Tolnai Népújság, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-02-28 / 9. szám
4 ■MBHMMHBBl A HÉT TÉMÁJA 2010. FEBRUÁR 28., VASÁRNAP duna-stratégia Európát átszelő hajóutat szorgalmaz a Duna-stratégia. A Duna-Rajna-Majna-csa- torna gyenge pontja a magyar szakasz. Elkerülhetetlennek látszik a mesterséges beavatkozás. VÍZLÉPCSŐK A LÁTHATÁRON? Duna-stratégia - így nevezik azt az átfogó európai tervet, amely többek között a mostani öt hónap helyett egész évben hajózhatóvá tenné a Dunát. Vízlépcsőket terveznek? Az Magyarországon nem egyszerű kérdés: a rendszerváltás szimbólumát, a Dunát 2004 óta kormányhatározat védi az erőművektől. Árvay N. Tivadar Készül az Európai Unió úgynevezett Duna-stratégiája, amiről a héten Budapesten úgy tartottak tanácskozást, hogy a magyar szempontból kulcskérdést, a vízlépcsők ügyét senki ki nem ejtette a száján. Pedig már nem lehet sokáig kerülgetni a forró kását: 2011-re valamit mondani kell arra, hogy Magyarország hogyan kívánja biztosítani a Duna hajózhatóságát egész évben. Mondhat- e igent bármilyen színezetű magyar kormány egy nagymarosi gátra? Ráadásul úgy, hogy 2011- ben éppen Magyarország lesz az EU soros elnöke, és maga fogja beterjeszteni az ügyet az Európai Bizottság elé. A stratégiában megálmodott Duna Régió országai közötti együttműködés olyan fogalmak köré szerveződik, mint a hajózás, a vízi szállítás és az ehhez kapcsolódó vasúti és közúti infrastruktúra fejlesztése. Ugyanakkor Balázs Péter külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján a környezet- és vízvédelem, a víz- gazdálkodás, illetve a turizmus ügyét is kiemelt fontosságúnak nevezte. Hasonlóan vélekedett Bajnai Gordon, aki szerint Magyarország kiemelt területnek tekinti a „környezetbarát hajózás” és a korszerűsített fuvarozás fejlesztését, de a miniszterelnök is hangsúlyozta az ivóvíz megőrzésének fontosságát. A Duna-straté- giáról szólva Pálinkás József is a környezet megóvására figyelmeztetett. Az Akadémia elnöke hozzátette: a program fontos része kell, hogy legyen a folyó vízminőségének ellenőrzése, s nem lehet megfeledkezni az ártéri erdők és a talaj védelméről sem. Ilyen Ipari táj lenne a Dunából is, ha a folyót zsilipek és gátak közé terelnék a teherszállító uszályok közlekedése érdekében A civilszervezeteket máris aggodalommal tölti el a Duna-stratégia. „A hajózási lobbi gazdasági ereje és szerepe túl erős - mondja Bárdos Deák Péter, a Duna Charta szakértője. - Nem lenne szabad a német teherhajózási flotta igényeinek alávetni magunkat, és vízlépcsőkkel tönkretenni a magyarországi Duna-szakaszt. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a turisták azért jönnének ide, hogy olyan, falak közé szorított, zsilipekkel szabdalt csatornán hajózzanak, mint amilyen a Duna osztrák szakasza.” Ugyanígy vélekedik Jávor Benedek biológus, a Lehet Más a Politika szóvivője. Szerinte nem a folyót kell a hajókhoz, hanem a hajókat kell a Dunához igazítani. A nagymarosi, az adonyi és a fajszi duzzasztóknak támogatói is vannak. Kerényi A. Ödön, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgató-helyettese számos fórumon érvel a vízlépcsők mellett. „A Duna vízszintje Nagymarosnál nyolcméteres ingadozást mutat a nyári kisvizek és az árvízkor mért vízhozam között - mondja Kerényi. - A vízlépcsőkkel elérhető, hogy a gát felett a duzzasztott vízszint állandó legyen, lehetővé téve a rakott uszályok közlekedését.” A Duna-stratégia közlekedés- fejlesztési terveihez