Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-10-18 / 41. szám
2009. OKTÓBER 18., VASÁRNAP SZTORI 5 A kialvatlan pilóta nem a legjobb ómen túlterheltség Az Európai Unióban dolgozó pilóták a munkaidejük csökkentéséért harcolnak Rövidebb munkaidőt szeretnének a pilóták, akik naponta akár 14 órát is szolgálatban lehetnek. A Malévnál jobb a helyzet, de a magyar pilóták is sokallják a feladataikat. Az EU módosítja a szabályokat, de egyelőre kérdéses, milyen irányban. Árvay N. Tivadar Napi tizennégy óra - ennyi ideig tarthat az EU-ban egy pilóta munkaideje. A szolgálati időből tizenegy órát tölthet a levegőben a személyzet. Ezen szeretne változtatni az Európai Pilótakabin Szövetség (ECA), amelynek elnöke, Martin Chalk halálos veszélynek nevezte a pilóták kimerültségét. Szerinte a repülőbalesetek 20 százalékánál volt szerepe a fáradtságnak. A Malév pilótái jobb helyzetben vannak, mint uniós kollégáik. A társasággal kötött kollektív szerződésük 13 óra 45 percben maximálja a szolgálati és tíz órában a repülőidőt. „Az unióban engedélyezett heti három éjszakai szolgálattal szemben nálunk csak kettőt lehet a pilóták munkarendjébe iktatni - teszi hozzá Óvári Tamás, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének (Hunalpa) elnöke. - Ráadásul ott két egymást követő éjszaka is szolgálatra vezényelhetők a pilóták, nálunk nem.” A Malév történetében nincs olyan eset, amikor a pilóták fáradtsága miatt baleset történt volna, az ECA viszont arra figyelmeztet, hogy a túlterheltség „halálos veszélyt" jelent. „A levegőben töltött idő valóban folyamatos odafigyelést igényel a pilótáktól - mondja Óvári. - Ellenőrizni kell az útvonalat, a műszereket, a rádióforgalmat. A Malévnál - ellentétben más légi- társaságokkal - tilos aludnia a személyzetnek. Nincs ebédidő sem, bár a kabinban lehet enni, Az Európai Unióban két egymást követő éjszaka is szolgálatra vezényelhetők a pilóták, a Malévnál ez nem megengedett és a kávézás vagy az energiaital fogyasztása sem tilos. A szolgálati időket sem lépjük túl, de a kollégák túlterheltek, és a szabadságok kiadása is bizonytalan, főleg akkor, ha további leépítések történnek.” A légitársaság nem osztja a pilóták véleményét. Arra a kérdésünkre, hogy túlterheltek-e a dolgozóik, egyértelmű nem volt a válasz „Minden Malév-pilóta a megengedett és elfogadott munkaidő- és pihenőszabályzat szerint dolgozik - mondja Hegedűs Ádám, a légitársaság kommunikációs vezetője. - Különböző okok, például a menetrendi struktúra miatt a Malév pilótáinak éves repült ideje nem éri el a kollektív szerződésben rögzített 850 órát sem.” A társaság leghosszabb járata az ammáni, amely 3 óra 20 perc. Ez az egyike az éjszakai szolgálatoknak. Martin Chalk nyilatkozatára reagálva Hegedűs Ádám elmondta: a Malév pilótái rendszeresen részt vesznek olyan tréningeken, ahol gyakorolják a konfliktushelyzetek kezelését. Évente többször gyakorlatoznak szimulátoron is, ahol készséggé fejlesztik a szokatlan repülési helyzetek biztonságos megoldását. „Ha mindehhez hozzáteszszük, hogy a Malév maximálisan odafigyel a pihenő- és a repülési idővel kapcsolatos szabályok betartására, a légitársaságnál a pilóták minden esetben fel- készülten és kipihenten szállnak fel a gépre.” Az élesedő