Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-01-31 / 5. szám
5 2010. JANUÁR 31, VASÁRNAP SZTORI Egy kis lány a legnagyobbak között szulló Szabina Az ékszerek helyett a fűszerekért rajong az ország egyik legjobb női séfje Az ország tíz legjobb étterme közül csak egy olyan van, ahol egy nő irányítja a konyhát. Ráadásul egy fiatal nő, Szulló Szabina, aki 28 éves kora óta a Gerbaud Ház konyhafőnöke. Fábos Erika Szulló Szabina a magyar gasztronómia egyik legtehetségesebb női séfje. Alig múlt 28 éves, amikor a Gerbeaud Ház konyhafőnöke lett, így a tíz legjobb magyar étterem közé választott Onyxot is ő vezeti. Azt mondja, a génjeiben van a szakma szeretete. „Édesanyám is szakácsnő, előbb a Novotelben, aztán a Hilton szálló konyháján dolgozott. Emlékszem, nyolcéves lehettem, amikor elhatároztam, hogy én is szakácsnő leszek - mondta Szulló Szabina. - Egyrészt elvarázsolt a konyha hangulata, ahol nagyon érdekes dolgok, finomságok és jó hangulat volt, másrészt azt hiszem, egy gyerek csak akkor vágyik követni a szülei szakmáját, ha azt látja, boldogok. Én mindig azt láttam, hogy öröme van a munkában. Párszor megfordult a fejemben, hogy mégsem leszek szakács, de akkor se távolodtam el a konyhától, mert akkor meg cukrász szerettem volna lenni.” A gyerekkori álomból aztán valóság lett, a pályáját pedig nagyon tudatosan építette fel. Hamvas Zoltántól tanulta meg az alapokat a Corvinus étteremben, majd több rangos verseny és a Gerbaud következett. „Nem biztos, hogy a legjobb szakács a konyhafőnök, mert ehhez a munkához sokféle adottságra van szükség a tudáson kívül is. Szervezőkészség, türelem, és jó, ha az ember konyhafőnökként úgy ért az emberekhez is, mint az ételekhez. Az viszont mindenképpen fontos, hogy szakmailag elismerjék a konyhafőnököt a kollégák, jónak kell lenni, és mindig nyitottnak az új dolgokra is.” Szulló Szabinának ez feltehetőn sikerül, hiszen 160 centimétere ellenére is komoly tekintélye van a szakmában. Úgy gondolja, nem véletlen, hogy kevés nő dolgozik séfként: egész nap talpon kell lenni, és amúgy is komoly fizikai igénybevételt jelent a A Michelin-csillag elsősorban pénzkérdés állítólag nemrég két budapesti étteremben is felfedték kilétüket a tesztelést végző Michelin-ellenőrök, ami akár csillagot is jelenthet a tavasszal megjelenő éttermi kalauzban. Az egyik a Bock Bisztró, a másik a Tigris étterem volt. bíró Lajos, a Bock Bisztró konyhafőnöke büszke erre, de azt mondja, nem tartja reálisnak a csillagot. „A technológia meg a szakmai színvonal nem kérdés, de kicsi a konyha és az étterem is ahhoz, hogy Michelin-csillagot kapjon - mondta Bíró Lajos. - Ezt önkritikusan be kell látni. Ahogy azt is, kicsit túl van ez nálunk misztifikálva. Nem lehetetlen ez, csak koncepció kérdése. Ha valaki elMinden részletkérdés számít. Szulló Szabina szerint csak kitűnő alapanyagokból, nagy odafigyeléssel és egyedi módon lehet nagyot alkotni a konyhában. konyhai munka. Ráadásul nincsenek szabad hétvégék, ünnepek, amit a családi élettel nehéz egyeztetni. Azt mondja, szerencsés, mert az ő családjában ezt senkinek nem kell elmagyarázni. Párja, Széli Tamás szintén séf. „Úgy gondolom - persze magamból indulok ki -, hogy egy nő, ha szereti ezt a szakmát és elkötelezett, szenvedélyesebben Névjegy SZULLÓ SZABINA 1976. augusztus 8-án született, Budapesten 1991-ben a vendéglátóipari technikum elvégzése után a Kempinskiben kezdett dolgozni 2004 óta a Gerbaud Ház konyhafőnöke tud főzni, jobban bele tudja tenni a saját személyiségét, mint egy férfi. Talán a finomabb dolgokhoz, részletkérdésekhez is több türelmünk van, akár egy új kreáció kigondolásáról, akár az elkészítésről van szó. Technológiában meg inkább a férfiak jobbak.” A fiatal konyhafőnök szerint nagyon fontosak a szakmai elismerések, amelyek közül nem titIrányítása alatt az Onyx az ország tíz legjobb étterme között szerepel KEDVENCEI: fűszer: koriander, bazsalikom étel: rakott krumpli ital: száraz pezsgő, furmintok világkonyha: francia időtöltés:gasztrotúrák koltan legjobban egy Michelin- csillagnak örülne. Azt mondja, ehhez nagyon jónak kell lenni, de ő közben azon is igyekszik, hogy amit csak lehet, megmutasson a __ magyar konyha ^ alapanyagaiból ft és tradícióiból. ■l[ Persze úgy, hogy W, a legújabb tech- y nológiákkal és divat szerint készíti el őket. Ennek érdekében nemcsak a régi szakácskönyvéket és hagyományos népi recepteket bújja, hanem utazik is szerte Európában, hogy közelről lássa a legjobb francia, német vagy osztrák konyhákat. „A szabadságunkat általában úgy tervezzük, hogy kigondoljuk, hol szeretnénk enni, és az éttermek közé szervezzük a többi programot. Tényleg mindenem a gasztronómia, otthon is szívesen főzök, és legjobban annak örülök, ha kapok a nagy- mamáméktól vidékről valami hazai alapanyagot, kapirgálós csirkét, friss zöldségeket, tojást vagy házi főzésű lekvárt. Ha lenne egyszer saját éttermem - egykét évtized múlva.