Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-14 / 11. szám

2010. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Célba ért a Művészetek Palotája születésnap Gálakoncerttel és kiállítással ünnepel a Duna-parti intézmény Éppen ma ötéves a Művé­szetek Palotája, a rend­szerváltás utáni Magyar- ország legnagyobb kultu­rális beruházása. Ha az el­ső öt évet próbaüzemnek tekintjük, az intézmény bevált: mintegy három és fél millió látogatót vonzott az elmúlt öt évben. Mézes Gergely Ma már hívhatjuk „bezzegintéz- ménynek” is a Művészetek Palo­táját, noha 2005-ös indulásakor inkább a mintegy 31 milliárdos beruházás finanszírozásától volt hangos a sajtó. Aztán jöttek az el­ső világsztárok, például a próba­üzem utáni első napokban a világ egyik leghíresebb hegedűművé­sze, Joshua Bell, és a többiek: Zubin Mehta, Daniel Barenboim, Omara Portuondo, Cesaria Evora. 2006-ban pedig felavatták Euró­pa legsokoldalúbb hangverseny­termi orgonáját. Az első év után már szinte csak a programoktól volt hangos az ad­dig óvatosan tapogatózó sajtó, és a közönség is megszerette az egy tömbből faragott épületegyüttest. Olyannyira, hogy az elmúlt idő­szak jegyeladásait tekintve 80-85 százalékos kihasználtsággal büszkélkedhet az intézmény. Eb­ben persze nem kis szerepe volt a Müpában folytatott közönség­nevelésnek. Kevés országban mondhatják el például a diákok, hogy akár a legnagyobb világ­sztár koncertjére is be lehet jutni egy euróért, azaz 300 Ft-ért. Vagy hogy annyi baba- és gyerekprog­ram lenne, mint a Lágymányosi hídnál lévő komplexumban. Az pedig csak hab a tortán, hogy a koncertre váltott jeggyel utána In­gyen megnézhetők a Ludwig Mú­zeum kiállításai. (A lehetőséggel már hétezren éltek.) . „Nem gondoltam volna, hogy a nehézségek ellenére idáig elju­tunk” - emlékezett Kiss Imre ve­zérigazgató a születésnapi sajtó- tájékoztatón. Szerinte az intéz­mény sikere főleg Demján Sán­dor üzletember a kultúra iránti elkötelezettségének és a Müpa fi­atalos csapatának köszönhető. (Az intézményben jelenleg 181- en dolgoznak, az átlagéletkor pe­dig 37 év.) Kiss Imre szerint az akkori beruházás mindenképpen A Művészetek Palotája főműsoridőben. Az intézmény legtöbb produkciója telt házzal fut, ráadásul sok új előadás csak itt születhetett meg. megérte, mint mondta, a Müpa ma Magyarország egyik leghaté­konyabb „tekintélyszerző orgá­numa”, a programokról rendsze­resen tudósítanak a nemzetközi sajtóban is. „Három és fél millió látogatónk volt, ennek tíz száza­léka volt külföldi” - emelte ki. Elégedetlenségét fejezte ki ugyanakkor a kulturális politika iránt, szerinte a politikusok a kul­túrát „csak kiadásnak, pénzszó­rásnak tekintik”, a „rálátás, át­gondoltság hiánya” pedig a hem- zet jövőjét veszélyezteti. Kiss gon­dolataihoz csatlakozott Kocsis Zoltán, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója is, aki szerint „már csak a kultúrája mi­att figyelnek Magyarországra a világban”. A hányatott sorsú nemzeti filharmonikusok 2005- ben költöztek be az intézmény­be, ők adták az 1700 fő befogadá­sára alkalmas Bartók Béla Nem­zeti Hangversenyterem első kon­certjét, stílusosan Mozart-művek- ből. Kocsis Zoltán leszögezte: a Müpa megépülésével ért Magyar- ország véglegesen Európába, majd kiemelte, az intézmény sok­kal több csupán játszóhelynél; számos produkció nem jöhetett volna létre