Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-25 / 17. szám

2010. ÁPRILIS 25., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Egy népművelő borfelmutatása kortyadagoló Az orvos felírta néhány borász nevét, hogy náluk próbálkozzon Kis Pál István (középen) dedikálja hatodik kötetét. A könyvet néhány hete mutatták be a szekszárdi Nemzeti Borozóban Költő, tanár, vállalkozó, filmes, előadó - mind­egyik elnevezés helytál­ló. Kis Pál István önma­gát leginkább versműves­ként jellemzi. Akármit is csinál, az valamilyen for­mában kapcsolatban áll eredeti foglalkozásával, a népműveléssel. Mauthner Ilona Először Vida Péter pincészeté­ben találkoztam Kis Pál István­nal, amikor a Szent Mártonról készített festményt avatták. Az eseményhez kapcsolódó hangu­latos verseit saját maga adta elő. Akkor úgy gondoltam, ez az ember mindent tud a borról és a borvidékről. Meglepett, hogy még csak nem is ezen a vi­déken született.- Hazát keresni jöttem Szek- szárdra krisztusi korban, 33 éves voltam akkor - kezdte a beszélgetést Kis Pál István. - A fővárosból elvágytunk a felesé­gemmel és az akkor 13 éves lá­nyommal egy olyan kisvárosba, ahol az ember ha eltölt néhány évet, akkor már minden arc is­merőssé válik. Ennek már 26 éve. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ (akkor még így hívták) igazgatói állá­sát pályáztam meg sikerrel. Azt megelőzően annyit tudtam csak a szekszárdi borról, hogy ilyen néven literes üvegben kapható a boltokban kadarka, sörös ku­pakkal ellátva.- Gondolom, amikor Szek- szárdra költözött a család, az volt az első dolga, hogy megis­merkedjen az igazi kadarkával.- Ez nem így volt, mert vagy még tíz évig nem ittam egy po­hár vörösbort sem. Ennek az a magyarázata, hogy kezdetben úgy látszik rossz pincékben jár­hattam, mert nem ízlett a vö­rösbor. Maradtam a chardon- nay-nál, volt pár év az életem­ben, amikor én magam is ter­meltem ezt a fajtát. Szívproblé­ma miatt kerültem orvoshoz és dr. Józan-Jilling Mihály ajánlot­ta, hogy igyák meg naponta egy-egy pohár vörösbort. A re­cept hátuljára felírta néhány bo­rász nevét, azt mondta, náluk próbálkozzak. Ez olyan sikerrel járt, hogy másfél év múlva elké­szült a Szekszárdi borok köny­ve kiadvány, az akkori gazdál­kodók teljes névsorával. Innen­től nem volt megállás, egyre in­kább elkötelezettje lettem a szekszárdi vörösbornak.- Meg is lett ennek az ered­ménye, megjelent első kötete a Mirtuszlevelek, melynek al­címe Kortyadagoló időmérté­kek jeles alkalmakra. 2001- ben pedig az Alisca Borrend tagja lett.- Ezzel egyidőben pedig el­kezdtünk egy újfajta bemutat­kozást, melyben a szekszárdi bor és a vers is szerepet kapott. Mi borfelmutatásnak nevezett irodalmi rendezvényeknek hív­tuk, eddig mintegy kétszázon vagyunk túl. Leggyakrabban Dúzsi Tamás és Vida Péter bo­rászokkal járjuk a Kárpát-me­dence városait, vidékeit.- Hogyan fogadják a borkós­tolóra érkezett vendégek a verset?- Kezdetben meglepetéssel, csodálkoznak, hogy a bort kul­túraként tálaljuk. Nemcsak tanninokról, ízekről, színekről, illatokról hallanak előadást, ha­nem rádöbbentjük őket, amit fogyasztanak, nemcsak egy al­koholos ital, hanem alkotás, irodalom. Nemcsak a szívét, az ereit tartja rendben a fogyasz­tónak, de a lelkét is. A borfel­mutatásaink mára kultikus al­kalmakká váltak. Megható volt számomra, amikor az #gyik rendezvényen egy bácsika fej­ből Idézte az egyik versemet.- Leragadtunk a bornál, de ön eközben magyartanár az I. Béla Gimnáziumban, tévés, hiszen portréfilmjei - többek Névjegy: kis Pál István Budapesten született 1951-ben. Nős, egy lánya és egy fia, s lánya ré­vén két fiúunokája van. Ere­deti szakmája elektroműsze­rész, legmagasabb iskolai végzettsége az ELTE Bölcsé­szettudományi Karán 1978- ban szerzett magyar-népmű­velés diploma. 2001 óta tag­ja az Alisca Borrendnek, között Csányi Lászlóról, Baka Istvánról, Mészöly Miklósról, Ordas Ivánról, Husek Rezső­ről - elismerést keltenek. Ho­gyan jut ideje minderre?- Hivatalosan ugyan már nem vagyok népművelő, de amit teszek, annak a jelentős része a szépírás és a tehetség- gondozás köré épül. A tanítást is ide sorolom. A-mai fiatalok semmivel sem érdekteleneb­bek az irodalom iránt, mint a húsz-harminc évvel ezelőttiek. Az más kérdés, hogy a mai rendből adódóan sok admi­nisztráció jut a tanárokra, és kevesebb idő a felkészítésre. 