Tolnai Népújság, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-04-18 / 16. szám
GAZDASAG 2010. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP HIRDETÉS MIMIIillIilWíilllllIVffl Megtakarításai kamat- és árfolyamnyereségadó-mentesen gyarapodhatnak az OTP Tartós Befektetési Értékpapírszámlával. OTP Tartós Befektetési Értékpapírszámla nyitásával többek között jegyezhető az OTP Dupla Fix Plusz II. Alap is. Az Alap a futamideje során minimum kétszer 8% fix hozamot fizet (EHM: 2,73%), ezen felül részesedést nyújt a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) részvénypiacainak teljesítményéből. Védelmet nyújt továbbá a befektetett tőkére, ha Ön a futamidő végéig (2015. december 15-ig) tulajdonában tartja a befektetési jegyet. Jegyzési időszak: 2010. április 19. - május 28. A tájékoztatás nem teljes körű. Jelen hirdetés nem minősül nyilvános ajánlat- tételnek, befektetési ajánlásnak, befektetési elemzésnek, befektetési- vagy adótanácsadásnak. Az OTP Tartós Befektetési Értékpapírszámla szerződés részletes leírását a Befektetési szolgáltatási Üzletági Üzletszabályzat és a vonatkozó hirdetmények tartalmazzák. A jelen hirdetésben szereplő, adóügyi elszámolásra, vagy adóügyi következményre vonatkozó információk csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint a jövőben változhatnak. Az Alap befektetési politikájáról, a befektetések lehetséges kockázatairól és egyéb adatairól részletesen tájékozódhat az Alap forgalmazási helyein, az OTP Bank Nyrt. honlapján ( www.otpbank.hu ), valamint az OTP Alapkezelő Zrt. honlapján ( www.otpalap.hu ) elérhető Kezelési szabályzatot is magába foglaló Tájékoztatóból. Jelen hirdetésben feltüntetett hozamok bruttó, nem évesített hozamok (kivéve ahol ez feltüntetésre kerül). A befektetési jegy a szokásostól eltérő kockázatú befektetésnek minősül. Az Alap kezelője: OTP Alapkezelő Zrt., PSZÁF engedély száma: 100.015/93. A kamatadó-mentesség feltételei és további részletek: www.otpbank.hu 06 1 /20/30/70 366 6666 06 40 366 666 otpbank otp tartós befektetési értékpapírszámla Ipar: újabb csapás acél A fellendülést elfojthatja az árrobbanás A rendszerváltás előtti szintre esett vissza a termelés a hazai acéliparban, ám a válság múlásával sem javul a helyzet. Németh Márk Hideg zuhanyként érte a válság utáni éledezés első jeleit produkáló hazai acélipart az egyik fő alapanyagának számító vasérc árazási módszertanának megváltoztatása. Az új, negyedéves értékesítési metódus - amely a korábbi, egy évre meghatározott árstruktúrát váltja fel - ugyanis jelentősen drágíthatja az alapanyagot, ezáltal a gyártóknak nagy többletköltséget okozhat. „Az elmúlt másfél-két év kegyetlenül érintette a magyar acélipart, a termelés a rendszer- váltást követő időszak szintjére esett vissza, a gyártók kapacitáskihasználtsága átlagosan 30- 50 százalékkal zuhant tavaly. A nagy magyarországi cégek közül a felszámolás alatt álló diósgyőri acélmű például egész évben nem üzemelt. Az optimista előrejelzések azzal számoltak, hogy ez az év akár 8-10 százalékos keresletbővülést hozhat, túlnyomórészt a nyugati exportpiacok remélt fellendülése által. Az elmúlt hetekben-hóna- pokban úgy is tűnt, mintha valamelyest növekedésnek indult volna a piac igénye az acéltermékekre, és némileg emelkedett is a felvásárlási ár. Ezt az éledezést vághatja haza egy csapásra gyártói szemszögből az árstruktúraváltás miatt bekövetkező alapanyagár-emelke- dés” - mondta lapunknak Zám- bó József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatóhelyettese. Elmondása szerint a keresletnövekedés