a Müpa technikai fel­szereltsége nélkül. Példaként Schönberg Mózes és Áron című operáját mondta, de nyugodtan említhette volna az Oscar-jelölt M. Tóth Géza animációjával elő­adott Csodálatos mandarint is. A Müpa új perspektívát jelen­tett a Nemzeti Táncszínháznak is, amely 2004 óta partnerintéz­ményként számos előadást tar­tott itt. Mint a táncszínház veze­tője, Török Jolán elmondta: 25 olyan produkció született, amely csak a Müpa Fesztivál Színházá­ban válhatott valóra. A táncosok ráadásul az idén ünnepük a tánc világnapján rendezett Táncfórum Születésnap koncerttel, kiállítással az intézmény nemcsak új honlapot készíttetett a szüle­tésnapra, hanem egy fotóalbu­mot is, amely az elmúlt öt év legfontosabb eseményeit mutatja be. Ma kiállítás nyílik a születésnapra meghirdetett fotópályá­zat legjobb képeiből, a díjakat vasárnap dél­után 6-kor adják át A gálakoncerten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Brahms-, Kodály- és Bartók-műveket szólaltat meg. Liszt Sz-dúr zongoraversenyét Kocsis Zoltán játssza. Kodály Pangue Lingua című kompozíciójá­ban Fassang László Kocsis Zoltán Öt év számokban 5387 programot tartottak. KODÁLY GALÁNTAI TÁNCOK című művét játszották a leggyakrab­ban, 19-szer. 327-EN voltak egyszerre a szín­padon Mahler VILI., az Ezrek szimfóniája alatt. 3,5 millió látogató járt a Müpában. 350 ezer ven­dég érkezett 154 országból. 134700 PEREC és 2010 LITER KÁVÉ fogyott öt év alatt. tizedik születésnapját, az április 21. és 23. között tartó rendezvé­nyen vendégül látják a New York-i Les Ballets Trockadero de Monte Carlót, valamint itt tartja bemuta­tóját többek között a Szegedi Kor­társ Balett, a Bozsik Yvette Társu­lat és a Duna Művészegyüttes is. A 2005-ig a budai várban mű­ködő Ludwig Múzeum jelenlegi igazgatója, Bencsik Barnabás kezdetben nem bízott az új ott­honban. A kételyeit mások is osz­tották, hiszen a Magyar Nemzeti Galéria szomszédságából - az egykori Munkásmozgalmi Múze­um helyéről - kellett kiköltöznie a kortárs képzőművészeti gyűjte­ménynek az akkor még nem túl bizalomgerjesztő környékre. Ben­csik Barnabás szerint azonban megérte a váltás, hiszen a mo­dern kiállítótér „a világon bárhol megállná a helyét”. Példaként az április 11-ig látható Glenn Brown- kiállítást hozta, a fiatal brit festő szerint ugyanis az eddigi életmű­vét bemutató budapesti tárlat áll a legközelebb ahhoz, amit ő el­képzelt. Csonka András vezérigazgató­helyettes szerint az elmúlt évek nemzetközi rangot adtak az in­tézménynek. Mint mondta, ma már naponta 3-4 külföldi ajánlat érkezik a magyar vendégjátékot tervező fellépőktől. Dresch Mihály kapja a Szabó Gábor-díjat DRESCH MIHÁLY Szaxofonos kapja idén a Szabó Gábor- díjat, Gyémánt László festő­művész pedig a dzsesszt tá­mogató művészeknek, új­ságíróknak járó Pernye András-díjat; a Magyar Jazz Szövetség elismeréseit már­cius végén adják át. Az Alice Csodaországban rekordokat döntöget az avatart is lekörözve a brit mozikban is rekordot döntött az Alice Csoda­országban. Tim Burton filmjére, amely az amerikai piacon rekordot állított be, az első hétvégén Nagy-Bri- tanniában 10,5 millió fon­tért váltottak jegyet a né­zők. Ezzel 26 százalékot vert rá az Avatarra. Mahler-filmet forgatnak Magyarországon májusban kezdi meg Ma­gyarországon az Arte a Gustav Mahler születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából