajba jutott lakáshitelesek helyzete, több párt is segítségükre siet a kampányban Április közepén jár le a kormány február végén hozott lakás-ár­verezési moratóriuma. Néhány aukciósház honlapján már most több hosszú lista olvasható a ve­vőre váró ingatlanokról. Civil ér­dekvédők szerint mindez csak egy nagyobb végrehajtási döm- ping nyitánya lesz. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele­tének adataiból is kiderül, hogy a kilakoltatások, lakásárverezé­sek száma megsokszorozódhat az idén. Hatmillió hitelszerző­dést tartanak nyilván, és a Ban­ki Hitel Károsultjainak Egyesü­letét ma már havonta ezer-ezer- ötszáz bajba jutott adós keresi meg. Megugrott a bedőlés előtt álló hitelek száma. A kilakoltatások moratóriuma épp a választások idején jár le, a kampány utolsó napjaiban két párt is az adósok védelmére kelt. „Amíg nem születik megállapo­dás a bajba jutott hitelfelvevők helyzetének rendezése érdeké­ben, addig a Fidesz, ha kormány­ra kerül, fenn fogja tartani a ki- lakoltatási moratóriumot” - je­lentette be Orbán Viktor. De a Jobbik is azonnal bejelentést tett: megtiltaná a kilakoltatást, bank­adót vezetne be, ennek bevétele­iből a hitelkárosultakat támo­gatná. A szakembereknek több ötle­tük is lenne a helyzet rendezésé­re. így adóslátogatókat javasol­nak, akik felkeresik az ügyfele­A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét havonta 10001500 adós keresi meg Óbudai csetepaté Óbudán a szocialista önkor­mányzati képviselő követel mo­ratóriumot a fideszes vezetésű önkormányzattól. Kiss László „szociális katasztrófaként” jelle­mezte a helyzetet. Szerinte a III. kerületi önkormányzat felé több családnak összesen 1 milliárd forintot meghaladó lakbérhát­raléka keletkezett az évek so­rán, a kilakoltatás első hullá­ma 250 családot, több mint 1000 lakost is érinthet. BÚS Balázs polgármester azon­nal reagált, szerinte csak 195 millió forint lakbérhátralék hal­mozódott fel a kerület felé az el­múlt években. két ahelyett, hogy azonnal fel­mondanák a hitelszerződést, a pénzintézetek pedig tőkemorató­riummal, a kamatfizetés átren­dezésével próbálják megmenteni a szerződést. De kidolgoztak egy olyan konstrukciót, amelyben a bank megveszi a lakást, ám a hi­teles ott lakhat továbbra is, s 1,5- 3 évig havi 1500 forintért bérli az ingatlant. Az idő lejártával pedig az ügyfelek vételi jogot kapnak lakásuk visszavásárlásához. A szakma egyöntetű vélemé­nye szerint leginkább időre van szükség: a válság enyhülésével és megfelelő szabályozással a rendszer 3-4 év alatt megszaba­dulhatna a problémás hitelek tö­megétől. ■ K. J. V.

Next

/
Thumbnails
Contents