Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-25 / 17. szám
4 2010. ÁPRILIS 25., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA hamu A természet ismét legyőzte az embert. A látványos, de geológiai értelemben nem túl nagy izlandi vulkánkitörés megrengette Európa és a világ gazdaságát, s a folytatás is bizonytalan. / / / / mm W ff LÉGTÉRZÁR UTÁN, KITÖRÉS ELŐTT? Elmúlt a veszély, de az izlandi Eyjafjalla vulkán bebizonyította, hogy a modern civilizáció védtelen a természet szeszélyeivel szemben. Európa légi közlekedése napokig állt az ide-oda vándorló hamufelhő miatt. A folytatás lehet rosszabb is. Árvay N. Tivadar Az Izland déli partjainál fortyogó Eyjafjalla vulkán továbbra is ontja magából a hamut, de a kitörés ereje csökkent, a por csak 3-4 kilométeres magasságig jut a légkörbe. Ráadásul fordult a szél, a vándorló szemcsék északi, északkeleti irányba sodródnak, ezért egyelőre csak a skandináv országokban lehet fennakadás a légi forgalomban. De az ördög nem alszik, az észak-atlanti és az eurázsiai lemez mozgása miatti vulkántevékenység kiszámíthatatlan. „Geológiai értelemben az észak-amerikai és az európai kontinens nem Európa és Amerika partjainál határolódik el egymástól - mondja Juhász Árpád geológus. - A két tektonikus lemez az Atlanti-óceán mélyén, az Atlanti-hátságon találkozik egymással, ahol egy hatalmas hasadékvölgy húzódik. Izland ezen a törésvonalon fekszik, egy olyan forró ponton, amelyen úgynevezett gomolyáramlások törnek a felszínre. Ez a heves, szökőkútszerű áramlás hozta létre 60 millió éve a szigetet, amely ma is 2-3 centimétert terjeszkedik évente.” Az Eyjafjalla nem szokványos bazaltlávát kilövellő tűzhányó, hanem az izlandi vulkánok 20 százalékát kitevő rétegvulkánok egyike. „Ezek a tűzhányók teljesen kiszámíthatatlanul, váltakozva produkálnak láva- és hamukitöréseket - mondja Juhász Árpád. - Az első általában egy nagy robbanással, mint amilyen a múlt heti izlandi volt, a továbbiak pedig gyengébbek. Ez mégsem szentírás, mert a vulkánok szeszélyes jelenségek.” Izland és a világ problémáját tovább fokozza, hogy a tűzhányók gleccserek alatt vagy azokhoz közel találhatók. „A jég hozzásegíti a robbanáshoz a 700- 1000 fokos vulkáni anyagot, másrészt az olvadás hatalmas víz-és sárfolyamokat indít - magyarázza a geológus. - Az Eyjafjalla szomszédságában megbújó Katla vulkán például a Myrdalsjökull gleccser alatt szunnyad. Egy esetleges kitörés elképesztő vízrohamot indítana el. A Katla utolsó, 1918-as nagy kitörésekor utak, hidak semmisültek meg, a hordalék feltöltöt- te az egész parti síkságot, és négy emelet magasságú házaknak megfelelő kőtömböket cipelt magával. Egy hasonló katasztrófa veszélye most is megvan, és ha a Katla azt a hatalmas jégtömeget megolvasztja, akkor a közeli Vík városa megsemmisülhet.” A városka legmagasabb pontján egy templom áll, a helyiek szerint a Katla kitörésekor ez az egyetlen biztonságos hely a környéken, ezért rendszeresen gyakorolják, hogyan lehet gyorsan feljutni a dombon álló épülethez. A geológus arra a kérdésre, hogy az Eyjafjallától mit várhatunk a közeljövőben, óvatosan válaszol. „A természetben semmit nem lehet kijelenteni. Valószínű, hogy a javán túl vagyunk, de erre nincs garancia. Megtörténhet, hogy a láva megszilárdul a kürtőben, és keletkezik egy du„A NAGY UTASSZÁLLÍTÓK SUgár- hajtóművébe másodpercenként akár 800 kilogramm levegő áramlik be - mondja Szilágyi Dénes, a Nyíregyházi Főiskola Közlekedésmérnöki Tanszékének docense. - Ennek átszúrásé lehetetlen, hiszen a kialakuló »légszomj« teljesítménycsökkenéssel jár. ” szilágyi Dénes szerint - aki pilóta is - a teljes légtérzár nem feltétlenül volt a legjobb megoldás, de a célját elérte. „Amelyik gó, amelyet óriási robbanással lök ki egy újabb kitörés. Ez történt 1902-ben a Mont Pelee vulkánnal Martinique szigetén. A tűzhányó robbanása néhány perc alatt 28 ezer embert ölt meg. Egy ilyen helyzetet megelőzni nem lehet, de előre jelezni igen. A pontos kitörés időpontjának megjósolása azonban teljesen lehetetlen. Aki azt mondja, biztosat tud állítani, gép a földön van, azzal nem történhet baj. A hamufelhő ugyanis nem látható, ezért kikerülni sem könnyű, főleg az éjszakai repüléseknél. Ha egy gép mégis belerepül, a legjobb azonnal hátraarcot csinálni, a tolóerőt a landolásra spájzolni. Végső esetben leállt hajtóművekkel is elképzelhető a leszállás, mert a nagy gépek is képesek vitorlázva siklani. Tt kilométeres magasságból 200 kilométerre juthat el egy gép. ” hogy mi lesz egy hónap vagy egy év múlva, az nem mond igazat.” A meteorológiai szolgálat aktuális számításai egyelőre megnyugtatóak: csütörtök óta a légköri áramlások észak felé sodorják a