Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-14 / 11. szám

2010. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP 7 INTERJÚ összefogás Szepessy Zsolt praktikus embernek tartja magát, ezért pártot alapított. Pedig több ismert politikai erő megkereste, az egyik azért, hogy induljon, a másik azért, hogy ne induljon. „A CIGÁNYOK HÁLÁSAK NEKEM” Szepessy Zsolt, Monok polgármestere szerint problémamegoldó pártok tudnák csak megoldani az ország helyzetét, de a változáshoz előbb fel kell nyitni az emberek szemét. Fábos Erika- Az országosan ismertséget szerzett ötletei miatt jött meg a kedve, hogy politikus le­gyen, vagy Ön egy annyira tu­datos ember, hogy eleve azért kezdett országos ügyekkel fog­lalkozni, mert az volt a terve, hogy megveti a lábát az orszá­gos politikában?- Én nem vagyok politikus, és ha történetesen bejutnék a parla­mentbe, akkor sem lennék az, vagyis abban az értelemben nem, ahogy most a politikusok­ról gondolkodunk. Mert mi jut eszébe ma egy átlagembernek á politikáról? Az, amit a tévében lát, a viták, a korrupció, az ellen­ségeskedés. Az átlagember a té­vében látja ugyanis a politikuso­kat, személyesen ritkán van le­hetősége találkozni velük. Leg­följebb ilyenkor, választások ide­jén, amikor akarnak tőle valamit. Azt, hogy négy évre megint sza­vazzák meg, hogy legyen mun­kahelye a parlamentben, és megint láthassák néha a tévé­ben. Ezért mondom, hogy én nem akarok politikus lenni. Én képviselő akarok lenni, a szó ere­deti értelmében. Az emberek kö­zött akarok élni, és az embereket akarom szolgálni, mint eddig, és tenni szeretnék értük. 2006 óta vagyok polgármester, és ez alatt az elmúlt négy év alatt az volt a legfontosabb tapasztalatom, hogy egy átlag polgármester va­lahonnan az ország széléből na­gyon keveset tud tenni, nem tud elérni, csak nagyon keveset, ezért gondoltam, hogy elindulok a választáson, azért hogy amit négy éve ígértem az emberek­nek, azt be tudjam tartani.- Ezt egy már működő párttal talán könnyebb elérni, mint egy teljesen ismeretlennel. Nem keresték?- Dehogynem. Volt, amelyik azért ajánlott pozíciókat, hogy induljak, volt amelyik azért, hogy ne induljak el. Aztán úgy gondoltam, hogy ha látnak ben­nem fantáziát, miért ne csinál­hatnám úgy, ahogy az nagyon sok embernek jó. Pártkatonának úgysem lennék jó, meg nem va­lószínű, hogy akkor a saját han­gomon szólalhatnék meg.- A szociális szektor meg­reformálását célzó ötletei so­kak érdekeit sértik. Sosem félt, hogy egyszer majd eset­leg tettleg is bántják ezért?- Látja? Ilyeneket kérdeznek tőlem, akik idejönnek Pestről. Ha meg én megyek Pestre egy- egy tévéműsorba, akkor úgy néznek rám ott a stúdióban a szakértők, jogvédők, mint vala­mi vidéki tahóra, aki korlátozni akarja más emberek jogait. Köz­ben meg tudja mi van? Az, hogy azok a cigány származású hon­fitársaink, akiknek a jogait én Aki ennek az ország­nak elfogadja a normáit, elfogadja a többségi társadalom írott és íratlan szabályait, annak itt helye van, és tennivalója is akad bőven. állítólag sértem, szeretnek en­gem, meg sok mindenért hálá­sak. Látott valaki a Parlament előtt cigányt tüntetni azért, hogy segélyekből kelljen élni az életét, vagy azért, hogy