Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-28 / 13. szám
2010. MÁRCIUS 28., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Nemcsak az szegény, aki éhezik létminimum alatt Megszakad a szívük, ha a gyereknek kell nemet mondani A roma férfi egy bepucolatlan dombóvári házban él. Nem érzi magát szegénynek, mert van, aki rosszabb körülmények között él Tolnában 17 700 ember él segélyből, hétezren még azt sem kapnak. A Magyar Szegénységellenes Hálózat arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a számok mögött emberek vannak, akik ráadásul képtelenek érdekeiket érvényesíteni. Egy jelentésből az is kiderül, nem ritkán még a fizetésből élők körülményei is szegényesek. Rácz Tibor Idős, nagybajszú, kalapos roma férfi ül egy dombóvári bepucolatlan családi ház sarka előtt egy kopott fotelben, és élvezi a péntek délutáni napsütést. Könyvet fog a kezében, olvasgat. Azt mondja, ők nem szegények. - Itt mindenki dolgozik, a gyerekek iskolában vannak - teszi hozzá, amikor megtudja, milyen témában járok itt. Egy filigrán asszony lép ki a házból a teraszra oldalán egy lavórral, J amiben ruhák vannak. - Van- 2 nak nálunk szegényebbek is, oda menjenek, egy utcával arrébb - mondja. Egy utcával arrébb, már több tíz méterre látszik a házak állapotán, az udvaron, hogy a körülmények valóban rosszabbak. Egy fiatalember könyököl az egyik ablakban, arcát nehéz elfelejteni, körülbelül négy foga hiányzik középen. Nem túl kedvesen kérdezi, mit akarunk.- Az utca végire menjenek, azok szegények - mondja.- Önök nem? - kérdezek vissza.- Mi nem, de azok igen - kapom a választ. Az utca végén a látvány megdöbbentő, a filmekben látott balkáni cigánytelepek képét idézi, azzal a különbséggel, hogy itt nincsenek libák. Nemhogy libák nincsenek, hús is csak nagyritkán kerül itt az asztalra. Egykoron mészégető volt ez az épület, amelyben három kisebb, különálló lakrész van kialakítva. A nyomor látványa szinte mellbevágó. A szobában vaskos füst- és emberszag, hátrahőkölök a küszöbön. Hatalmas lyuk tátong a plafonon, egy ágy, egy sparhelt és valami szekrényféle fér el csak a helyiségben, ahol vezetékes víz nincs. A néhány méterre álló közkútról hordják. Az itt élők nem tagadják, csórók, mint a templom egere, sokszor még az ennivalóra sincs pénzük. Az asszony, aki neve elhallgatását kéri, elmondja, az alig húsz négyzetméteres lyukbari hatan élnek, a négy gyermekük, meg ők a férjével.- A legnagyobb lányom már nem velünk él, ő már 19 éves. Neki is van egy lánya - mondja a 34 éves nagymama. Kérdésemre, hogy milyen bevételekből élnek, elmondja, a családi pótlékból, s amit a férje kap 28 500 forint szociális segélyt.- Ön dolgozott valamikor életében?- Á, gyes, gyes, gyes.- Munkát nem keres a férje?- Jelentkezett a munkaügyi központban, de még nem járt sikerrel. Általában tavasszal közmunkára behívják, de az csak őszig tart.- Mit csinálnak olyankor, ha nincs kenyér az asztalon?- Volt már olyan, de mostanában azért ha más nem, krumpli meg kenyér azért mindig van. Szeretnénk szociális bérlakásba költözi, de csak ígérgeti az önkormányzat már évek óta. Nagyon félünk attól, hogy a ház a fejünkre szakad, mert költeni egyszerűen nem tudunk a felA MAGYAR SZEGÉNYSÉGELLENES hálózat nemrég megjelent, Vágóképek - Rögzítve 2009 című jelentéséből kiderül, a Központi Statisztikai Hivatal által számított létminimum szintje alatt hárommillióan élnek az országban. Egy kétszülős, kétgyermekes családnak legalább havi 208 ezer forintot kellene keresnie, sokan ennél sokkal kevesebb pénzből gazdálkodnak. A fogyasztást a minimum alá szorítják, de így is lehetetlen kigazdálkodniuk a rezsit. A jelentésből kiderült az is, hogy a szegények a válság miatt még kiszolgáltatottabbá váltak, életük az eddiginél biújításra, de nem is érdemes. A gyerekeink óvodába, iskolába járnak, szeretnénk, ha jobb helyre kerülhetnének.- Hitelbe járok a boltba húszadika után - mondja egy a megye más részén élő, neve és lakóhelye elhallgatását kérő zonytalanabb lett, a tervezés teljes hiánya jellemzi mindennapjaikat Az interjúk készítői a szegények és a cigányok teljes elutasítását, önkormányzati, kormányzati, hatósági eszközökkel történő fenyegetését, megrendszabályozását tapasztalták. Arra is rámutattak, hogy a szülőknek anyagi és lelki megterhelést jelent, ha képtelenek előteremteni, amire a gyereküknek szükségük van. A családi pótlék fontos bevétel, a megkérdezettek 70 százalékának komoly gondot okozna, sőt a teljes ellehetetlenülést jelentené, ha megszűnne a támogatás. családanya kérdésemre, hogy hogyan vészelik át a hónapokat egy fizetésből és a családi pótlékból. Mint mondja, nemrég vesztette el az állását, férje alig keres nyolcvanezer forintot, gyerekei, általános iskolások, így kiadásaik vannak bőven. - A szülőkre nem nagyon számíthatunk, segítenek, amiben tudnak, de ők is szegények. Próbálunk