pozitív ho- zadékát teljesen elviheti a vasérc drágulása, ehhez még hozzájön a többi alapanyag, illetve az energia árának emelkedése is, így szerinte a tavalyi után ez az év is szinte biztosan veszteséges lesz az iparág számára. A gyártók ugyanis az éles verseny és az alacsony kereslet következtében több mint valószínű, hogy csak részben tudják átháTiltakozások az új árképzés ellen AZ ACÉLIPARI VILÁGSZÖVETSÉG (W'SA) is támadja azt az ármegállapodást, amelyet a múlt héten kötött a világ három legnagyobb vasércszállítója - az ausztrál Rio Tinta és a BHP Billiton, illetve a brazil Vale - a japán és kínai acélgyártókkal. Megváltozik a több mint negyven évig alkalmazott árazási struktúra, és az eddig egy esztendőre vonatkozó szerződések helyett negyedévente változik majd a vasérc ára. ÍGY A tavalyi tonnánkénti 60 dollár helyett 110-120 dollárra nőhet a nyersanyag ára. rítani növekvő költségeiket az ügyfeleikre. „Az alapanyagpiacon kialakult helyzet az ISD Dunaferr Zrt. tevékenységét sem hagyja érintetlenül” - jelezte Valeriy Naumenko, a cég vezérigazgatója. Úgy véli, az igen hektikus vasércpiac teljesen monopolizált, az éves szerződések rendszerének felbomlásával akár 70-80 százalékos vagy még nagyobb áremelkedés is várható ezen a területen. Elmondta: március elejéig arra számított, hogy a 2010-es esztendő könnyebb, jobb lesz a tavalyinál, azonban a jelenleg érzékelhető erőteljes alapanyagáremelkedés miatt már más állásponton van. A vasérc árának robbanása következtében a másik fő alapanyagnak számító vashulladék is drágulhat, ez az ezt felhasználó gyártókat is hátrányosan érintheti. A folyamat az Ózdi Acélművek Kft.-nek is fejtörést okozhat, a négyszáz főt foglalkoztató üzemük ugyanis kizárólag hulladék vasból dolgozik, ebből állítanak elő betonacélt, köracélt és egyéb acéltermékeket, főként az építőipar számára. Utóbbit is megtépázta a válság, ennek megfelelően az ózdi gyár helyzete már tavaly sem voít túl rózsás: 50 százalékos kapacitással működtek, a termelés pedig veszteséges volt az alacsony felvásárlási ár miatt. Mindezek ellenére komoly létszámleépítés nem történt a cégnél, csupán a távozó és a nyugdíjba ment kollégák helyett nem vettek fel új munkaerőt. A válság következtében az építő-, az autó- és a feldolgozóipari kereslet visszaesése miatt az ISD Dunaferrnél is csökkenteni kellett tavaly a termelést. „Ebben a nehéz gazdálkodási környezetben 30,3 milliárd forintos üzleti veszteségünk volt” - nyilatkozott Valeriy Naumenko. ■ Az itthon felhasznált betonacél hatvan százaléka külföldről érkezik. A hazai gyártóknak a dráguló alapanyagok, illetve a rendkívül alacsony szintről éppen hogy csak felkapaszkodó kereslet mellett az a legnagyobb gondja, hogy egyre nagyobb mennyiségű importált acéltermék érkezik Magyarországra, főképpen a többi uniós tagországból, valamint Szerbiából, Törökországból és Ukrajnából. Hazánk betonacélfelhasználásának például már több mint 60 százaléka külföldről érkezik. A növekvő behozatal gyilkos árversenyre kényszeríti a hazai gyártókat, amelyek az elmúlt időszakban szinte az ösz- szes tartalékukat felélték, finanszírozva veszteséges működésüket annak érdekében, hogy ne veszítsenek piacot. Acéltermelés* 2005 2006 2007 2008 2009 Világ L144 JL 1247,0 1346,0 1327,0 1218,0 Mm , 353,0 419,0 489,0 500,0 568,0 EU 196,0 207,0 210,0 198,0 139,0 Magyarország _ 2,0 2,1______2,2 2,1______1,4 IS D Dunaferr 1,6 1,7 1,7 1,6 1,3 •MILLIÓ TONNA. FORRÁS: DUNAFERR A hazai termelőket az is kedvezőtlenül érinti, hogy egyre több importált acéltermék érkezik, főleg az unióból
