Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-10-11 / 40. szám

2009. OKTÓBER 11., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Gyula beleszületett a moziba falusi filmszínház Soha nem maradt el előadás: az szent és sérthetetlen Ahogy felérte a gépet, Gazdag Gyula már rolni­zott a moziban. Azóta sem szakadt el tőle. Ele­inte csak apjának, taná­rának segített, később már hivatalosan is a Rá­kóczi Filmszínházban dolgozott. Tavaly óta ő al­kotja a mozi teljes sze­mélyzetét. Vetít minden pénteken, szombaton, va­sárnap. Ha esik, ha fúj. Vida Tünde A mozi klubhelyiségében kiala­kított tárlaton szakszerűbb tár­latvezetést senki nem tudna ad­ni Gazdag Gyulánál. A kiállított tárgyak zömével dolgozott, sőt olyan van köztük, ami a sajátja. Sorra bemutatja a kamerákat, ve­títőket, a fémdobozt, amiben ki tudja, melyik film érkezett har­minc-negyven éve a bölcskei mo­ziba, a székeket, amelyek között meglehet, hogy ott van az, ame­lyik ülve átélte - nézőként - az első mozis élményt. Legfeljebb ötéves volt, s a Kölyök című fil­met vetítették Charlie Chaplin fő­szereplésével. Ahogy meséli, az még a régi, a „kis” moziban volt. Az is kőépület volt, előtte vetítet­tek, meg színházi előadásokat tartottak az italbolt udvarán álló fabódéban is. A „nagy” mozit 50 éve adták át Gazdag Gyula feladatának ér­zi, hogy a filmszínház történetét megörökítse. Most az után kuta­kodik, mi volt az első film, amit itt láthatott a közönség. - Bizto­san szovjet - mondja mosolyog­va, miközben a nézőteret is meg­mutatja. Háromszáz hely van, de az első sorokba nem ad ki jegyet, mert szélesvásznú a film, magya­rázza. Büszkeség hallik a hang­jából, amikor arról beszél, hogy a vászon nagyobb, mint a kör­nyező városi moziké. Arról nem is beszélve, hogy a bölcskei erké- lyes. Ritkaságszámba megy ez a falusi filmszínházaknál. Igaz a falusi mozikról általában is el le­het mondani ugyanezt. A megyé­ben egy sincs, az országban leg­feljebb húsz, mondja a bölcskei vezetője. Próbálkozott egy orszá­gos találkozó megszervezésével, de nem sikerült. A múlthoz visszatérve meséli, hogy apja is mozis volt, rolnizó tatta valamilyen formában a családi tradíciót, televíziós operatőrnek tanult. Gazdag Névjegy GAZDAG GYULA 195>ben, Pak­son született Bölcskén nevel­kedett, itt járt általános isko­lába. Budapesten az Arany János Szakiskolában szerzett csőszerelő szakmát 1996-tól dolgozik a bölcskei Rákóczi Filmszínházban. Két lánya van, közülük az idősebb fofy­Gyula hobbija a munkája, másra nincs is ideje. Kedveli a vígjáitékokat, sci-fit, és azo­kat a műveket, amelyek a művészfilm és kommersz kö­zötti kategóriát képviselik. Hétvégén mindig van vetítés, Gazdag Gyula a nyaralásból is mindig hazajön pénteken. Előfordult, hogy a lakodalmi vacsorát is a moziban fogyasztotta el gépész. Akkor még volt üzemve­zető, meg vetítő gépész. Hétfős személyzet volt élükön Mérges Pista bácsival, aki neki osztály- főnöke volt, így nem egyszer megesett, hogy szalasztotta, hogy készítse elő a filmet. Egyébként is, ahogy felérte a rol­Persze, hogy ráfi­zetés, a kultúra már csak ilyen. nizót, már rábízták a szalagok tekercselését. Hogy melyik volt az első film, amit önállóan vetí­tett, arra sajnos nem emlékszik. Ami nem csoda - teszi hozzá mosolyogva -, hetente három ve­títés van, régen szerda volt az egyik, de gyakorta ütközött a fut­ballmeccsekkel, ezért át kellett tenni. így hát pénteken, szom­baton és vasárnap dolgozik. Minden héten. Már évek óta. Ez azt jelenti, hogy évi százötven filmet mutat be. Gyerekeknek szólót, vagy olyan ismeretter­jesztő mozit, ami az iskolai tan­anyaghoz szorosan kötődik, mű­soron kívül is bemutat a Rákóczi Filmszínház. A diákok kiváltsá­gos helyzetben vannak, ugyanis Mérges Pista bácsi szellemisége megmaradt. Régen 2-4-6 forint volt egy jegy, persze az iskoláso­ké még olcsóbb, ők 1 forint 50- ért mehettek be. Most 440 forint, az ifjúsági 330, de a diákok, ha csoportosan érkeznek 220-ért kapják. Megváltozott a vüág, sokat ve­szített presztízséből a mozi. Eb­ben persze szerepet játszik az internet, sokan letöltik, otthon nézik meg. Gazdag Gyula szerint azonban köztük is vannak olya­nok, akik a nem túl jó minőségű kalózverzió után látni akarják széles vásznon is. Téved, aki azt hiszi, hogy Bölcskére csak akkor jut el egy film, amikor már min­denütt ment, hamar megérkez­nek a premierfilmek, még az is előfordul, hogy előbb, mint Paks- ra, Dunafóldvárra, mondja a ve­zető. Éppen ezért nemcsak hely­beliek alkotják a közönséget, a szomszéd faluból, máshonnan is érkeznek nézők néhanapján. Egy-egv művészfilmnek marok­nyi a törzsközönsége, tíz-húsz ember nézi, de egy sikerfilmre száznál is többen összegyűlnek. Ilyenkor Gazdag Gyula jegyet árul, majd felsiet a gépházba, el­indítja a filmet, aztán vissza, hogy a későn jövőket is kiszol­gálja. A gépházban két hatalmas masina. Még nem álltak át a di­gitális rendszerre. A jövőt ez je­Ötvenéves a bölcskei Rákóczi Filmszínház szombaton ünnepelték a Rá­kóczi Filmszínház alapításá­nak ötvenedik évfordulóját. Az ünnepségre meghívták Bodrogi Gyulát. A színművész egyik filmjét, a Fíattyúdalt is levetítették. Keleti Márton filmjében Páger Antal olda­lán látható Bodrogi. Gazdag Gyula a mozi vezetője egy má­sik régi magyar filmet is vá­lasztott azok közül, amelyeket évtizedekkel korábban már láthatott a bölcskei közösség. A Jó utat, autóbusz című film 1961-ben készült. lenti, csak hát sokba kerül, mondja a mozivezető. Ma még dobozban jön a film postán, vagy autóbuszon, de nemsokára más módszer lesz. Vagy lemezen kül­dik, vagy le lehet tölteni, még nem tudni. Gazdag Gyula nem ágál az új technika ellen, megta­nulja azt is. A számítógépet is használja, elengedhetetlen a hát­térmunkához, információtováb­bításhoz. A Rákóczi Filmszínház fenn­maradásának okait firtató kér­désre azt mondja: - A tradíció az oka. Meg az, hogy ő agilis és ha kellene, ingyen is csinálná. A mo­zi szent és sérthetetlen, ha nya­ralni megy, hétfőn utazik, pén­tekre hazajön. Ha - tegyük fel - lakodalom van, szerencsés esői­ben megeszi a vacsorát, siet vetí­teni, aztán visszamegy. Ha a ket­tő egybe esik, visznek neki va­csorát a moziba. Hasonló jellegű, igényes szórakozási lehetőség nincs a faluban, ha a mozi nem lenne, csak presszóba, diszkóba járhatnának az emberek, magya­rázza. Hozzáteszi, nemcsak ő tesz meg mindent, hogy a mozi megmaradjon, az önkormányzat is sokat áldoz érte. - Persze, hogy ráfizetéses, a kultúra már csak üyen - mondja. JEGYZET HANOL ERZSÉBET A nyilvánosság színe és fonákja van abban valami ellent­mondás, hogy milyen sokan szeretnének a médiában el­helyezkedni, miközben a népszerűségi listán az új­ságírók kizárólag a politiku­sokat előzik meg. Ez nem szemrehányás, csupán egy felmérés eredménye. De a tény, az tény. EGY EMLÉKEZETES szereplés gyorsan a köztudatba hoz­hat embereket, ám a végki­fejlet gyakran sokkal több keserűséget okoz, mint örö­met. Nem ilyen lovat akart. Hm. És most elsősorban nem a bulvármagazinok szereplőire gondolok, hi­szen ők Gábor Zsazsa észjá­rását követve akár úgy is vélekedhetnek, hogy mind­egy mit, csak írjanak róluk. ITT VAN PÉLDÁUL az a Tolna megyei családapa, aki az új­ság hasábjait használta fel arra, hogy együttérzést kelt­sen az olvasókban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy pénzt csaljon ki tőlük. S mi­vel akadnak még jó szándé­kú emberek, többen kinyitot­ták a tárcájukat, segítséget nyújtottak a küakoltatástól, gyermekei elvesztésétől tartó apának. Akiről aztán kide­rült, olyannyira félti csemeté­it, hogy amikor összegyűlt egy nagyobbacska összeg, otthagyta a három kiskorút munkanélküli édesanyjukkal és az adósággal. Amikor a miért után érdeklődtünk, nemcsak elzárkózott a nyüat- kozattételtől, de fel is háboro­dott, müyen alapon turkál bárki az ő magánéletében. Úgy tűnik elfelejtette, hogy elsőre sem az újságíró volt az, aki unalmában találomra felütötte a telefonkönyvet, hogy érdeklődjön egy átlag­polgár anyagi helyzete, illet­ve családi gondjai felől. ennek ellenére azt hiszem, a média is hibáztatható ab­ban, hogy ilyen szerencsét­lenül alakult a család sorsa. Az apa nyilván így is, úgy is ment volna, csak talán ke­vesebb pénzzel. Pszichológia: van siker a pénzen kívül is szekszárd Immár tizenkilence­dik alkalommal tartja meg a Pszichológiai Kultúra Hete című rendezvénysorozatot a Mentál­higiénés Műhely Szekszárdon. A lelki egészség október 10-i vi­lágnapjához kapcsolódva a jövő héten minden hétköznap elő­adásokat tartanak, melyeket idén a siker témájára fűztek fel. Mint azt Gősi Ágnes titkár el­mondta, arra szeretnének rávi­lágítani, hogy a pénzen, a karri­eren kívül számos más terüle­ten, családjában, párkapcsolatá­ban, barátságaiban is lehet si­keres az ember. Minden délután 17 órai kezdettel várják előadá­sokkal az érdeklődőket a Zene­iskola nagytermében. ■ H. É. HIRDETÉS____________________________________________________________________________ A ZOMBA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET lakás- és egyéb ingatlanvásárlási hitelei Lakossági ügyfeleink részére kínáljuk a felhasználási célhoz kötött, pénzintézeti, forintban igényelhető lakásvásárlási (használt lakáshoz) hitelünket: FUTAMIDŐ MAXIMUM 20 ÉV. SAJÁTERŐ MÉRTÉKE KAMAT KEZELÉSI KÖLTSÉG (ÉVES) THM 30 % sajátéra esetén 9,00% _______5%________15,15 -19,63______ 40 % sajáté ro esetén 8,50 %_______5%________14,58 -19,04 50 % sajáté ró esetén 8,00%_______5 %________14,03 -18,45 Fe lhasználási célhoz kötött, pénzintézeti, forintban igényelhető egyéb ingatlanvásárlási hitel: FUTAMIDŐ MAXIMUM 15 ÉV. SAJÁTERŐ MÉRTÉKE KAMAT KEZELÉSI KÖLTSÉG (ÉVES) THM 30% sajáterő esetén 11,00 %________4%_______16,38 - 20,32 40 % sajáterő esetén 10,50%________4%_______15,81 -19,73 50 % sajáterő esetén 10,00 %________4%_______15,25-19,14 Je len tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlattételnek. Bővebb felvilágosításért, kérjük, forduljon kirendeltségeinkhez! Harminc dolgozót méltattak siker Semmelweiss-, Balassa-díjak, miniszteri dicséretek A megyei kórház Balassa-napi rendezvényén a hagyományok szerint idén is méltatták a ki­emelkedő teljesítményt nyújtó dolgozókat. Molnárné Bai Erzsé­bet a helyi egészségügyi szak­dolgozói kamara Semmelweiss - díjjal tüntette ki. Miniszteri di­cséretben részesült dr. Helf László, a tüdőgyógyászati osz­tály részlegvezető főorvosa, Pé­ter Erzsébet, a radiológiai osz­tályvezető asszisztense, dr. Pin­tér Tibor, a pincehelyi radiológi­ai osztály főorvosa, Stockier Er­zsébet, a fertőző osztály nyugal­mazott ápolója. Balassa-díjat kaptak: dr. Amma Zoltán, az I. sz. belgyó­gyászat főorvosa, Baranyai Gabriella, a központi labor bio­lógusa, Baross Gáborné osz­tályvezető ápoló, dr. Bíró Zsu­zsanna, a foglalkozás-egészség­ügyi szolgálat osztályvezető fő­orvosa, dr. Cseh Judit, a fertőző osztály szakorvosa, Doroginé Ocsenás Judit, a számviteli osz­tály pénzügyi előadója, Farkas Jánosné, a krónikus belgyógyá­szat adminisztrátora, dr. Felföl­di Ferenc, a II. számú belgyó­gyászat főorvosa, Gasz Ildikó megbízott osztályvezető ápoló, Gyulai Miklósné élelmezési osztályvezető, dr. Koltay Ilona, a tüdőosztály adjunktusa, Koz­ma Krisztina diplomás ápoló, minőségügyi koordinátor, Kroneraff Jánosné humánpoli­tikai előadó, dr. Kulcsár Kata­lin, az I. számú belgyógyászat adjunktusa, dr. Kun Attila, a szülészeti osztály főorvosa, Nacsa Ágnes dietetikus, Nagy Lajosné, a pszichiátriai osztály gazdasági nővére, dr. Oroszi Fe­renc, a baleseti sebészet főorvo­sa, Páll János vízvezeték-szere­lő, dr. Sziládi Erzsébet, a IV. számú belgyógyászat főorvosa, Tancz Sándorné személyi lel­tárkezelő, Térmeg Tímea mun­kaügyi előadó, bér-és munka­ügyi osztály, Vígh József kar­bantartó lakatos, Visontainé Bállá Ágnes diabetológiai edukátor, Varga Vendel a pince­helyi részleg üzemeltetési ve­zetője. ■ Hargitai É.

Next

/
Thumbnails
Contents