Tolnai Népújság, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-10-11 / 40. szám
2009. OKTÓBER 11., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Gyula beleszületett a moziba falusi filmszínház Soha nem maradt el előadás: az szent és sérthetetlen Ahogy felérte a gépet, Gazdag Gyula már rolnizott a moziban. Azóta sem szakadt el tőle. Eleinte csak apjának, tanárának segített, később már hivatalosan is a Rákóczi Filmszínházban dolgozott. Tavaly óta ő alkotja a mozi teljes személyzetét. Vetít minden pénteken, szombaton, vasárnap. Ha esik, ha fúj. Vida Tünde A mozi klubhelyiségében kialakított tárlaton szakszerűbb tárlatvezetést senki nem tudna adni Gazdag Gyulánál. A kiállított tárgyak zömével dolgozott, sőt olyan van köztük, ami a sajátja. Sorra bemutatja a kamerákat, vetítőket, a fémdobozt, amiben ki tudja, melyik film érkezett harminc-negyven éve a bölcskei moziba, a székeket, amelyek között meglehet, hogy ott van az, amelyik ülve átélte - nézőként - az első mozis élményt. Legfeljebb ötéves volt, s a Kölyök című filmet vetítették Charlie Chaplin főszereplésével. Ahogy meséli, az még a régi, a „kis” moziban volt. Az is kőépület volt, előtte vetítettek, meg színházi előadásokat tartottak az italbolt udvarán álló fabódéban is. A „nagy” mozit 50 éve adták át Gazdag Gyula feladatának érzi, hogy a filmszínház történetét megörökítse. Most az után kutakodik, mi volt az első film, amit itt láthatott a közönség. - Biztosan szovjet - mondja mosolyogva, miközben a nézőteret is megmutatja. Háromszáz hely van, de az első sorokba nem ad ki jegyet, mert szélesvásznú a film, magyarázza. Büszkeség hallik a hangjából, amikor arról beszél, hogy a vászon nagyobb, mint a környező városi moziké. Arról nem is beszélve, hogy a bölcskei erké- lyes. Ritkaságszámba megy ez a falusi filmszínházaknál. Igaz a falusi mozikról általában is el lehet mondani ugyanezt. A megyében egy sincs, az országban legfeljebb húsz, mondja a bölcskei vezetője. Próbálkozott egy országos találkozó megszervezésével, de nem sikerült. A múlthoz visszatérve meséli, hogy apja is mozis volt, rolnizó tatta valamilyen formában a családi tradíciót, televíziós operatőrnek tanult. Gazdag Névjegy GAZDAG GYULA 195>ben, Pakson született Bölcskén nevelkedett, itt járt általános iskolába. Budapesten az Arany János Szakiskolában szerzett csőszerelő szakmát 1996-tól dolgozik a bölcskei Rákóczi Filmszínházban. Két lánya van, közülük az idősebb fofyGyula hobbija a munkája, másra nincs is ideje. Kedveli a vígjáitékokat, sci-fit, és azokat a műveket, amelyek a művészfilm és kommersz közötti kategóriát képviselik. Hétvégén mindig van vetítés, Gazdag Gyula a nyaralásból is mindig hazajön pénteken. Előfordult, hogy a lakodalmi vacsorát is a moziban fogyasztotta el gépész. Akkor még volt üzemvezető, meg vetítő gépész. Hétfős személyzet volt élükön Mérges Pista bácsival, aki neki osztály- főnöke volt, így nem egyszer megesett, hogy szalasztotta, hogy készítse elő a filmet. Egyébként is, ahogy felérte a rolPersze, hogy ráfizetés, a kultúra már csak ilyen. nizót, már rábízták a szalagok tekercselését. Hogy melyik volt az első film, amit önállóan vetített, arra sajnos nem emlékszik. Ami nem csoda - teszi hozzá mosolyogva -, hetente három vetítés van, régen szerda volt az egyik, de gyakorta ütközött a futballmeccsekkel, ezért át kellett tenni. így hát pénteken, szombaton és vasárnap dolgozik. Minden héten. Már évek óta. Ez azt jelenti, hogy évi százötven filmet mutat be. Gyerekeknek szólót, vagy olyan ismeretterjesztő mozit, ami az iskolai tananyaghoz szorosan kötődik, műsoron kívül is bemutat a Rákóczi Filmszínház. A diákok kiváltságos helyzetben vannak, ugyanis Mérges Pista bácsi szellemisége megmaradt. Régen 2-4-6 forint volt egy jegy, persze az iskolásoké még olcsóbb, ők 1 forint 50- ért mehettek be. Most 440 forint, az ifjúsági 330, de a diákok, ha csoportosan érkeznek 