szülhessen öt­hat gyereket, hogy abból élhes­sen a családja? Ugye, hogy nem! Ezt mind a többségi társadalmat képviselő politikusok által meg­alkotott rossz törvények tették lehetővé. Azt hiszi, ezeknek az embereknek ez a rendszer jó így? Azt hiszi, nem szeretnének egy méltóbb életet? Dehogynem. Tudja, mit? Most itt áll kint vagy tíz cigányasszony, mert kikap­csolták náluk az áramot. Jöttek, hogy segítsek nekik elintézni a visszakapcsolást, és addig is ad­jak nekik gyertyára kölcsön. 2010-ben gyertyára kölcsön! Ha lenne szociális kártya, ezeknek a szerencsétlen sorsú emberek­nek nem kéne itt lenni. Amikor arról beszélek, hogy a szociális segélyeket csak szociális kiadá­sokra lehessen fordítani, játék­gépre, piára, cigarettára és uzso­ra visszafizetésére ne, akkor azt mondják a jogvédők, hogy meg kell védeni ezeket az embereket. Amikor meg kikapcsolják náluk a villanyt meg a vizet, és éhez­nek, akkor meg egy jogvédő sem jön ide, hogy ezeket az embere­ket megvédje. Akkor csak mi va­gyunk itt, tehetetlenül, és ne­künk kell segíteni.- Amiket itt helyben kipróbált az ötleteiből, az működik? Több gyerek jár iskolába, ami­óta visszatartják annak a se­gélyét, aki nem járatja tanulni a gyerekét? 7 Működik. Monokon egy gye­rek sem ismételt azért osztályt, mert sok volt az igazolaüan hi­ányzása. Monokon a gyermekek már járnak iskolába, és ez így van helyén. Egy gyermeknek az iskolában a helye, ahol tudáshoz jut, mert csak így van esélye, hogy ne a szülei sorsára jutva, egész életén át segélyen nyomo­rogva, másoknak kiszolgáltatva éljen.- Ezekkel mind nehéz vitat­kozni, de azért a szakértők egységesen inkább az integrá­cióra szoktak szavazni a kény­szerítő intézmények helyett.- Értem én a szakértőket, de valaki úgy látja, hogy működik a rendszer? Hogy integrációval elértek valamit? Én úgy látom, hogy ez a rendszer megérett a változtatásra. Régen, nem most. Magyarország nem szegény, hi­ába sugallják ezt sokan, ez az or­Névjegy SZEPESSY ZSOLT 1969. DECEMBER 3-ÁN Szüle­tett, Nyíregyházán. 2006 óta Monok polgár- mestere. 2008- BAN azzal hívta fel ma­gára a figyelmet, hogy bevezet­te a „segélyért munkát” elvet Monokon, vagyis csak az ka­pott szociális segélyt, aki dol­gozott érte. 2009- BEN azzal folytatta, hogy azt javasolta: vezessenek be szociális kártyát, vagyis egy olyan bankkártyaszerű eszközt, amellyel kikapcsol­nák a rendszerből az uzsorá­sokat és az alkalmatlan szülőket. 2010-BEN aláírásgyűjtést kez­deményezett azért, hogy nép­szavazást lehessen tartani ar­ról, csak az a szülő kaphas­son szociális juttatásokat, amelyik iskolába já­ratja gyerekét. HOBBIJA: ^ a családja és a csel­gáncs. szág az itt élő embereket el tud­ná tartani, ha egyes politikusok pofátlan módon nem lopnák el az emberek pénzét kamion­számra. Nincs olyan, hogy sze­gény ország meg gazdag ország. Ha sok gazdag ember él egy or­szágban, akkor az egy gazdag ország, ha meg sok szegény, ak­kor szegény. Nekünk az a felada­tunk, hogy az országban minél több embert tudjunk gazdaggá tenni a munka révén. A mosta­ni szociális rendszer fenntartja a szegénységet. Semmire nem ösztönöz, legfeljebb egyeseket a gyerekvállalásra. Ez senkinek nem jó. Arra lenne szükség, hogy ezek az emberek ahhoz kapjanak segítséget, hogy dol­gozhassanak, és akkor talán a többségi társadalom többségé­nek nem azért kellene dolgozni, hogy eltartsa azokat, akik nem dolgoznak. Különben Monokon egy roma asszony foglalkozik a gyerekvédelmi rendszerrel és a családsegítéssel, tehát itt hely­ben mindent megteszünk azért, hogy a magunk eszközeivel, mi­nél hatékonyabban segítsük őket, vagy ha úgy tetszik, az in­tegrációt.