piaci versenyben a túlélésükért küzdő fapados légi- társaságok nem tehetnek engedményeket a pilótáiknak. Információink szerint a társaságok a szakszervezeti mozgalmakat sem nézik jó szemmel, a pilótáknak nincs erős érdekképviselete. Óvári Tamás ehhez annyit tesz hozzá, hogy bár az uniós előírások mindenkire nézve kötelezők, a „szabályok azért vannak, hogy áthághassák azokat”. Arról azonban nincs információja, hogy a fapadosoknál milyen Fáradt pilóták által okozott balesetek* Légitársaság Helyszín Esemény Hatottak/sérültek -f 1999 American Airlines Little Rock (USA) elfelejtették kinyitni a gép fékszárnyait, túlfutottak a leszállópályán 11/100 2001 Crossair Zürich (Svájc) leszállás közben lezuhant 24/9 2002 AgcoCorp Bimingham (UK) leszállás közben felrobbant 5 2004 MK Airlines Halifax (UK) felszállás közbeni baleset 7 2005 Loganair Machrihanish (UK) leszállás közben a tengerbe zuhant 2 2006 Comair Lexington (USA) felszállás közben lezuhant 49/1 2007 JetX Keflavík (Izland) túlfutás a kifutón 0 2009 Colgan Air Buffalo (USA) leszállás közben lezuhant 50 * AZ-EURÓPAI PILÓTA KA BIN SZÖVETSÉG LISTÁJÁRÓL. BALESETEK, AMELYEKBEN A PILÓTÁK FÁRADTSÁGA BIZONYÍTOTTAN AZ OKOK KÖZÖTT SZEREPELT. feltételek szerint dolgoznak a pilóták. „A mi munkaidőre vonatkozó szabályaink a nemzetközi és a magyar jogszabályi kereteken belül mozognak - mondja Káz- mér Natasa, a WizzAir kommunikációs vezetője. - Ami a Wizz Airt megkülönbözeti más régióbeli légitársaságtól, az a hatékonyság. A mi pilótáink a megengedett kereteken belül közel a maximális óraszámot dolgozzák le, körülbelül 93-95 százalékos a kihasználtságuk.” A feszes tempónak azért előnye is van: a WizzAir repülőgépei minden este visszatérnek a bázisúkra, ezért mindenki otthon töltheti az éjszakát. „Magyarországra az EU légiközlekedési előírásai vonatkoznak - mondja Bátori László, a Légiközlekedési Hatóság polgári repülési osztályának vezetője. - A jelenleg érvényes szabály tavaly lépett érvénybe, de nemrég felülvizsgálták. Ha új jogszabály születik, annál sem puhábbak, sem keményebbek nem lehetnek a magyar előírások. A légitársaságok és a pilóták közötti megállapodás azonban lehetőséget ad további korlátozásra.” Bátori szerint legkorábban a jövő év második felében léphet életbe egy szigorúbb szabályozás. Óvári Tamás viszont úgy gondolja, néhány hónapon belül megalkothatják a jogszabályt. „Azért sem késlekedhetnek, mert az Egyesült Államokban már él a szigorúbb rendelkezés. Egy felelősen gondolkodó légitársaság vagy légügyi hatóság pedig nem hozhat olyan döntést, amely az utasok biztonságát kockáztatja.” A Malévnál felkészültek a jelenleginél szigorúbb szabályozásra, amely kevesebb repülési időt engedélyez. „Pilótáinkat a megfelelő kihasználtsággal foglalkoztatjuk, ebből következően minden további szigorítás a korlátok tekintetében nagy valószínűséggel újabb pilóták foglalkoztatását vonná maga után” - mondja Hegedűs Ádám. Csonkított filmeket is vetítenek a kereskedelmi televíziók manipuláció Figyelmetlenségből olyan jelenetet is kivágtak már, amelyben az egyik főszereplő meghalt Önnel is előfordult már, hogy egy televízióban sugárzott film láttán hiányérzete támadt? Nos, ilyenkor a hiba nem a néző készülékében van: a