Tolnai Népújság, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-01-03 / 1. szám
2010. JANUAR 3., VASARNAP sz rn Akik csak az internetről ismerik a jurtát bevándorlók Legfőképp varrodákban dolgozna] a Ha azokat a szavakat halljuk, hogy jurta, lovas nomádok vagy Ulánbátor, azonnal tudjuk, Mongóliáról van szó. Azt viszont kevésbé, hogy kisebb mongol kolónia Magyarországon is létezik. Ambrus Vilmos A mostani mongol-magyar kapcsolatok gyökereit a szocializmus időszakában kell keresni. Az ázsiai országot úgymond testvéri kapcsolatok fűzték számos közép-európai volt kommunista országhoz, így hazánkhoz is. Ezért nem is véletlen, hogy az Európában élő mongolok többsége Magyarországon kívül Csehországban, Lengyelországban és Oroszorságban telepedett le. „Mintegy 1500 mongol élhet ma Magyarországon. Budapesten kívül Debrecenben, a Tolna megyei Hőgyészen és a fővároshoz közeli Pécelen vannak ki- sebb-nagyobb közösségeik” - magyarázza Füredi Zoltán orientalista, filmrendező, aki dokumentumfilmet is készített a Magyarországon élő mongolokról. A szakember rögtön hozzáteszi, a nálunk élő mongolok olyan városokban telepedtek le, ahol még működnek textilipari üzemek, elsősorban varrodák. A magyarországi mongolok nagy- része ugyanis ruhakészítéssel, varrással foglalkozik. ■ Az 50 év körüli generáció tagjai nem is nagyon beszélnek magyarul, otthon és egymás között a munkahelyen a mongolt használják. Gyermekeik viszont igen. Közösségükben éppen ezért több a nő, mint a férfi. „A mongolok közül sokan még a régi Május 1. Ruhagyárban tanulták a szakmát, a rendszerváltás után ezért is jöttek Magyarországra” - mondja Füredi, aki az ELTE mongol szakán végzett, és számos alkalommal megfordult a hatalmas közép-ázsiai országban. Persze a szocializmusban magyarok is dolgoztak Mongóliában: a főváros, Ulánbátor villanytelepét és a helyi cirkusz épületét magyarok tervezték, Nem kínaiak, és nem is szeretik, ha annak nézik őket: Zolboo és Deegi jobban beszélnek magyarul, mint mongolul, és csak képről ismerik a jurtát de az országban másutt is voltak magyar kolóniák. Magyarországra nem letelepedési, hanem pénzkereseti szándékkal jöttek a mongolok. Az 50 év körüli generáció tagjai nem is nagyon beszélnek magyarul, otthon és egymás között a munkahelyen a mongolt használják. Gyermekeik viszont, főleg a legfiatalabbak, gyakorlatilag anyanyelvi szinten, akcentus nélkül beszélik az itt már óvodában és iskolában megtanult magyart. A 18 éves Zolboo és a 17 éves Deegi alig-alig emlékszik Mongóliára, ahonnan kisgyermekként jöttek Magyarországra a családjukkal. A két fiú - szabadidejüket legszívesebben focizással töltik - itt barátkozott össze, az általános iskolát már Magyarországon kezdték. „Gyakorlatilag Budapesten ismertem meg a családtagjaimat, akik már korábban elVégietek a történelemben - a birodalomtól az elnyomatásig tott Mongol Birodalom volt . a világtörténelem legnagyobb területű birodalma 1 Mongólia volt a. Szovjetunió után a világ második kommunista állama ' A mongol főváros, Ulánbátor a Föld legkisebb átlag- hőmérsékletű fővárosa Mongólia és Magyarország: méretekés különbségek Mongolia IVi agyarország Terület 1584116 km*' 93 036 Az ázsiai ország hazánknál 17-szer nagyobb Lakosság ' 2951 786fő 10 039 000fő Mongóliában összesen annyian élnek, amennyien Budapesten es Pest megyeben Népsűrűség 1.78 fÖ/km 108 fö/ km Mongólia a világ legritkábban lakott országa Legalacsonyabb pont 518 ni Az ország legalacsonyabb pontja olyan magas, mint a budapesti János-hegy szebbek, Magyarország ebből a rul beszélnek, mongolra csak akkor váltanak át, ha valami nagyon bizalmas dolgot akarnak nekem olyan, mintha az anyanyelvem lenne. Most már sókkal jobban beszélek magyarul, mint mongolul” - mondja Zolboo. Deegi elmeséli, hogy otthon a mongolt használják: az édesanyja ért ugyan