- Ezek szerint Monok mintafalu?- Nem mintafalu, de ennyi­en még sosem dolgoztak eb­ben a faluban, mint amióta a Segélyért munka progra­mot bevezettük, és annak is örülök, hogy egy kis fa­lu rendelete nyomán kormányzati prog­ram született, Út a munkába cím­mel. Nem volt még ilyen. Minden ötletem után napokig égett a tele­fonvonal, több ezer e-mailt kap­tam, az önkormányzat tárhelyét is növelnem kellett, mert lebénul­tunk a sok üzenettől.- Akkor a kopogtatócédulák­kal sem volt sok gondja.- Nem, még postán is kaptam egy csomót az ország minden ré­széből. Elsőnek adtam le a me­gyében.- A vidéken élő embereket akarják maguk mögé állítani?- Mindenkit, a neve is Össze­fogás, azért, mert talán ez hiány­zik régóta a legjobban. A párbe­széd meg az összefogás, és már nemcsak a politikában ám, ez a szörnyű állapot már a kis közös­ségeket, de még a családokat is elérte, mert ilyen a közhangu­lat. Ezért kell összefogás. Aki en­nek az országnak elfogadja a normáit, elfogadja a többségi tár­sadalom írott és íratlan szabá­lyait, annak itt helye van, és ten­nivalója is akad bőven. Ez a párt a politikai életben a béke és a nyugalom szigete lesz, híd a töb­bi párt között, és csak azzal lesz elfoglalva, hogy az emberek problémáit megoldja.- Ön szerint mi a legfonto­sabb probléma ma az ország­ban? >pj- Sok van. Annyi, hogy aki azt ígéri, hogy négy év alatt megold­ja ezeket, az mind hamiskártyás. A munkahelyteremtés, az okta­tás, a közbiztonság, a szociális­helyzet, az ország erkölcsi és mo­rális helyzete. Kell vagy húsz év, mire minden a helyére kerül.- Rendben, de ezt mindenki tudja. Konkrétan van valami program, amellyel az Összefo­gás meggyőzi az embereket?- Letettünk már pár dolgot az asztalra. Ezt az emberek tudják. Sokan ismerik azt a gondolko­dásmódot, amit én képviselek. Ezt és az eddigi tevékenysége­met szeretném összekapcsolni a párttal.- Önről tényleg lehet tudni, hogy mit akar, de azért egy pártnak jó, ha van egy prog­ramja.- Nagyon sok ötletünk van, amit szépen lassan el fogunk mondani. Nem szeretnénk túl sok mindent ígérni, és ha rázú­dítjuk az emberekre, elsikkad, ezért fokozatosan ki fog derülni.- Az Összefogás párt prog­ramját Ön készítette?- Én, de nem vagyok ebben a munkában egyedül, vannak szakértőink. Nagyon sok lelkes ember áll mögöttünk, pedagógu­sok, orvosok, gazdasági szakem­berek. Amúgy meg azt gondo­lom, hogy az emberek nem any- nyira tudatosak Magyarorszá­gon, hogy nekiülnek, és össze- hasonlítgatják a pártok prog­ramjait, aztán szavaznak. In­kább a jelmondatokra, az embe­rekre szoktak szavazni, és az ér­zéseikre hallgatnak. Az Össze­fogás jelöltjei között nagyon sok hiteles és őszinte ember lesz, én ezért bízom abban, hogy bent le­szünk a parlamentben.

Next

/
Thumbnails
Contents