2005-ben kapta meg a Tolna megyei művészetért elismerő plakettet. Eddigi kötetei: Mir­tuszlevelek Bakkhosz szek­szárdi kertjéből, Négyszem­közt az Úrral, In Baccho et lenere, Lanovkadodzsem (fantáziaregény), A misztéri­umtól a színházig, Pofonok és pofonok (hajdani tanonc- történetek). Mindemellett elismerem, néha nagyon fáradt vagyok, de ha­mar fel tudok töltődni. Este le­ülök a számítógép elé dolgozni, és közben kiöntök egy pohár jó bort egy kehelybe, amit elkor­tyolok. A szoba megtelik a bor illatával. Kiszámoltam, egy de­ci bor 12 teljes értékű kortyból áll, így aki egyhuzamba issza ki a poharát, az csak egy jó él­ményben részesül. A legtermé­kenyebb idő számomra hajnal­tól délig tart. Amúgy otthonülő típus vagyok, ha éppen nem va­gyunk úton, akkor a családé a főszerep.- Januárban múlt 59 éves, elégedett az eddig megvalósí­tott terveivel?- Úgy gondolom, hogy az em­ber életében a mozgatóerő az elégedetlenség, de alapjában nyitott vagyok annak megvaló­sítására, amire módot teremt az élet. Vannak szép, elégedett pillanataim. Ilyen, amikor meg­jelenik egy új kötetem, jó a friss nyomdaszagot érezni, bár ezek­hez a versekhez már nem illik hozzányúlni akkor sem, ha az ember szíve szerint utólag iga­zítana rajtuk. A jó papok védelmében Európa Nagycirkusz. Egy társulatban a légtornász, a bűvész, a műlovarnő, a díj- bírkózó, az oroszlánidomár, a kardnyelő és a bohóc. Európa Nagycirkusz. Most a görög dráma a fő attrak­ció meg a repülőshow. Az izlandi vulkán kitörése mi­att napokig állt a légiforga­lom. A légitársaságok a nemzeti kormányoktól vár­nak kártérítést. Miért nem a vulkántól? a koncentrációs táborokba elhurcolt zsidók hozzátarto­zói kártérítést követelnek a MÁV-tól. Szerintük vagonok nélkül nem lett volna depor­tálás. Ilyen alapon, ha még élne, le lehetne sittelni a bá­baasszonyt, aki világra segí­tette Hitlert. Az ő közremű­ködése nélkül nem tört vol­na ki a II. világháború. Európa Nagycirkusz. Pedofil papok a porondon. Most a híveket arra kéri az egyház, hogy tegyenek tanúságot a jó lelkipásztorok mellett. Hogy ne csak a megtéved- tekről szóljanak a hírek. A laikus azt gondolná, hogy ha megházasodhatnának a katolikus papok, az sok problémát megoldhatna. A pedofiliát nem, de a paphi­ányt mindenképpen. Nem bibliai parancs a nőtlenség. A Biblia azt írja, hogy egyfe- leségű férfi legyen a püs­pök. A cölibátus ezer éve bevezetett szabály. Egy pápa kötelezővé tette, egy másik eltörölheti. nemcsak a laikusok gondol­ják így. Mácz István ceglédi író 11 évig volt pap. Aztán megházasodott, ezért nem gyakorolhatta hivatását. Em­beri kvalitását jelzi, hogy ő volt városa első polgármes­tere a rendszerváltás után. Most a „Hivatásukat nem gyakorló papok közössége” tagja. Harmincan-negyve- nen járnak össze, de négy­százan vannak Magyaror­szágon. Akik nem mutathat­ják be produkciójukat az Eu­rópa Nagycirkuszban. \ 1 2 9 £ s | Szekszárd bora Idén is a Mészáros Borház nedűjét választották Szekszárd vá­ros borának. Ezúttal a 2007-es Bikavér Reserve nem talált legyőzőre. Az elis­merésért járó serleget tegnap a 11. Szent György-napi Borünnepen vehette át a termelő a Művészetek Házában a borvidéki borverseny többi díjazottjával együtt. Délután a főiskolán meg lehetett kóstolni a kitüntetett nedűket. Ké­pünkön Mészáros Péter (jobbról) Horváth István polgármesternek tölt. Megszólították a jövő generációját népzenei találkozó A tájegységükre jellemző műsorral készültek szekszárd - A magyar népzene és a népdalok sajnos háttérbe szorulnak manapság, és a mű­fajra jellemző hangszerek oktatá­sával is egyre kevesebben foglal­koznak a megyében - mondta Szanyóné Lóki Gabriella, a Szek- szárdon tegnap tartott Térségi Népzenei Találkozó főszervező­je. - Ezért is nagyon fontos - foly­tatta -, hogy az említett műfajok­kal foglalkozó legfiatalabb kor­osztálynak minél több lehetősé­ge legyen a szereplésre. A Babits Mihály Művelődési Házban első alkalommal tartott népzenei ta­lálkozóra 22 településről érkez­tek fellépők, akik népi hangszer, valamint népdal kategóriában mérték össze tudásukat. Előbbi­ben 22 produkciónak tapsolha­tott a népes közönség, amelyben a bajai Mákvirág zenekar lett a győztes. Az énekesek kategóriá­jában 35 fellépő adta elő a tájegy­ségére jellemző dalait, közülük a tengelici Nagy Arnold műsorát értékelte a legjobbnak a zsűri.- A találkozó elsődleges célja, a 7-20 éves korosztály népzene iránti kötődésének erősítése volt, a versenyzés éppen ezért csak másodlagos szempontnak bizo­nyult - hangsúlyozta a főszerve­ző. Hozzátette: a programot nagy érdeklődés mellett szervezték, amely annak is köszönhető, hogy az eseményt a felkészítők, peda­gógusok is kiemelten fontosnak tartották. ■ Vízin B. A várdombi iskolás lányok hatodik helyen zárták az énekversenyt

Next

/
Thumbnails
Contents