valóban szükséges a Duna vízszintjének szabályozása. Erre az 1948-ban aláírt belgrádi és a Duna Bizottság nemzetközi egyezménye is kötelez minket. Ám a vízlépcső ügyének a rendszerváltozáskor kialakult szimbolikus mivolta miatt eddig egyetlen politikai erő sem vállalta a kérdés napirendre tűzését. A Horn Gyula vezette első szocialista kormány bukását a miniszterelnök Nagymarossal kapcsolatos állásfoglalása okozta. Horn 1998-ban a parlamentben jelentette be, hogy megállapodik Szlovákiával. Másnap negyvenezres tömeg tiltakozott a kormány Duna-politikája ellen, és a szocialisták a választást is elvesztették. A Duna szabályozásának ügyét tovább nehezíti az MSZP-SZDSZ koalíció 2004-es kormányhatározata, amely leszögezi: „a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti”, és arról vitát sem nyit. A környezetvédők szerint ehhez kell tartanunk magunkat, még akkor is, ha a nagymarosi duzzasztó megoldhatná a Szigetköz vízpótlását. „A Szigetköz faunája folyóvízi - mondja Jávor Benedek. - Ott nem jelent megoldást a víz visszaduzzasztása, amely így állóvízzé válna. Nagymarosnak nem is lenne ilyen vízszintemelő hatása.” A Duna nemzetközi fontosságú vízlépcsői Sor- Megnevezés szám (ország) Építkezés Teljesítmény Kapacitás befejezése (MW) (GWh) Esés (m) 26. Jochenstein (D-A) 1951 137 850 7,5 27. Aschach(A) 1964 287 1617 15,9 28. Ottensheim-Wilhering (A) 1974 179 1135 ■ 9,1 29. Abwinden-Asten (A) 1979 169 996 7,9 30. Wallsee-Mittelskirchen (A) 1968 210 1310 8,1 31. Ybbs-Persenbeug(A) 1959 237 1336 10,6 32. Melk (A) 1982 187 1222 8,2 33. Rührdorf* (A)34. Altenwörth (A) 1976 328 1968 14,0 35. Greifenstein (A) 1985 293 1717 14,0 36. Freudenau (A) 1998 172 1052 8,5 37. Wüdungsmauer-Hainburg (A) leállították, és nemzeti park lett 38. Wolfsthal (A)**39. Gabcsikovo-Bős (Sk-H) 1992 720 2835 21 40. Nagymaros (H)*** ? 158 1038 9,1 41. Adony(H)**** ? 150 950 8,0 42. Fájsz (H)**** ? 145 900 7,5 43. Apafin (SRB) ?44. Novisad (SRB) ? 250 2500 10,0 45. Vaskapu 1 (RO) 1972 2300 11000 35,0 46. Vaskapu II (RO) 1986 537 2500 12,8 47. Tumu-Magurele (BG) ? 804 3970 12,0 * NEM SÜRGETŐ A FELÉPÍTÉSE, MERT ALTENWÖRTH VISSZADUZZASZT MELKIG. * * OSZTRÁK-SZLOVÁK VITATOTT TERV, MERT GABCSIKOVÓ VISSZADUZZASZT WILDUNGSMAUER-HAINBURG FÖLÉ. *** A BERUHÁZÁST 1990-BEN LEÁLLÍTOTTÁK, **** A MAGYAR KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁTÓL FÜGG, FORRÁS: KERÉNYI A. ÖDÖN Fél évszázad története 1950-ES évek: Bős-Nagymaros tervezése szovjet szakértőkkel. 1977: A szerződés aláírása. 1978: Az építkezés megkezdése. 1988: Tüntetések az erőműrendszer ellen Magyarországon. 1989: Németh Miklós kormánya leállítja az építkezést. 1992: Magyarország megszünteti az 1977. évi szerződést. Csehszlovákia eltereli a Dunát. 1993: A hágai per kezdete. 1997: Mindkét felet elmarasztaló, további tárgyalásokat szorgalmazó ítélet Hágában. 2004-.Az 1139/2004 (XII. 11.) kormányhatározat: „A Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti. ” Kerényi szerint viszont a gátaknak épp az a feladatuk, hogy a közöttük lévő teljes szakaszon emeljék a vízszintet. „A nagymarosi Bősig, az adonyi Nagymarosig, a fajszi Adonyig. A főmeder visszaduzzasztása a Szigetköz kiszáradását is gátolná, mert több víz jutna a mellékágakba.” A környezetvédelmi tárcaa vízlépcsők építésének lehetőségét firtató kérdésünkre azt válaszolta: „a nemzetközi hajózás színterén nem vizsgáljuk duzzasztóművek létesítésének lehetőségét”, mert a „hajózás gondjai megoldhatók