-, biztosan arra koncentrálnék, hogy ezeket az ízeket családias, kedves, mégis elegáns formában megmutathassam.” határozná, és hajlandó lenne áldozni erre, két év alatt megkaphatná a csillagot. Egy ilyen szintű étterem kialakítása 150-200 millió forintba kerül, és meg kellene fizetni a legjobb alapanyagot és szakembereket is. Az azonban már kérdés, hogy egy Michelin-csillag megérne-e ekkora befektetést. Ugyanakkor nem véletlen, hogy a hazai gasztronómia eny- nyire ki van éhezve a csillagra, nagyon ránk férne az elismerés és nagyobb figyelem is. ” bíró lajos szerint a teljesítmény alapján néhány itthoni étterem mindenképp érdemes lehet a csillagra. A séf azt mondja, a Costes, á Chateu Visz, a Bábel és az Onyx éttermek állnak ehhez a legközelebb. Megsütötték az állambiztonsági mágnesszalagokat ügynöklista Az informatikusok nem nézhettek bele a 2060-ig titkosított adatokba Hogyan lehet elvégezni egy munkát úgy, ha az ember nem tudja pontosan, min is dolgozik? A Nemzetbiztonsági Hivatal által felkért adatmentő bizottság erre adott választ: vakon mentették le az állambiztonsági szolgálat pártállami mágnesszalagjain lévő információkat. „Csak az első ülésen derült ki, hogy nem nézhetünk bele az adatokba, mert 2060-ig titkosítva vannak” - mondta lapunknak Barczi Imre, a bizottság egyik tagja, egyben a Blog.hu tanácsadója. A Nemzetbiztonsági Hivatal delegáltjai mellett a testületben négy civil informatikus kapott helyett. Ők nem írtak alá semmilyen titoktartási nyilatkozatot, vagyis ami tudomásokra jutott, arról beszélhetnek is. A bizottság az NBH-ban kapott egy irodát, ahol szigorú biztonsági intézkedések mellett dolgozhattak, a helyiség még elektromágneses védelemmel is el volt látva. Az állagfelmérés után következett a munka, az olvasóberendezések beszerzése, a számítógép felépítése és a legjobb szoftver kiválasztása. Először régi szalagokkal tesztelték, melyik számítógépes program a legmegbízhatóbb. Amikor élesben folytatódott a munka, az egyik tekercset begyűrte az olvasó. Kiderült, nem voltak megfelelőek a tárolási körülmények, és a nedvesség miatt a szalag megpuhult. A megoldás az internetről érkezett: a mágnes- szalagokat egy klímakamrában ki kell sütni ötvenhatvan fokos hőmérsékleten. „Szó sem lehet róla” - hangzott az NBH-sok első reakciója. Alapos tesztelés után mégis eljutottak oda, hogy egy klímakamrában sütögették a bizalmas adatokat. A kiszárított szalagokat néhány óra alatt beolvasták, noha a hosszú előkészítés miatt a teljes Ügynökügy a közelmúltban 2009 AUGUSZTUSÁBAN Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette, a polgári kormány rendezni fogja az egykori állambiztonsági szolgálatok ügyét, hogy „mindenkiről mindent nyilvánosságra lehessen hozni". 2009 SZEPTEMBERÉBEN a strasbourgi bírósági döntés ellenére sem adta ki az igazság projekt mintegy 200 munkaórát jelentett tagonként. A „vakon” végzett munkát úgy oldották meg, hogy a számítógép monitorát csak a titokgazda, Labore ügyi és rendészeti miniszter Kenedi János történésznek az általa kért dokumentumokat. Inkább kifizették az 1,9 millió forintos büntetést. 2009 DECEMBERÉBEN Gulyás József országgyűlési képviselő levelet írt Bajnai Gordonnak, arról érdeklődött, a szavakon túl mit tenne az ügynöklisták nyilvánosságra kerüléséért. Sándor, az NBH akkori főigazgatója láthatta. „Észrevettük az arcán, hogy sikerült adatokat lementeni, de mondta is, hogy lát neveket” - emlékezett vissza Barczi Imre. A 18 szalag hat adatbázist tartalmaz, mindegyikből két másolat készült. Kenedi János történész azt mondta: a lementett mágnesszalagok biztosan tartalmazzák az állambiztonsági szervek operatív nyilvántartását, az állambiztonsági hálózat nyilvántartását és a központi kémelhárítási adattárat. A pontos tartalmuk ugyanolyan homályos, mint hogy mikor kerülhetnek nyilvánosságra az adatok. ■ Suhajda Zoltán i i