kereskedelmi csatornák több módon manipulálhatják a bemutatott alkotásokat. Akár jeleneteket is kivághatnak a filmből. Ha valaki eredeti minőségében élvezne egy filmet, kölcsönözze ki, vagy vásárolja meg. A kereskedelmi televíziókban ugyanis ritkán lehet úgy végignézni az alkotásokat, hogy az élményt ne zavarja semmi. A reklámok és a képernyő sarkában villogó beharangozó feliratok még az enyhébb típusú zavaró tényezők közé tartoznak, ám az már sokaknál kiveri a biztosítékot, amikor egy-egy film nem a megszokott szinkronnal vagy bizonyos jelenetek kihagyásával kerül a képernyőre. Az elrettentő példák között szokták emlegetni például Az utolsó cserkész című filmet, amelynek televíziós verziójában Bruce Willis valamennyi szabadszájú megjegyzését „A teringettét!” típusú mondatokra finomították. De nem csupán a szöveg változik, olykor a film is csorbul: a legemlékeze-- tesebb eset két éve történt, amikor a Smallville című sorozat negyedik évadának utolsó epizódjából a Tv2 kivágta a komplett kezdő jelenetet. Pechjük volt, mivel az eltávolított részben meghalt az egyik főszerelő, s emiatt a film hátralévő cselekménye kissé zavarossá vált. A csatorna elnézést kért, s egy későbbi időpontban megismételte az epizódot - csorbítatlan változatban. A filmek újra szinkronizálása, illetve csonkítása persze nem öncélú nézőbosszantás, a televíziók a maguk szempontjából nagyon is racionálisan gondolkodnak. Náluk az idő valóban pénz: ha kell a műsorhely a reklámoknak, a filmekből csippentenek le néhány percet. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója | lapunknak elárulta: a televíziós £ sugárzásról szóló szerződésekben rögzítik, hogy a filmet vetítő csatornának joga van a vágáshoz. „Persze a módosítás csak bizonyos megkötésekkel lehetséges, vagyis tartalmilag nem sértheti az alkotást - jelentette ki. - A filmekről szóló megállapodások általában tartalmazzák is a vágási pontok listáját.” A kereskedelmi televíziókban előforduló filmcsonkítás egy speciális fajtája, hogy az alkotás végén nem adják le a stáblistát. Ez azokban az esetekben zavaró, amikor a „vége” főcím alatt zárul le a cselekmény, vagyis még történik valami. Kolosi Péter szerint azonban erre is van magyarázat. „A stáblista igazi nézőűző műfaj - jelentette ki. - Ha végigmenne a képernyőn, mindenki elkapcsolna. Ezért kereskedelmi televízióban rövidített stáblistát mutatunk.” A Tv2 szóvivője szerint náluk nem jellemző a filmek megkurtítása. Ugyanakkor Magyar Rita hozzátette: ettől függetlenül olykor előfordulhat, hogy promó- ciós vagy reklámkötelezettségeik miatt bele kell nyúlniuk egy- egy alkotásba. ■ Dián Oda az érzelmi hatás AZ ALKOTÓI SZABADSÁG ÓS a befogadói élmény sérül, ha belenyúlnak a filmekbe - állítja Antalóczy Tímea médiaszociológus. „Azzal, hogy reklámokkal szakítják meg a vetítést, megszüntetik azt az érzelmi hatást, amelynek meg teremtésén a film készítői fáradoztak. Hasonló a helyzet a stáblista elhagyásával. Egy filmnél fontos az érzelmi levezetés, a cselekmény lezárása Nem vagyok reklámellenes, de vannak helyzetek, amikor a minőséget az anyagi szempontok elé kellene helyezni. ” A Supérman fiatalkorát bemutató Smallville-ből kivágott jelenet miatt a teljes epizód értelmetlenné vált 4 k i I * (
