Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-10-11 / 40. szám
4 2009. OKTÓBER 11, VASÁRNAP A HÉT TEMAJA nobel-díj Matematikai Nobel-díj nincs, mert a díjalapítót állítólag egy matematikussal csalta a felesége. A többi öt viszont máig a legnagyobb tekintélyű kitüntetés. Az amerikaiak győztek. SZÁZFÉLE ÚT VEZET A VILÁG TETEJÉRE Tízmillió svéd koronával (kb. 263 millió forint) és a világ legnívósabb kitüntetésével gazdagabban térhetnek haza decemberben azok a tudósok, művészek és közéleti szereplők, akiknek a munkáját a svéd tudományos akadémia Nobel-díjjal ismerte el a héten. A díjat a svéd feltaláló és kémikus, Alfred Nobel hozta létre. Végakarata szerint vagyonának kamataiból 1901 óta évről évre részesednek a világ legjobb teljesítményeit, legkiválóbb eredményeit felmutató személyek. fizikai nobel-díj Életszagú felfedezések A fizikai Nobel-díjat megosztva kapta a kínai születésű Charles K. Kao, aki a díj felét tudhatja magáénak, illetve a kanadai Willard S. Boyle és az amerikai George £ Smith. Mindhárman korábbi felfedezéseikért részesültek az elismerésben. Kao még 1966-ban kimutatta, miként továbbítható a fény nagy távolságokra optikai üvegszálakon át. Boyle És smith pedig az első sikeres, digitális szenzort alkalmazó képalkotó technológiát, a digitális kamerák fényérzékelő áramkörét, a CCD-t találta fel, még 1969- ben. A CCD tulajdonképpen a digitális kamerák „szeme”: segítségével a felvételek feldolgozása és terjesztése sokkal egyszerűbbé vált. „az optikai szálak az információ továbbításához szükségesek. Kao felfedezésének segítségével ma már sokkal nagyobb sávszélességen, több csatornán keresztül lehet adatot átvinni" - kommentálta a Nobel-díjas fizikus kutatását Szipőcs Róbert lézerfizikus. A szakember kiemelte: a felfedezés lényege a nagy sebességű adatátvitel, amit a telefonos és a számítógépek közötti kommunikációban alkalmaznak. „A CCD pedig lehetővé teszi a nagy felbontású képalkotó eszközök, videokamerák, digitális fényképezőgépek tömeges, olcsó előállítását” - fűzte hozzá Szipőcs. Még egy éve sincs hivatalban, máris megkapta a „béke elnöke" címet. Megelőlegezték Obamának? a NOBEL-BÉKEDÍJAT Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke nyerte el. Az indoklás szerint azt Obama a nemzetközi diplomácia és a népek közötti együttműködés terén kifejtett rendkívüli erőfeszítéseiért kapta. A nukleáris leszerelés, a párbeszéd Iránnal és a közel-keleti politika járulhatott hozzá kitüntetéséhez. Az első kritikák korainak tartották a januárban beiktatott Obama kitüntetését. ÜRGE-VORSATZ DIÁNA, aki a Nobel-békedíjas ENSZ-szervezet, a kormányközi klímakutatási csoport (IPCC) egyik vezetőjeként maga is Nobeíbé- kedíjasnak vallhatja magát, nagy örömmel fogadta a hírt. „Fantasztikus dolog! Ez nyilván a bizalom megelőlegezése az amerikai elnöknek, aki 180 fokos fordulatot hajtott végre, új típusú államiságot és koncepciót testesít meg. És az valóban igaz, hogy egy ilyen díj után az ember máshogyan, a béke ügyének még inkább elkötelezve dolgozik. ” lg Nobel: a Nobel-díj paródiája az 1991 óta adományozott lg Nobel elnevezése az angol ingnoble szóból ered, melynek jelentése: alantas, semmire sem való. A Nobel-díj paródiáját azok a tudósok kapják, akiknek tevékenysége értelmetlen, semmire sem használható felfedezésekhez vagy képtelen javaslatokhoz vezetett. Az idén lg Nobellel „díjazták” például azoknak az amerikai tudósoknak a tevékenységét, akik kimutatták: azok a tehenek, amelyeknek nevük van, több tejet adnak. Három másik kutató azért kapott lg Nobelt, mert a pandamedvék székletének áldásos hatását tesztelték: megfigyelésük és méréseik szerint az ürülékben van egy olyan baktérium is, amely 90 százalékkal csökkenti a konyhai szemetet. De például azért is járt az anti-Nobel, mert egy kutató 60 éven át tördelte bal keze csuklóját, hogy megtudja, hajlamosít-e az ilyen sérülés ízületi gyulladásra. az IG nobel szellemi atyja Marc Abrahams, aki 1991- ben alapította a díjat. A cit- rom-Nobeleket valódi Nobel- díjasok adják át, ám az előbbiekhez nem jár pénzjutalom, sőt, még az útiköltségét is a díjazottnak kell állnia. A temesvári hölgy „a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával” rajzolta meg „az otthontalanság tájképét”. A svéd tudományos akadémia többek