220-ért kapják. Megváltozott a vüág, sokat veszített presztízséből a mozi. Ebben persze szerepet játszik az internet, sokan letöltik, otthon nézik meg. Gazdag Gyula szerint azonban köztük is vannak olyanok, akik a nem túl jó minőségű kalózverzió után látni akarják széles vásznon is. Téved, aki azt hiszi, hogy Bölcskére csak akkor jut el egy film, amikor már mindenütt ment, hamar megérkeznek a premierfilmek, még az is előfordul, hogy előbb, mint Paks- ra, Dunafóldvárra, mondja a vezető. Éppen ezért nemcsak helybeliek alkotják a közönséget, a szomszéd faluból, máshonnan is érkeznek nézők néhanapján. Egy-egv művészfilmnek maroknyi a törzsközönsége, tíz-húsz ember nézi, de egy sikerfilmre száznál is többen összegyűlnek. Ilyenkor Gazdag Gyula jegyet árul, majd felsiet a gépházba, elindítja a filmet, aztán vissza, hogy a későn jövőket is kiszolgálja. A gépházban két hatalmas masina. Még nem álltak át a digitális rendszerre. A jövőt ez jeÖtvenéves a bölcskei Rákóczi Filmszínház szombaton ünnepelték a Rákóczi Filmszínház alapításának ötvenedik évfordulóját. Az ünnepségre meghívták Bodrogi Gyulát. A színművész egyik filmjét, a Fíattyúdalt is levetítették. Keleti Márton filmjében Páger Antal oldalán látható Bodrogi. Gazdag Gyula a mozi vezetője egy másik régi magyar filmet is választott azok közül, amelyeket évtizedekkel korábban már láthatott a bölcskei közösség. A Jó utat, autóbusz című film 1961-ben készült. lenti, csak hát sokba kerül, mondja a mozivezető. Ma még dobozban jön a film postán, vagy autóbuszon, de nemsokára más módszer lesz. Vagy lemezen küldik, vagy le lehet tölteni, még nem tudni. Gazdag Gyula nem ágál az új technika ellen, megtanulja azt is. A számítógépet is használja, elengedhetetlen a háttérmunkához, információtovábbításhoz. A Rákóczi Filmszínház fennmaradásának okait firtató kérdésre azt mondja: - A tradíció az oka. Meg az, hogy ő agilis és ha kellene, ingyen is csinálná. A mozi szent és sérthetetlen, ha nyaralni megy, hétfőn utazik, péntekre hazajön. Ha - tegyük fel - lakodalom van, szerencsés esőiben megeszi a vacsorát, siet vetíteni, aztán visszamegy. Ha a kettő egybe esik, visznek neki vacsorát a moziba. Hasonló jellegű, igényes szórakozási lehetőség nincs a faluban, ha a mozi nem lenne, csak presszóba, diszkóba járhatnának az emberek, magyarázza. Hozzáteszi, nemcsak ő tesz meg mindent, hogy a mozi megmaradjon, az önkormányzat is sokat áldoz érte. - Persze, hogy ráfizetéses, a kultúra már csak üyen - mondja. JEGYZET HANOL ERZSÉBET A nyilvánosság színe és fonákja van abban valami ellentmondás, hogy milyen sokan szeretnének a médiában elhelyezkedni, miközben a népszerűségi listán az újságírók kizárólag a politikusokat előzik meg. Ez nem szemrehányás, csupán egy felmérés eredménye. De a tény, az tény. EGY EMLÉKEZETES szereplés gyorsan a köztudatba hozhat embereket, ám a végkifejlet gyakran sokkal több keserűséget okoz, mint örömet. Nem ilyen lovat akart. Hm. És most elsősorban nem a bulvármagazinok szereplőire gondolok, hiszen ők Gábor Zsazsa észjárását követve akár úgy is vélekedhetnek, hogy mindegy mit, csak írjanak róluk. ITT VAN PÉLDÁUL az a Tolna megyei családapa, aki az újság hasábjait használta fel arra, hogy együttérzést keltsen az olvasókban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy pénzt csaljon ki tőlük. S mivel akadnak még jó szándékú emberek, többen kinyitották a tárcájukat, segítséget nyújtottak a küakoltatástól, gyermekei elvesztésétől tartó apának. Akiről aztán kiderült, olyannyira félti csemetéit, hogy amikor összegyűlt egy nagyobbacska összeg, otthagyta a három kiskorút munkanélküli édesanyjukkal és az adósággal. Amikor a miért után érdeklődtünk, nemcsak elzárkózott a nyüat- kozattételtől, de fel is háborodott, müyen alapon turkál bárki az ő magánéletében. Úgy tűnik elfelejtette, hogy elsőre sem az újságíró volt az, aki unalmában találomra felütötte a