Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-25 / 17. szám
2010. ÁPRILIS 25., VASÁRNAP SZTORI 5 Kérdezze meg weborvosát, gyógyszerészét távgyógyítás A szomszédasszony és az orvos helyett sokan az interneten tájékozódnak a betegségekről Legyen az fejfájás, gyomorrontás, egy új gyógyszer vagy az orvostól hallott, felismerhetetlen kifejezés, azonnal a számítógéphez rohanunk. Az internet azonban veszélyes tanácsadó is lehet, ellenőrizetlenül ontja ugyanis az információkat, amelyek sokszor tévútra vihetnek. Kun J. Viktória Közveszéllyel fenyegetés és hatósági intézkedés elleni izgatás miatt rendőrséghez fordult az Egészségügyi Minisztérium még októberben, az új influenza elleni oltással kapcsolatos rémhírterjesztés miatt. A megkeresést az ügyészség elutasította, mondván, a vádak nem minősülnek bűn- cselekménynek. A Hl NI esetében különösen nagy volt az információéhség, az egymásnak ellentmondó, szakmailag messze nem mindig megalapozott hírek pedig éppen arra voltak alkalmasak, hogy összezavarják és elbi- zonytalanítsák az embereket. Ők pedig elsőként egyre inkább a hálón keresik a segítséget, ha bármilyen panaszuk, egészségügyi gondjuk akad. A hagyományos információforrások mellett egyre inkább az internet válik az egészséggel kapcsolatos tájékozódás fő színterévé. A GfK Hungária orvosok körében végzett felméréseinek eredményei szerint hazánkban még azok vannak kevesebben, akik mielőtt orvoshoz mennének, az interneten tájékozódnak, de arányuk folyamatosan nő, az egészséggel kapcsolatos hírek és információk ráadásul egyre fontosabbá válnak a lakosság számára. A többség kisebb-nagyobb rendszerességgel figyelemmel kíséri az erről szóló tájékoztatásokat. A lakosság egyharmada (33%) rendszeresen, fele (52%) néha, 15 százaléka pedig soha vagy nagyon ritkán figyeli az egészséges életmóddal kapcsolatos híreket, információkat. Igaz az is, hogy egyre többet beszélünk az egészségünkről, azonban nem nő azok aránya, akik többet is tesznek ennek érdekében. Különösen igaz ez a testsúly, a fogyási módszerek, a diéták vagy éppen a mesember szerint a politikai hírekhez hasonlóan az egészségügyben is a széles körű tájékozódáson van a hangsúly: így kaphatunk csak reális és megbízható képet panaszaink okáról, betegségünkről. A tendencia egyébként nálunk sem igen más, mint Európa más országaiban, de az egyéni felelősségvállalás területén nagyon el vagyunk maradva. Az, hogy mindig mástól várjuk a csodát, különösen fogékonnyá teszi a magyarokat az internetről kapott jó tanácsokra. Egy-egy betegcsoportban akár 20-35 százalékot is kitehet az ilyen „önképzett” betegek aránya. Magyarországon azonban ennek a folyamatnak még az elején járunk. Az angolul értők akár kontinenseken átnyúló eszmecseréket is végigkövethetnek a különféle orvosi beavatkozásokról, gyógyszeres megoldásokról. Az elemzések azt mutatják, hogy a betegek, illetve hozzátartozóik a virtuális térben szereznek információkat mások személyes tapasztalatáról, a gyógyszer hasznáról vagy éppen a veszélyeiről. Egy-egy beszélgetést folytatva gyakran nagyon komoly betegoktatásnak lehetünk tanúi. Ugyanakkor számos tévhit, hiedelem és felesleges félelem is megjelenik az ilyen fórumokon. Sokszor viszont mégis megszólal egy józan hang, vagy megszületik egy szakértői hozzászólás, és szakmailag elfogadhatóbb mederbe tér vissza az eszmecsere. A megtévesztés pedig sokszor manipulativ, kivédeni mégis nehezen lehet. Például a sciento- lógusok gyógyszerellenes hitvallása nyomán I k cikkek tízezrei * készültek, természetesen tudományos „körítéssel”, befolyásolva ezzel az internetről okosodni vágyókat. Bizonyítani, de a felelősséget számon kérni is szinte lehetetlen. Dr. Kovácsy Zsombor orvos-ügyvéd sem találkozott még praxisában olyan esettel, hogy internetes tanácsadás miatti károkért kért volna valaki kárpóüást Egyelőre a távgyógyítás jogszabályi háttere kidolgozatlan, egészségügyi tevékenységként való elismerése is gyerekcipőben jár, legyen szó akár leletek értékeléséről, akár tanácsadásról. terséges adalékanyagok területén. A televízió, a rádió és a napilapok, hetilapok mellett egyre inkább az internet válik az egészséggel kapcsolatos tájékozódás fő területévé. A különböző weboldalak egyre népszerűbb felületei a blogok, a fórumok. A pletyka,vagy a tévhit éppen ezért itt sokkal gyakrabban és a gyorsabban terjed. „Az internet lassan tökéletesen átveszi a szomszéd- asszony