duzzasztás nélkül”. A minisztérium álláspontja szerint az unió vízkeretirányelvével és természetvédelmi szabályaival sem lenne összeegyeztethető az erőművek építése a Duna magyarországi, védett szakaszán. „Nem tekinthetjük véletlennek, hogy Ausztria végleg elállt a hainburgi erőmű felépítésétől - áll a zöldtárca közleményében. - Napjainkban ezen a Duna-szaka- szon, Bécs és az osztrák határ között - egy úttörő rehabilitációs munkához kapcsoltan - a hajózó- út biztosítását hagyományos eszközökkel teremtik meg.” Balázs Péter külügyminiszter szerint Bős-Nagymaros ügyét meg kell oldani, mert nem jó a nyitott problémákat sokáig hurcolni- A Duna-stratégia kiemelten foglalkozik a dunai hajózás fejlesztésével. Megoldható ez magyarországi duzzasztók nélkül?- Rengeteg téma merült fel a Duna-stratégia kapcsán, de hogy ezek közül mi kerülhet be, az az Európai Unió vezérletével fog kikristályosodni. A közlekedés valószínűleg megkerülhetetlen téma lesz, hiszen a Duna völgyének ez az egyik fontos tartalma az integráció szempontjából. Mégis az ösz- szes téma megküzd egymással, és a kormányfők tanácskozása dönt arról, hogy mit emelnek uniós szintre, s mely projektek valósulhatnak meg. Ezek a beruházások aztán előremozdíthatják a szomszédok közötti együttműködést is. Egy Duna- medencei multimodális közlekedési projekt pedig lökést adhat a magyar-szlovák egyeztetésnek is a vízlépcső ügyében, mert az uniót, és különösen Németországot, nagyon érdekli, hogy mindenféle szállítási kapcsolat kiépüljön a délnémet ipari centrumok és a Feketetenger között.- A vízi szállítás tekintetében van hiányosság?- Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos a budapesti konferencia előtt vizsgálta a Dunán és a Rajnán lebonyolódó belvízi hajóforgalmat. Össze sem hasonlíthatók. A Rajnán folyamatos a hajóforgalom, míg a Duna gyakran üres.- Ez azért van így, mert a Duna nem hajózható úgy, mint a zsilipekkel szabályozott Rajna.- Ez is szerepelhet az okok között.- Elképzelhető, hogy a magyar álláspont megváltozik a duzzasztók ügyében?- Furcsa lenne, ha azt mondanám, hogy semmi, soha nem változik. Egy kormánynak reagálnia kell a kialakult helyzetre. A Duna-stratégia előkészítési szakaszában, azaz a következő egy évben az ilyen jellegű kérdések azonban még nem éleződnek ki. A kormányfők várhatóan 2011 első felében hagyják jóvá a stratégiát, és az azt követő végrehajtási időszakban kell megoldást találni erre a kérdésre.- A Duna-stratégia megoldhatja a Szigetköz vízpótlását is?- Ez is elképzelhető. A stratégiának olyan mozgósító ereje van, amely a szomszédos országok közötti ügyek rendezését is segíti.- A bős-nagymarosi vízlépcső vitájában lehet előrelépés?- A magyar-szlovák viszonyra reflektorszerűen fogja ráirányítani a nemzetközi figyelmet a Duna- stratégia. El kell tudnunk számolni majd azzal, hogy mi van a Dunának ezen a szakaszán. Noha ez látszólag két szomszéd „kerítésügyének” látszik, amint megszületik a Duna-stratégia, másoknak is megjelenik az érdekkörében. A végrehajtási időszakban az EU szakmai tanácsaiban, vagy a románok, né-. metek részéről f « felmerülhet at vi kérdés, hogy mi történik ezen a szakaszon. Nem jó nyitott problémákat sokáig hurcolni. Ezt az ügyet a rendszerváltás óta cipeljük. Kezelni kellene. Nem lehet csak fájdalomcsillapítóval megoldani, előbb-utóbb műtétet kell végrehajtani, és jobb, ha a beavatkozás nem egy kétoldalú érdekvitában, hanem szélesebb európai érdekekbe ágyazódva történik.