telefonkönyvet, hogy érdeklődjön egy átlagpolgár anyagi helyzete, illetve családi gondjai felől. ennek ellenére azt hiszem, a média is hibáztatható abban, hogy ilyen szerencsétlenül alakult a család sorsa. Az apa nyilván így is, úgy is ment volna, csak talán kevesebb pénzzel. Pszichológia: van siker a pénzen kívül is szekszárd Immár tizenkilencedik alkalommal tartja meg a Pszichológiai Kultúra Hete című rendezvénysorozatot a Mentálhigiénés Műhely Szekszárdon. A lelki egészség október 10-i világnapjához kapcsolódva a jövő héten minden hétköznap előadásokat tartanak, melyeket idén a siker témájára fűztek fel. Mint azt Gősi Ágnes titkár elmondta, arra szeretnének rávilágítani, hogy a pénzen, a karrieren kívül számos más területen, családjában, párkapcsolatában, barátságaiban is lehet sikeres az ember. Minden délután 17 órai kezdettel várják előadásokkal az érdeklődőket a Zeneiskola nagytermében. ■ H. É. HIRDETÉS____________________________________________________________________________ A ZOMBA ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET lakás- és egyéb ingatlanvásárlási hitelei Lakossági ügyfeleink részére kínáljuk a felhasználási célhoz kötött, pénzintézeti, forintban igényelhető lakásvásárlási (használt lakáshoz) hitelünket: FUTAMIDŐ MAXIMUM 20 ÉV. SAJÁTERŐ MÉRTÉKE KAMAT KEZELÉSI KÖLTSÉG (ÉVES) THM 30 % sajátéra esetén 9,00% _______5%________15,15 -19,63______ 40 % sajáté ro esetén 8,50 %_______5%________14,58 -19,04 50 % sajáté ró esetén 8,00%_______5 %________14,03 -18,45 Fe lhasználási célhoz kötött, pénzintézeti, forintban igényelhető egyéb ingatlanvásárlási hitel: FUTAMIDŐ MAXIMUM 15 ÉV. SAJÁTERŐ MÉRTÉKE KAMAT KEZELÉSI KÖLTSÉG (ÉVES) THM 30% sajáterő esetén 11,00 %________4%_______16,38 - 20,32 40 % sajáterő esetén 10,50%________4%_______15,81 -19,73 50 % sajáterő esetén 10,00 %________4%_______15,25-19,14 Je len tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlattételnek. Bővebb felvilágosításért, kérjük, forduljon kirendeltségeinkhez! Harminc dolgozót méltattak siker Semmelweiss-, Balassa-díjak, miniszteri dicséretek A megyei kórház Balassa-napi rendezvényén a hagyományok szerint idén is méltatták a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozókat. Molnárné Bai Erzsébet a helyi egészségügyi szakdolgozói kamara Semmelweiss - díjjal tüntette ki. Miniszteri dicséretben részesült dr. Helf László, a tüdőgyógyászati osztály részlegvezető főorvosa, Péter Erzsébet, a radiológiai osztályvezető asszisztense, dr. Pintér Tibor, a pincehelyi radiológiai osztály főorvosa, Stockier Erzsébet, a fertőző osztály nyugalmazott ápolója. Balassa-díjat kaptak: dr. Amma Zoltán, az I. sz. belgyógyászat főorvosa, Baranyai Gabriella, a központi labor biológusa, Baross Gáborné osztályvezető ápoló, dr. Bíró Zsuzsanna, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat osztályvezető főorvosa, dr. Cseh Judit, a fertőző osztály szakorvosa, Doroginé Ocsenás Judit, a számviteli osztály pénzügyi előadója, Farkas Jánosné, a krónikus belgyógyászat adminisztrátora, dr. Felföldi Ferenc, a II. számú belgyógyászat főorvosa, Gasz Ildikó megbízott osztályvezető ápoló, Gyulai Miklósné élelmezési osztályvezető, dr. Koltay Ilona, a tüdőosztály adjunktusa, Kozma Krisztina diplomás ápoló, minőségügyi koordinátor, Kroneraff Jánosné humánpolitikai előadó, dr. Kulcsár Katalin, az I. számú belgyógyászat adjunktusa, dr. Kun Attila, a szülészeti osztály főorvosa, Nacsa Ágnes dietetikus, Nagy Lajosné, a pszichiátriai osztály gazdasági nővére, dr. Oroszi Ferenc, a baleseti sebészet főorvosa, Páll János vízvezeték-szerelő, dr. Sziládi Erzsébet, a IV. számú belgyógyászat főorvosa, Tancz Sándorné személyi leltárkezelő, Térmeg Tímea munkaügyi előadó, bér-és munkaügyi osztály, Vígh József karbantartó lakatos, Visontainé Bállá Ágnes diabetológiai edukátor, Varga Vendel a pincehelyi részleg üzemeltetési vezetője. ■ Hargitai É.