Tolnai Népújság, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-31 / 305. szám

4 ÁLHÍREK Új feladatot kaphatnak az alagútépítők az Alföldön bátaszék Befejezéséhez kö­zeledik az Mó-os sztráda épí­tése. Hogy az alagútépítők ne maradjanak feladat nél­kül, várhatóan az MO-s egy szakaszát a föld alá süllyesz­tik, és összekötik a 4-es met­róval. A további tervek kö­zött szerepel egy Kecskemét- Szolnok-Debrecen közötti közúti alagút megépítése is, IMF-hitelből. (wg) Dicséretes takarékosság, sikeres válságmenedzselés kalaznó Bemutatta energia- takarékos házát az érdeklő­dőknek özv. Kovács Kázmér- né. Az asszony kukorica­szárral fűt, kútvízben mos- dik, kommunikációs igényét pedig a szomszédasszonytól szerzett információk fede­zik. Nem él rosszabbul, mint 4, 40 vagy 400 éve. Igaz, hogy jobban sem. A válság- menedzselésben viszont részt vesz: 38 ezer forintos rokkantnyugdíjából támo­gatja munkanélküli fiát. (xy) Megyénk tizenkettedik városa lehet Bogyiszló bogyiszló Miután a 2100 la­kosú Gyönk városi rangot ka­pott, a 2200 lakosú Bogyiszló is elhatározta, hogy megszer­zi ezt a címet. A település Tóth István polgármester sze­rint minden kritériumnak megfelel: van iskola, egész­ségügyi ellátás, sőt kikötő is. Körzetközpontnak is tekint­hető Bogyiszló, vonzáskörze­tébe tartozik többek között Góga, Kisdér, Csordás, Sza­kadás, Szilágy, Bájton, Karaszi-fok és Bóni-fok. (wy) Megszűnik a vonal: három óra alatt egy utas sem volt BÁTASZÉK A Budapest-Baja szárnyvonal megszüntetését tervezi a közlekedési tárca. Bátaszéki forgalomszámlá­lási adatokra hivatkozva hozták meg a döntést. A mi­nisztérium szóvivője, Resti Virág tájékoztatta a sajtót, miszerint a hétfőtől vasár­napig végzett ellenőrzések során bebizonyosodott, semmi szükség a vonatra. Egyik napon sem akart egyeüen ember sem utazni 0 és 3 óra között, (xx) SZILVESZTER TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. DECEMBER 31, CSÜTÖRTÖK $$$ •> Ü MMSjg $$ $$ WWWMW I V ' -■ •. | ­Egy falusi polgármester naplója krónika Nem könnyű ma csodát tenni, de mi azért mindent megpróbáltunk Az alábbi naplótöredék, amely eljutott hozzánk, egy kicsiny falu polgár- mesterének krónikája. Akár valódi kordoku­mentum is lehetne. Venter Marianna 2006. november 13. „Én, Lelkes Ödön, fogadom, hogy minden erőmmel és tehet­ségemmel szolgálom akáclom­bos kicsiny falum, Ökörtopor­tyán népeit, valamint lelkes és lelketlen állatait. Ezen fogadal­mamtól engemet senki el nem téríthet, sem élő, sem holt, de még a szakminisztérium sem.” Kedves Naplóm! Hát kezdhettem volna szebb bejegyzéssel, mint polgármeste­ri esküm veretes szavainak idé­zésével? A polgármesteri eskü minálunk, Ökörtoportyánon már ősidők óta be van vezetve (igazából csak 12 éve, akkor lát­ta Bekő Tóni, tragikus hirtelen­séggel távozott elődöm az ameri­kai elnök eskütételét, és annyira megtetszett neki, hogy azonnal kreált egyet magának, amit az­tán úgy örökölnek meg tőle az utódai, mint a kormányfők az ál­lamadósságot). Szóval úgy eskü­szünk a falu népe előtt a vasár­napi mise után a templomban, bibliára tett kézzel, mint az USA elnökök. Az én eskütételem is igen szép volt, de még szebb lett volna, ha Hajagos Géza bácsi nem horkol ordítva az első sor­ban. Ha babonás lennék, akkor rossz óment látnék benne. 2007. december 21. Megvolt a falukarácsony, ahol már én mondtam beszédet az öregeknek, mint polgármester. Különösen az a sor ríkatta meg őket, amikor arról beszéltem, hogy mennyivel jobb őket itt látni a kultúrban, mint a rava­talozóban. Hiába, mindig mondta az én drága édes­anyám, hogy Döncike, viszed még valamire, ha előbb el nem visznek. Hogy milyen igaza volt a jó léleknek! 