között ezzel indokolta a Herta Müller- nek ítélt irodalmi Nobel- díjat Döntésüket erősítik Lendvay Katalin szavai, aki az 56 éves írónő egyetlen hazánkban megjelent, A rókák csapdába estek című kötetét fordította németről magyarra. „Herta Müller Nyugat-Románi- ában, egy bánáti sváb faluban, Nickifalván (Nitchidorf) született - mondja Lendvay Katalin, aki szerint az írónő sajátos nyelvhasználata komoly kihívást jelent a fordítóknak. - A nyelv lett az eszköze, ennek segítségével szegült szembe a Ceausescu-diktatú- rában percre sem szűnő szorongással, az értelemmel dacoló totalitarizmussal. Szürrealistának ható képeit értelmezni keli Meg kell keresni a töredezett, félbehagyott mondatok mögött az összekötő gondolatot, kivárni, míg egy-egy motívum újra felbukkan, hogy ki lehessen hámozni teljes ívének mondandóját. Sok, eleinte szükségesnek ítélt szóról kellett lemondanom, nehogy túlolajozzam a rá jellemző szikár töredezettséget, s hogy az apró puzzle-darabok csak a regény végére illeszkedjenek össze, de akkorra összeilleszkedjenek A kritikusok szerint ő a legerőteljesebb nyelvezetű prózaírók egyike, akinek sikerült leírni a »leirhatatlant«. ” a friss nobel-díjas A király meghajol és gyilkol című, hazánkban nem kiadott önéletrajzi kötetéből kiderül, hogy Müller gyerekként tanult magyarul is. Nagyapja a sógorához járt át sakkozni a Nicki- falvával szomszédos színmagyar faluba, ahova unokáját is magával vitte: hadd tanuljon magyarul. Müller akkor vált kellemetlenné a Ceau- sescu-diktatúrának, amikor megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű szervezetet. Legnagyobb bűne mégis az volt, hogy nem működött együtt a román titkosszolgálattal, ezért fordítói állásából is elbocsátották. Bár sokáig úgy gondolta, nem hagyja el Romániát, végül 1987-ben a diktatúra zaklatásai elől Németországba disszidált. Ma a kortárs német irodalom legnagyobbjai között tartják számon. Az antibiotikumok kutatásának fő célpontját térképezte fel a nemzetközi hármas KÉMIAI NOBEL-DÍJ. Thomas Steitz amerikai és Venkatra- man Ramakrishnan indiai születésű amerikai állampolgárságú tudós mellett Ada fonat izraeli kutatónak ítélték oda a kémiai Nobelt, fonat előtt utoljára 1964-ben volt nő a kémiai Nobel-díjasok között. A három kutató a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért kapta az elismerést Mivel a riboszómák létfontosságúak, ezért az új antibiotikumok kutatásánál is az egyik fő célpontot jelentik. „Egészségünk a fehérjéktől függ, és ebben meghatározó szerepe van a riboszómáknak is” - mondta a felfedezésről Czeizel Endre orvos-genetikus. Hadművelet a rák ellen AZ ORVOSI NOBEL-DÍJAT Elizabeth Blackburn, Carol Greider és jack Szostak amerikai kutatók kapták, a telomérek működésére vonatkozó felfedezéseikért, amelyek közelebb visznek az öregedés és a rákos folyamatok megértéséhez. Munkájuk olyan gyógyszerhatóanyagok kifejlesztését segíti, amelyek szabályozzák a telomeráz enzim működését. „az öregedés kutatása kapcsán már a 60-as évektől tudjuk, hogy egyes emberi sejtek osztódási képessége attól függ, hogy milyen korú egyedből származnak - mondja Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. - Az embrionális sejtek körülbelül ötvenszer, a felnőtt szervezetből származó sejtek korukkal arányosan kevesebbszer képesek osztódni. Adott számú osztódás után a sejtek alakja megváltozik, többé nem osztódnak, majd elpusztulnak. Ezek a tények egy az osztódásokat számoló rendszer, a genetikai óra meglétét bizonyítják. Ez a genetikai óra pedig nem más, mint a kromoszómák vége, a telomérarégió. Az erre alapuló öregedési elmélet a teloméraelmélet. ” A sejtek genetikai információjának hordozója a DNS, amely a sejtek osztódása előtt duplikálódik. A megkettőződött DNS-állomány osztódáskor kromoszómákba rendeződik, majd megfeleződik, s így azonos genetikai információ jut az utódsejtekbe. A DNS egyik lánca azonban minden osztódáskor rövidül, tehát minél többet osztódik a sejt, annál kisebb a telomérrégió. „az egyedfejlődés egy pontján a telomeráz működése abbamarad, ekkor kezdenek rövidülni a telomérák - magyarázza Falus András. - Egy bizonyos hossz elérése után a sejtek nem osztódnak tovább. A legtöbb tumorsejtben viszont működik a telomeráz, ez magyarázza a tumorsejtek korlátlan szaporodó- képességét. ”