szerepét, jó tanácsért, tuti gyógyulási tippekért mindinkább az internetes keresőhöz fordulunk. A korábban házon belüli beszélgetések, vélemény- cserék mind tágabb, virtuális térben folynak, ahol az ellenőrzés, a szabályozás lehetősége szinte reménytelen” - mondja a kutatást végző GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója. Dr. Lantos Zoltán szerint az információáramlás alapvetően kétirányú: vannak a gyakran moderált fórumok, ahol a megjelenő hozzászólásokat, anyagokat jó esetben orvosok, szakértők irányítják, ami önmagában jelenthet egyfajta kontrollt. Továbbá van a másik, amikor mi magunk gyűjtjük a különféle tudományos vagy legalábbis annak vélt írásokat, anyagokat. „A gond, hogy hajlamosak vagyunk igen szelektíven válogatni, sajátos szempontból szűrni az információkat, a betegek és egészségfogyasztók mazsoláznak, és ebből gyúrják össze a képet. Ez pedig különösen veszélyes, hiszen az emberek rettenetesen ki vannak éhezve az információkra, s minél gyorsabban akarnak bizonyosságot szerezni, válaszokat kapni, aminek mind többször az internet a legkézenfekvőbb fóruma” - sorolja a szakember, aki szerint nem véletlen, hogy az egészséggel kapcsolatos kijelentések, megállapítások miatt rónak ki egyre több fogyasztóvédelmi bírságot. Itt lehet ugyanis nagyon könnyen megvezetni az embereket. „Ez lehet egy eszköze, hogy visz- szafogjuk a valóüan híreket, a távdiagnosztikának, távgyógyításnak azonban nemigen létezik szabályozása. Bár nem tilos a virtuális találkozással felállított diagnózis, azt azonban ma az emberek józan ítélőképességére kell bízni, hogy belássák: gyógyszeres terápia vagy bármilyen gyógyító munka a személyes találkozás nélkül elképzelhetetlen” - mondja dr. Lantos Zoltán. Szerinte egyébként bizonyos esetekben épp az egyes, szűk érdek- csoportok által irányított információközlés visz tévútra, de akár a fejlődés, az orvostudomány gátját is jelentheti. A szakA magyarok ötödé egyáltalán nem reggelizik felmérés A legnépszerűbb reggeli ital a tea, a legnépszerűbb étel a péksütemény és a szendvics A magyarok harminc százaléka nem mindennap vagy egyáltalán nem reggelizik - derül ki a Medián friss felméréséből. Az 1200 fő megkérdezésével az idén márciusban készült országos reprezentatív vizsgálat résztvevői többnyire időhiánynyal magyarázták, miért marad el ez az étkezés, vagy azzal, egyszerűen nem jut eszükbe. Pedig - mint azt Henter Izabella dietetikus elmondta - a napi energiaszükséglet egyötödét kellene reggel magunkhoz venni, ám a felső tagozattól kezdve egyre jellemzőbb, hogy sokan csak délben étkeznek először. A teljes értékű (fehérjét, magas rost- tartalmú gabonát) is tartalmazó reggeli az elhízás megelőzésében is segít - tette hozzá. A többség azért nem éhgyomorral kezd neki a napnak. Mint a McReggeli gyorsjelentés eredményei mutatják, a magyarok legszívesebben szendvicset vagy péksüteményt fogyasztanak, ezek a reggelizők ól-ól százalékának asztalán találhatók meg. Ezeket követik a tojásételek (47 százalék) és a toastok, piritósok (37 százalék). Az is kiderült, háromnegyedük fogyaszt teát, így ez a forró ital népszerűbb tartozéka a reggelinek, mint a kávé. A reggelizők nyolcvan százaléka otthon eszik, ám több mint másfél millióan hetente legalább egyszer házon kívül teszik ezt. 3 — Ritka magyarországi pillanat: reggel együtt eszik a család Menetközben A HÁZON KÍVÜL elköltött reggeli nem feltétlenül jelent éttermi látogatást: a nem otthon reggelizők 70 százalékát a Medián által „irodai piknikezők”-nek nevezett csoport alkotja. Ők a becsomagolt reggelit a munkahelyükön fogyasztják el. HARMINCHÉT százalékuk elvitelre vásárol, és útközben falatozik. A „reggelivadászok” (22%) olcsón és gyorsan esznek, de beülnek valahová, 8 százalék pedig több mint egy órát reggelizik. Mindez az iskolai végzettségen és a szubjektív életszínvonalon túl a kortól is függ: a 18-29 évesek közel felénél, a harmincasok és negyvenesek harmadánál alakult ki ez a szokás. A fiatalabbak inkább kollégákkal vagy barátokkal, a negyven felettiek inkább egyedül reggeliznek. A18-39 éves egyedülállók szívesebben étkeznek házon kívül, de a szinglik étkezési szokásai is eltérnek házas társaiknál: előbbiek tipikusan müzlit, gyümölcsöt, gyümölcslevet választanak, míg utóbbiak inkább tojást, pi- rítóst és teát. A reggelire átlagosan 320-340 forintot szánnak, de 1,3 millióan 400 forintnál több pénzt költenek rá. ■