készülő életrajzi film forgatását. A tv-csatorna azért választotta Magyaror­szágot helyszínként, mert Mahler az Operaház művé­szeti igazgatójaként életé­nek fontos részét töltötte itt. Tavaszi fesztivál TÖBB NEMZETKÖZI SZTÁR,,/... köztük Jon Lord, a Deep PtlTple billentyűse, Mágti Zoltán hegedűművész és Palya Bea énekes is fellép a március 15-én nyíló tava­szi fesztiválon, Győrött. A két és fél hétig tartó feszti­vál nyitónapján tánc- és lát­ványszínházi produkciót láthat a közönség. Mága Zoltán is fellép A másságra és az elfogadásra figyelnek színház A Hegedűs a háztetőn című sikerdarabot Eszenyi Enikő rendezte Fanyalognak a kritikusok Webber új musicaljén Ismét színpadon a világhírű mu­sical, Joseph Stein-Jerry Bock- Sheldon Harnick Hegedűs a ház­tetőn című sikerdarabját március 13-án, szombaton mutatta be a Vígszínház Eszenyi Enikő rende­zésében. A parádés, kettős sze­reposztásban Tevje szerepét He­gedűs D. Géza és Reviczky Gábor, Goidét Igó Éva és Halász Judit játssza, valamint színpadra lép - többek között - Láng Annamária, Kútvölgyi Erzsébet, Pap Vera, Pá­pai Erika, Venczel Vera, Harká­nyi Endre, Borbiczki Ferenc, | Fesztbaum Béla, Sarádi Zsolt, | Gyuriska János, Rajhona Ádám, | Lajos András és Viszt Attila is. | Mint Eszenyi Enikő elmondta: 2 a darab a másságról és az elfoga­Hegedűs D. Géza és Igó Éva a darab egyik jelenetében dásról szól. Szerinte ezt a témát közelíti meg más-más szempont­ból az ebben az évadban bemuta­tott Othello és a Mindent anyám­ról is. A rendező hangsúlyozta: nem egyszerűen egy híres musi­calt kívántak bemutatni, hanem komoly kérdésekről szerettek volna szólni a darabbal. „Úgy gondolom, ez is egy kicsi lépés ahhoz, hogy néhány ember más­képp gondolkodjon” - vélekedett Eszenyi Enikő, hozzátéve: a Hege­dűs a háztetőn ugyanakkor „egy jól megírt, klasszikus musical”. Az előadás díszletét Kheil Csörsz, a jelmezeket Füzér Anni tervezte, a koreográlus Duda Éva, a zenekart Silló István, illetve Rácz Márton vezényli. ■ Csalódottan távozott a kritikusok egy része Az operaház fantomja című musicalklasszikus folytatá­saként megszületett Love Never Dies (A szerelem örök) című da­rab londoni világpremierjéről, mondván, Andrew Lloyd Webber legújabb alkotása csupán árnyé­ka a korábbi világsikernek. A da­rab tíz évvel Az operaház fantom­ja után veszi fel a történet fonalát. Párizs lenyűgöző és rejtélyes ope­raháza helyett azonban most a New York-i Coney Island híres vi­dámparkjába repíti a nézőket, ahol a fantom saját operaházat épített magának. A londoni Adelphi színházban kedd este tartott világpremierről távozó ítészek egyik legnagyobb problémája maga a történet volt, amely sokak szerint valószínűt­len és nehezen követhető - vélte például a The New York Times. A The Times kritikusa szerint a da­rabból hiányzik az első részre jel­lemző feszültség, lélektani sötét­ség. Vannak olyanok is, akiket el­bűvölt az új darab. A The Daily Telegraph kritikusát lebilincsel­ték a romantikus melódiák, és szerinte Az operaház fantomja óta ez Webber legjobb munkája. 1986-os bemutatója óta egyéb­ként mintegy százmiüióan látták, és több mint ötmilliárd dolláros összbevételt hozott Az operaház fantomja. A művet 15 nyelvre for­dították le, a lemezből pedig 40 millió példányt adtak el. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents