Tolnai Népújság, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-03-14 / 11. szám
8 GAZDASAG 2010. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP Tilalom vár nálunk az Amflorára génmódosítás A termelők szerint a versenyképességet rontja a moratórium Tizenhárom évvel a kérelem benyújtása után engedélyezte az Európai Bizottság egy génmódosított (GM) növény termesztését. A magyar hatóságok ennél gyorsabban fogják kérni az Amflora tilalmát. VG-összeál I ítás A vetési tilalom elrendelésének lehetőségét vizsgálja az Amflora génmódosított burgonyára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). Több zöldszervezet is ennek a tilalomnak a bevezetését követelte a tárcától, attól tartva, hogy a GM-burgonya bekerülhet az élelmiszerláncba. Azzal érvelnek, hogy az Amflora olyan gént tartalmaz, amely bizonyos antibiotikumokkal szemben ellenálló képességet alakíthat ki, ha bekerül a szervezetbe. A német BASF vegyipari konszern által kifejlesztett ipari felhasználású növény vetését és ipari melléktermékként takarmányozási célú felhasználását egy hete engedélyezte az Európai Bizottság. Az agrártárca közölte, az Amflora magyarországi termesztésére, jelenleg nincsenek meg a jogszabályi feltételek, de az 1998-ban engedélyezett MON810 GM-kukoricára vonatkozó termesztési tilalmat sem lehet kiterjeszteni rá. Ezért egy új védzáradéki eljárás megindítását tervezik, egyeztetve a környezetvédelmi tárcával. Ezt a moratóriumot az EU megfelelő bizottságához kell benyújtani. „Több tagállam, így Franciaország, Görögország, Olaszország, Ausztria és Luxemburg is jelezÚjabb burgonyát fejleszt a BASF „az Amflora nem kerül Magyarországra, az idén Németországban, Csehországban és Svédországban kezdik meg az ipari célú termesztését” - mondta lapunknak a BASF Hungária Kft. kommunikációs vezetője. Kertész Péter közölte: a magas keményítőtartalmú burgonyából kivont anyagot a textilipar, a papír- és az építőanyag-gyártás hasznosíthatja. A BASF kiemelte: az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) az engedélyezési eljárás során több ízben megerősítene, az Amflora sem az emberi, sem az állati szervezetekre, sem a környezetre nem káros. A német vegyipari óriás a közeljövőben két újabb burgonyafajtára kér engedélyt Brüsszeltől, és dolgoznak egy GM-cukorrépa fejlesztésében. te, ellenzi az Amflora engedélyezését, így közös fellépés is várható az ügyben” - mondta lapunknak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium biodiverzitás-osztáiyának vezetője. Rodics Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy az Amflorán kívül három hibrid kukorica felhasználását is engedélyezték, élelmiszer- és takarmányozási célra. Génmódosított állati takarmányt már évek óta használnak, de az unió nem írja elő, hogy az ezeket fogyasztó állatok húsát jelölni kell. „Az engedélyezett génmódosított burgonya ügyével konkrétan nem foglalkoztunk, mivel Magyarországon ezt a fajtát vélhetően nem termesztik majd” - mondta lapunknak a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Tóth István azonban határozottan elutasítja azt az uniós gyakorlatot, amelynek során éveken keresztül késleltetik az ellenőrző vizsgálatokat a GM-növényekkel kapcsolatban. „A laikusok honnan veszik a bátorságot ahhoz, hogy felülbírálják az EU és az Egyesült Államok élelmiszer-biztonsági és fogyasztóvédelmi hatóságainak laboratóriumi vizsgálati eredményeit és engedélyeit?” - kérdezte a MOSZ titkára. Csődhelyzet: kettészakadt az ország Nyugat-Magyarországon vége a válságnak, Keleten viszont még tombol - ez derül ki az Opten céginformációs szolgáltató fel- számolási adataiból. A tavalyi második fél évben kibontakozó tendenciák általánossá váltak, a dunántúli régiókban határozottan csökken a bedőlt cégek száma, a Közép-Magyarország régióban és az ország keleti felében pedig növekszik. Üdítő kivétel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, amelyen mintha átrobogott volna a válság. A Dunántúlon csökken, Közép- és Kelet-Magyarországon viszont továbbra is nő a bajba jutott cégek száma - adta hírül az Opten Kft. A társaság adatai szerint a válság kisebb-nagyobb mértékben minden régiót megérintett tavaly, ám az év második felében egyes térségekben már lassult és megállt a növekedés üteme, mára pedig egyértelmű csökkenés tapasztalható. Ahogyan eddig, úgy most is a legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon, ahol a január-februári időszakban összesen 24 százalékkal kevesebb cég ellen indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. A térség eddig is a válság által legkevésbé sújtott régiója volt az országnak: itt kizárólag 2008 végén és 2009 legelején mutattak érdemi növekedést az adatok, tavaly februártól stabilizálódott, majd csökkenésnek indult a bedőlések száma. Közép-Magyarországon és a fővárosban van Magyarországon messze a legtöbb vállalkozás bejegyezve, és itt még tart a növekedés. Az év első két hónapjában a régióban 24 százalékkal több céget számoltak föl, mint egy évvel korábban. Az Észak- Magyarország régió mutatja ma a legerősebb válságtünetet, itt az első kéthavi növekedés üteme 43 százalék, míg a Dél-Alföld régióban „csupán” 29 százalék. „Nem tudjuk, pontosan mi zajlik a keleti végeken. Elképzelhető, hogy egy korábban virágzó ágazat agóniája ért véget, de az sem kizárt, hogy cégtemetők működtek a térségben, és ez az iparág valamiért máshová helyezte át a székhelyét” - véli Csorbái Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. ■ Onyutha Judit Kucsera Olga AZ IDOJOSOK ozonenetwork.hu Magyarország és a világ időjárása az év minden napján, minden fél órában, először magyar TV-csatornán, március 8-tól. Nézz minket a tévében, kövess a mobilodon, vagy tudd meg az időjárást az ozonenetwork.hu oldalon! OzoneNetwork A TE IDŐD A roncsprémium mentette meg a fogyasztást Csak a roncsprémium miatt nőtt tavaly a lakossági fogyasztás Németországban, az állami autóvásárlási támogatás nélkül a lakosság is hozzájárult volna a legnagyobb európai gazdaság történelmi mértékű visszaeséséhez. A német statisztikai hivatal szerint 2009-ben 73 milliárd euró értékben vásároltak magánszemélyek autókat a 82 milliós országban. Ez 20,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A roncsprémium révén 0,4 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás, éppen annyival, mint 2008-ban. A közpénzből finanszírozott program nélkül 0,5 százalékkal csökkent volna a német lakosság fogyasztása a második világháború óta nem látott gazdasági visszaeséssel sújtott tavalyi évben. A legalább kilencéves gépkocsik cseréjét környezetkímélő, új ■ Az öreg autók cseréjére szánt összeg már tavaszra elfogyott. típusokra autónként 2500 euró- val támogatta a német állam. A 2009 elején erre a célra elkülönített 1,5 milliárd euró már tavaly tavaszra elfogyott, az érdeklődés viszont akkora volt, hogy a kormány ötmilliárd euróra bővítette a keretet, amely végül szeptember elején merült ki. Az euróövezetben és annak vezető gazdaságában, Németországban a hazai össztermék (GDP) keresleti oldalán hagyományosan 57 százalék körül van a lakossági fogyasztás súlya, beleértve a köztámogatásból megvalósuló egyéni fogyasztási is. Ennek ellenére a GDP alakulását már hosszú évek óta gyakorlatilag nem befolyásolja a lakossági fogyasztás növekedése, ugyanis évről évre nagyjából egyforma, igen gyenge szintet ér el. Növekedési kiútnak az export marad, amelyben Németország sokáig világelső volt, tavaly viszont Kína megelőzte. 2010-ben 1,4 százalékos GDP-növekedés várható, miközben a lakossági fogyasztás 0,5 százalékkal csökken, jobban a korábban várt 0,3 százaléknál, mivel a tavalyi roncsprémiumhoz hasonló közületi „ajándékok” az idén nem várhatók. ■ «