magyarul, de jobbára mongolul beszél. Ezért a fiú sokszor „tolmácsol” neki. Zol■ Sokszor megtörtént, hogy az iskolában kínainak nézték őket. „Erre vagy azt mondtam az illetőnek, hogy bocs, de nem, vagy megkérdeztem: szétüsselek?” boonak és Deeginek egyaránt vannak magyar és itteni mongol barátai. A fiúk szeretnek Magyarországon élni, de mint mondják, időnként honvágyat éreznek annak ellenére is, hogy jóformán minden ide köti őket. „Azért jó lenne látni a rokonainkat is, akik Mongóliában élnek” Napjainkban már az ázsiai országban is elterjedt a mobil- telefon és a parabolaantenna. Az ország legkülönbözőbb tájain lakó nomádok jurtáinál is felbukkannak a napelemmel működő szatel i tan tonnák, így több tévécsatornát ^műsorából tudnak választani az alapvető- jen állattenyésztéssel foglalkozó mongolok. Ennek köszönhető, hogy Mongóliában is sokat tudnak Magyarországról. Nem éppen pozitív országimázs, hogy a 2006. október 23-i budapesti zavargások képsorait is lehetett látni a mongol híradóban: azt, amikor is egy „elkötött” tank száguldozott a Deák tér környékén. A nálunk elő mongolok ugyan úgy tartják hagyományaikat, mint az otthoniak. „Az asztalt hagyományos módon terítik meg, a nemzeti ünnepeket közösen ünnepük, jellegzetes ételeiket fogyasztják” - mondja Füredi Zoltán. Évente több alkalommal pedig nagy összejöveteleik vannak Budapesten, ameh et ők csak úgy. a > y RADOS VIRÁG új Év lehet úgy is, hogy az ember nem engedi eluralkodni a magánéletén a világot. Beléptünk az új évbe, mégsem tudok szabadulni attól, hogy tönkrement a karácsonyom. De talán mindaz, ami történt, az idei esztendőre is tanulsággal szolgál. úgy kezdődött, hogy a vőlegényem 23-án este azzal állított haza: nem kapott prémiumot. Egy vasat sem. Pedig minden évben karácsony előtt szokott kapni a lelkiismeretes, lelkes munkájáért. A fájdalmat csak tetézte, hogy az összes kollégája kapott Ráadásul ebben az országban az egyszeri ember Egy tönkrement ünnep romjai teleti nem a Bahamákra utazik, vagy wellness-szállóban lubickol az év végi jutalmából, hanem karácsonyi ajándékot vesz belőle. Mert a rendes havi bérből, amiből a kaja meg a rezsi éppen kitelik, nem futná. próbáltam vigasztalni a páromat, vajmi kevés sikerrel. Az otthoni gyertyagyújtás után mindenesetre kiautóztunk a Pest melletti faluba, a családhoz. Harmadik éve csináltuk így. Ezúttal azonban semmi nem volt abból, amit az előző két évben tapasztaltam, és aminek előre örültem. Se közös gyertyagyújtás, se közös ajándékozás, se öröm, se semmi. Csak kaja, de az is gyászos hangulatban. Anyósom szeme kisírva, egész este szavát sem lehetett hallani. Kérdezgettem, mi a baj, történt-e valami, de ő a fejét rázta. Sógornőm súgta meg: anyósom sem kapott prémiumot.. szóval megmételyezték a családi karácsonyt a munkahelyi sérelmek. Értem én, persze, menynyire tud fájni egy ilyen gesztus hiánya. Amikor az ember úg\ 'érzi, semmibe veszik. De akkor is. Nem lehetett volna ezen felülemelkedni éppen szenteste? Egyik barátnőm idézett eg}' jó mondást: a sas nem kapkod legyek után. Mert mi az a néhóim tízezer forint ahhoz képest, hog\ ünnep van, és együtt lehetünk? dickers Karácsonyi énekében van egy jelenet: héttagú család, apa, anya öt gyerekkel, egy közülük rokkant. Hog}' milyen a szentestéjük? Az apa kabátja (nem nagykabát, mert arra nem telik) szépen kikefélve, megfő! ív a barátnőm levegőre, ahol 31 éves barátnnjéitotUi el. „Mindennap megtanul- am pár szót, 7-8 évesen már lagyjábói tudlam magyarul nondja. Aztán arról beszélnek, logy kisebbségnek Számítanak, 'wimiíi t'/éri o tárlói ;énnoíi reagáltam: vasv azt a templomból a marikós kicsi fiút. Közben a nagyobbak mái telítik az asztalt; az asszony tapsolnak, hancúroznak, köd kelnek. Alert karácsony este nem számít; csak az ünnep. kicsit az lehet; amikor együtt fliíkj anyák és lányok, férjek