spórolni, keveset költeni. Szinte csak a számlákra és ételre mennek a kiadások, turkálóban veszem a ruhát, olcsó ételeket eszünk. De a pénz így is elfogy, a gyerekeknek meg nem mondhatom, hogy nincs. így jön az, hogy fel kell íratnom a boltban a tejet, kenyeret, néha húst, zöldséget, krumplit, amit nagyon szégyellek. De éhen nem halhatunk. A legnagyobb baj az, hogy nem látom az esélyt, hogy egy idő múlva majd jobb lesz, és féltem a gyerekeimet - mondja az asszony. A képgalériát keresse aTE0L.hu hírportálon Állati etetés meg meri enni a hiúz ebédjét? Szó szerint ezt az izgalmas kérdést szegezte nekem - és sok kollégámnak - meghívólevelében egy számomra igen nagyra becsült és támogatásra méltó szervezet. A különleges kalandot ígérő esemény keretében, idézem: „az újságíróknak állatkerti főzést rendezünk az állatok takarmányozására használt alapanyagokból. Próbálja ki, mit tud főzni állateledelből!” bevallom őszintén, némileg zavarba hozott a mégoly szívélyes invitálás. Ugyan nem vagyok kifejezetten finnyás természetű, de mégis fenntartásokkal viseltetem az állatkert lakóinak tápláléka iránt, már ha azokat embereknek kellene elfogyasztaniuk. Természetfilmekben láttam néhány alkalommal állatetetést, akkor és ott spéciéi vödrökből öntötték a gyanús küllemű maradékot az azt azonnal felhabzsoló vadak elé. A látvány enyhén szólva sem bizonyult étvágygerjesztőnek, még ha ízlések és pofonok különböznek is egymástól. Akárhogyan is van, ami engem illet, azóta sem érzek késztetést arra, hogy belekóstoljak például a krokodil, hiéna, sakál, vagy keselyű állatkerti csemegéibe. de tegyük fel, esetünkben ehhez a bizonyos, a meghívóban emlegetett hiúzhoz friss alapanyag - színhús - jut el: olyan higiénikus viszonyok közepette, melyek vetekednek egy rigorózus ÁNTSZ ellenőrzésen csillagos ötösre vizsgázó, osztályon felüli étterem körülményeivel. Ebben az esetben az összes, főzőcskézésen megjelenő vendég joggal érezhetné úgy: eleszi a jobb sorsra érdemes - és ráadásul örökké éhes - állatok elől a mindennapi betevő falatjukat. bár ki tudja, ha így fejlődünk, akkor igazából állatkerten kívül válhat napi valósággá ez az eshetőség. Hárommillió szegény országa vagyunk? Még néhány napig izgulniuk kell gyermekművészet A legtehetségesebb völgységi fiatalok léptek színpadra Informatikuspalánták versengtek az I. Bélában bonyhád Nagyon sok tehetséges gyermek él a Völgységben, akik a művészet valamelyik ágában kimagasló eredményeket érnek el, azonban egyre kevesebb bemutatkozási lehetőségük van - hangzott el tegnap a Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központban tartott Gyermekművészeti Fesztivál megnyitóján. A kulturális eseményre összesen 350 diákot vártak a szervezők Bony- hádról és a kistérségből. A Gyermekművészeti Fesztivál nem verseny, hanem egyfajta figyelemfelhívás a művészet valamennyi területének megóvására - tájékoztatta lapunkat Szabóné Énekes Éva, a helyi művelődési központ igazgatóhelyettese. Hozzátette: a A teveli kisdiákok Andersen Csalogány című meséjét adták elő szombati és a vasárnapi produkciók legjobbjai jutnak tovább az április 25-i gálaestre. A házigazda bonyhádiakon kívül Tévéiről, Nagymányokról, Bátaapátiból és Izményből érkező diákoknak is tapsoltak a nézők, akik vers- és prózamondással, táncokkal, énekekkel, rajzokkal készültek a kétnapos megmérettetésre. A kezdeményezés rendhagyó, de az eseményen elhangzott, hogy ezentúl minden évben helyet kapna a Gyermekművészeti Fesztivál a Művelődési Központ programjai között. A kisdiákok és a felkészítő tanárok jövő hét elejéig izgulhatnak, hiszen ekkor válik hivatalossá a szakmai zsűri által továbbjuttatott fellépők névsora. ■ V. B. szekszárd Megyei sikereket is hozott a VI. Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny az I. Béla Gimnáziumban. A magyarországi nevezők mellett volt egy erdélyi és húsz vajdasági diák is, összesen 62 indulója volt a megmérettetésnek. A legtöbben a szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem gyakorló iskolájából érkeztek. A zsűrit az intézmények képviselői, valamint a támogató informatikai cégek munkatársai alkották. Nemcsak a beadott pályamunkákat pontozták, hanem a tanulók előadását is figyelembe vették az értékelésnél. Megyei eredmények. Általános iskolások, számítógépes művészet, animáció: 3. Dombai Tamás: Vonat (Baka István Általános Iskola, Szekszárd). Középiskolások, számítógépes művészet, grafika: 1. Pápay Rita: Fox2 (ESZI, Paks). 3. Gyutai Vanda: Dragon lord, Musician, White embrace, Purple Dream, The Gate (ESZI). Zene: 3. Papp Norbert: Bolyongás, Álmodozás (Apáczai Oktatási Központ, Dombóvár). Animáció: 2. Bárczy Örs: Motorozás (I. Béla Gimnázium, Szekszárd). Alkalmazói: 4. Esch Péter: Pcrypt titkosító program (Illyés Gyula Gimnázium, Dombóvár). Számítógéppel támogatott tervezés: 1. Bárczy Örs: így készült... ■ H. E. ! t t