vulkáni hamut, ezért hazánkban jelenleg sem a légi forgalom korlátozására, sem a levegő minőségének romlására nem kell számítani. A biztosítóknál a vulkán nem létezik „A VULKÁNKITÖRÉSEK miatti légtérzár egyetlen biztosítónál sem szerepel a kockázati tényezők között - nyilatkozta lapunknak Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének utasbiztosítási tagozatvezetője. - Két kedvezményt azonban azonnal felajánlottunk az ügyfeleknek: egyrészt megkönnyítettük a külföldön ragadt utasok biztosításának meghosszabbítását (telefonon, interneten is megtehették ezt), másrészt az itthon ragadt ügyfeleinknek visszafizettük a biztosítás díját, még akkor is, ha a kötvény érvényességének kezdete után, de még a lejárta előtt jelentkeztek nálunk. Elképzelhető viszont, hogy a közeljövőben a biztosítások köre bővül, és ez a kockázati tényező is megjelenik a kínálatban. A társaságok ugyanis nem csak előre gondolkodva alakítják a szerződéseiket: időnként a bekövetkezett események nyomán alakítják a kínálatukat. ” A hamu és más szemcsék veszélye A szemcsék megrongálhatják a turbinalapát éleit, csökken a kompresszor teljesítménye. Az olvadt anyag az égéstérből kilépve lehűl, lerakódik a turbinalapátokon, dugulást, roncsolódást okoz. A pilóta fokozni kezdi a hajtóerőt (gázt ad), ettől az üvegszemcsék megolvadnak az égéstérben. A hamubiztos repülőmotor egyelőre álom marad Kártérítés: jár is, meg nem is - Az Európai Unió általában minden felelősséget a légitársaságokra hárít az európai unió kegyetlenül bánik a légitársaságokkal. A 2005-ben elfogadott 261/2004- es EK-rendelet szerint ugyanis a jegyek visszaváltása és az át- foglalások mellett a járatkimaradások miatt felmerülő egyéb költségeket is téríteniük kell az utasaiknak. Idetartozik a transzfer, a hotelszámla, az étkezés és a hozzátartozók értesítésének költségei - az ésszerűség keretein belül. A rendelet ugyan felmentést ad a társaságoknak, ha bizonyítják, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmény okozta, amelyet „minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni". A felmentés azonban csak a repült távolság arányában fizetendő kártérítésre vonatkozik, a fenti dolgokra nem. „A MALÉV BECSÜLT KÁRA ű bevér telkiesés miatt 1 milliárd forint, de a jegyvisszaváltásokkal, illetve átfoglalásokkal és egyéb költségekkel együtt ez az ösz- szeg a 3 milliárdot is elérheti - mondta el kérdésünkre Hegedűs Ádám, a társaság kommunikációs vezetője. - De az EK- rendelet - amelyet a Malév is betart - olyan helyzetekre született, amikor a társaságok valamilyen technikai ok, géphiány vagy sztrájk miatt nem tudnak repülni. A vulkánkitörés egészen speciális helyzet, tájékozódunk, hogy erre az esetre hogyan vonatkozik a rendelet. ” KÁZMÉR NATASA, a Wizz Air kommunikációs igazgatója úgy fogalmaz: életszerűtlen, hogy egy vulkán kitörése miatt elrendelt repülési tilalom után kell kártalanítani az utasokat, de a Wizz Air törvénytisztelő társaság, és betartja az előírásokat. „Az európai légitársaságok azonban az EK-rendelet felülvizsgálatát kérik, de amíg erre nem kerül sor, a Wizz Air a benyújtott számlák alapján az ésszerűség keretein belül kártalanítja az utasait.” A fapados társaság egyébként 10 millió eurós (2,6 milliárd forintos) veszteségre számít a 140 ezer utast érintő leállás miatt. Veszteglés súlyos milliárdokért Vesztesek ■ Legalább nyolcmillió utast és 1,7 milliárd dollárt vesztettek a légitársaságok a vulkánkitörés miatt. m A járatkiesések miatt kétmillió hordóval kevesebb kerozint vásároltak a légi- társaságok. m A BMW 2 napra leállította németországi üzemeit,az alkatrészszállítás akadozása miatt. Hétezer autó nem készült el. m A japán Nissan egynapos szünetet tartott, ami 2 ezer jármű kiesését jelentette. ■ A koreai Samsung és LG vállalatok raktáraiban 150 millió dollár értékben halmozódtak fel az Európának szánt termékek. ■ A kenyai virág és zöldség- termelők napi 3 millió dolláros veszteséget könyveltek el. Tízmillió szál rózsát kellett kidobniuk a leállított légi szállítás miatt. m A norvég Marine Harvest, a világ legnagyobb halászati cége visszafogta a lazachalászatot a raktár- készletek halmozódása miatt, ezért ez európai éttermek és üzletek sem jutottak friss áruhoz. Nyertesek ■ A vasút- és busztársaságok soha nem látott mennyiségű utast szállítottak. m Új-Zéland halászai és virágtermelői a szokásos rendelések százszorosát kapták. m A taxitársaságoktól rengeteg extra hosszú fuvart rendeltek. m Az álló repülőgép-hajtóművek miatt 60 százalékkal csökkent a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége. m Sok szálloda plusz vendég- éjszakákat szerzett, bár a lemondott foglalások ennél több kárt okoztak.