2008. január 15. Lyuk tátong a költségvetésben! És ezt nekem miért nem mond­ta senki, amikor eljöttek könyö­rögni, hogy vállaljam a polgár- mesterséget? Azt a piculáját! Hogy mér' nem gyanakodtam, amikor Kancsal Pista vállalta, hogy szponzorálja a kampányo­mat? Akkora gazember az, hogy a pesti cégalapító keresztapák is tanulhatnának tőle. Hiszen nem lehet véletlen, hogy mióta vágóhidat és hentesboltot üze­meltet a faluban, azóta se egy kóbor macska, se egy kóbor ku­tya. Összeült a testület, délután négytől éjjel kettőig próbálkoz­tunk, hogyan lehetne több pénz­hez jutni. A végén már azt java­solta Brácsás Rudi, a kisebbségi önkormányzat elnöke, hogy ad­juk jó pénzért örökbe a falu két hat éven aluli gyerekét, hogy ne kelljen óvoda-hozzájárulást, meg bérletet fizetni. Bunyákné Man­ci, a boltos, kiszámolta, hogy majdnem egyenesbe is jönnénk, de Doktor Zoli, a jegyző, inkább azt javasolta, hogy hajtsuk be a helyi adókat, meg bírságokat. Végül azt a javaslatot fogadtuk el köztes megoldásként, hogy akit megbírságolnak, annak be kell fizetni a helyi adót. 2009. január 15. Összecsapott a fejünk felett a gazdasági válság! Annyi falu van a világon, miért éppen Ökörtoportyánt kellett nekije kipécézni? Pedig már olyan szé­pen haladtunk! Zwick Elődkét és Kropacskó Editkét nagyko- rúsítottuk, hogy ne kelljen se óvodába, se iskolába járniuk, és így még támogatást is kaphat­tak, mint pályakezdő munka- nélküli. Zaciba csaptuk a proto­koll ajándékokat, eladtuk az összes önkormányzati ingat­lant, részvényt bocsátottunk ki, megadóztatjuk a templomi per­selyt, és szombatonként bingót rendezünk a Zöld Varangy Po- harazóban. Egész szépen csur- rant-cseppent a pénz, ha még hozzáveszem, hogy a főút mel­lett álldogáló két ráérő, Pestről ideszármazott szépasszonyt be­vettük a közhasznú állomány­ba - és elkergettük azt a ladás krapekot, aki elszedte a pénzü­ket, amire most mi vigyázunk - még extraprofitra is szert tet­tünk. Mégis lyukas az a k... költ­ségvetés!!! 2009. május 4. Hát nem svájci alapú hitelt vet­tünk fel a buszgurtni-üzem léte­sítésére! Most belefeketedünk a törlesztésbe. Pedig micsoda munka volt az! A norvég alaptól igényeltük az önerőt, Leader- programon nyertük az EUrs pá­lyázat megírásához szükséges pénzt, és a vis maior keretből kaptunk az alapkőletételkor ke­letkezett földcsuszamlás okozta károk elhárítására. Doktor Zoli már mást sem csinál, csak pályá­zik, már fél szemére tikkel sze­gény, és egyfolytában azt hajto­gatja, hogy „lecsúszunk a be­adásról, lecsúszunk a beadásról”. Végső kétségbeesésemben meghirdettem az interneten, hogy testvérfalut keresünk, hátha valami pénzes nyugati település besegítene nekünk, de egyelőre csak Szvázifóldről és a Kökörcsin-szigetekről van­nak érdeklődők. Megnéztem a térképen, az egész évi költség- vetés rámenne, hogy egy há­romfős küldöttség elutazzon aláírni <^z együttműködési szer­ződést. Maradunk pártában. 2009. december 21. Megvolt a falukarácsony. Saj­nos, a nehéz gazdasági hely­zetre való tekintettel a népi mondás adta meg az alaphan­got, miszerint: Ha jöttök, lesz­tek, ha hoztok, esztek. Az ön- kormányzat csak egy-egy szem szaloncukor keretében tudott boldog karácsonyt kí­vánni az öregeknek, és még műsort is maguknak kellett adniuk maguknak. Kedves Naplóm! Kancsal Pista egy füzér kol­básszal kerülget, hogy indul­jak jövőre is a választáson. Hát, nem is tudom. Igyekez­tem, igyekeztem, de hát helyt tudok én állni a falumért a mai nehéz idők vérzivatarában? Nem vagyok biztos benne... De most abbahagyom az írást, négykor találkozóm van a templom egerével. A múltkori misén azt mondta, talán tud valami kis kölcsönt adni, hogy megtámogassuk a jövő évi költ­ségvetést. Nagy volt egész évben a hajtás, mindenkinek jár egy kis pihenés Fellógatták Illyés Gyula szobrát. Nem azért, mert átértékelték munkásságát válság miatt a koleszban? A főiskolások szökőkútban fürödtek. Nem volt víz a SZILVESZTERI KÉPRIPORT

Next

/
Thumbnails
Contents