Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-08 / 210. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. SZEPTEMBER 8., KEDD INTERJÚ küldetés Kormányzásra készülnek, radikálisan átalakítanák a törvényeket, csendőrségre bíznák a rendteremtést. Ha az ország érdeke azt követelné, kilépnének az Európai Unióból V GYORSSZAVAZAS ■ Ön is átalakítaná a családi pótlék rendszerét? Szavazzon honlapunkon m / ma 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. Nem lesz koa­líció a Fidesz- szel, mert ha­talmas a sza­kadék a két párt elképze­lései között Névjegy: VONA GÁBOR 31 éves történész, 1978. augusztus 20-án született Gyöngyösön. Pa­raszti családból származik. Az EL- TE-n szerzett dip­lomát. Egy ma­gyar tulajdonban levő cégnél dolgo­zik értékesítőként. A Jobbik elnöke. Nős, egy gyerme­ke van. Egy romokban heverő ország­ban nem elég beszélni, a tette­ken a sor - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt és válaszolt kérdéseinkre. Lengyel János- Jobbik-hét Tolna megyében. Akár így is nevezhetnénk azt a kampány- körutat, amelyet ide tervezett. Miért most és miért ide?- Azt szokták mondani: a kampány a választások másnapján kezdődik. Eb­ben van igazság! Az országjárás kettős célt szolgál: szeretnénk elmondani a gondolatainkat és megismertetni elkép­zeléseinket. 2010. január 16-án mutat­juk be a választási programunkat, s ah­hoz is célszerű tapasztalatokat gyűjte-’ ni. A dél-dunántúli régiót különösen fontosnak tartjuk, s ezért itt sokszor elő­fordulunk majd a jövőben. A régió jobb megismerése természetesen együtt jár a párt szervezeti erősítésével is.- Milyen sarokpontjai vannak a programjuknak?- Az európai parlamenti választások előtt már elmondtuk: kik vagyunk és mit akarunk. Programunk a Magyaror­szág a magyaroké címet viselte. Ez az üzenet sajnos még ma is aktuális. A gaz­daság rendbetétele, a mezőgazdaság megmentése, a közbiztonság helyreállí­tása, a magyar nemzettudat megerősíté­se azok a csomópontok, amelyekre az üzeneteink épülnek. S el kell azt is mon­dani, hogy mit akarunk az oktatással, az egészségüggyel, a belüggyel, az önkor­mányzatokkal stb. Stratégiánkat meg­határozza, hogy az elmúlt húsz év jobb esetben egyhelyben topogás, de inkább visszalépés volt az amúgy sem rózsás előző rendszerhez képest. Most romok­ban hever az ország, s ezen a szép sza­vak, negédes nyilatkozatok nem segíte­nek. Radikális politikai cselekvésre van szükség. Ez mi megtehetjük, mert nem befolyásol bennünket semmiféle külföl­di háttérhatalom. Tehát kormányzásra készülünk.- Mikortól?- Azt majd a magyar emberek eldöntik.- Mit jelent a radikális program?- Az elmúlt két évtizedben a politikai pártokat egy megfelelési kényszer moz­gatta. Úgynevezett politikai korrektség, uniós elvárás, a nemzetközi valutaalap, az USA elvárása. Bennünket viszont ki­zárólag csak a magyar emberek, a tár­sadalom elvárása érdekel. Nálunk nin­csenek tabuk. Ela erősíteni akarjuk a közbiztonságot, akkor létrehozzuk a csendőrséget, ha háttérbe akarjuk szo­rítani az izraeli tőke térnyerését, akkor ilyen intézkedéseket hozunk. És ezt ne­vén is nevezzük! Mi biztosan megvédjük a magyar földet a spekulánsoktól, s nem gondolkodunk azon, hogy ezt kimond­hatjuk-e? Elszántak vagyunk a rossz tör­vények módosítására, eltörlésére.- Elégedett az európa parlamenti vá­lasztásokon való szereplésükkel?- Ne vegye senki telhetetlenségnek: nem! Természetesen büszke vagyok a szép eredményre, de azoknak a célok­nak a megvalósításához, amelyeket ma­gunk elé tűztünk, ez kevés. Mi komo­lyan gondoljuk, hogy kormányozni aka­runk, s ahhoz a 15 százalék nem elég. Többször hangsúlyoztam, sokan meg­mosolyogtak érte, s legyintettek rám, amikor azt mondtam: a magyar társada­lom kétharmada jobbikos, csak sokan még nem tudnak róla. A mi feladatunk az, hogy ez a helyzet megváltozzék. A mi programunk azt üzeni: Magyarországon a magyar emberek érdekei az elsők. Az elmúlt kampányban senki egy szót sem szólt a programunkról, csak riogattak velünk, hogy radikálisak, szélsősége­sek, nacionalisták vagyunk. Nagyon ke­vesen vállalták, hogy beszéljenek a Job­bik programjáról. Azért nem vállalták a vitát, mert tudták, hogy alulmaradnak.- Minek tulajdonítja pártja nép­szerűségét: a programismeretnek vagy a más pártokból való kiábrán­dulásnak?- Sok minden befolyásolja a népsze­rűséget a külső körülményektől az or­szág állapotán keresztül a válságig, a politikából való kiábrándultságig. Az­zal együtt, hogy ma már a Jobbik is al­kalmas az emberek bizalmának elnye­résére. A sikerünk titka, hogy azt tesz- szük, amit mondunk.- Ha túlságosan erősködünk, akkor egy gazdasági blokáddal teljesen el­szigetelhetnek bennünket...- Ez egy nagy kérdés. De ne higgyük azt, hogy csak akkor maradhatunk a nemzetközi vérkeringésben, ha az EU- nak és az USA-nak a talpát nyalogat­juk. Már véget ért az a világ, amikor az Egyesült Államok mindent eldönthetett. A nemzetközi színtéren újra ott van az orosz medve, az egyre erősebb Kína, In­dia. Iránnal, az arab világgal az USA nem tud mit kezdeni. Dél-Amerika ön­magára talált. Tehát többszereplőssé vált a világ. Magyarországnak nem az az érdeke, hogy valamely csoporthoz láncolja magát. Ügyes diplomáciával sok mindent el lehet érni. Számunkra Sikert csak egy sokkal harcosabb hozzáállás hozhat ezért is fontos a keleti kapcsolat. Gon­doljunk csak a volt szocialista országok uniós csatlakozására: szinte mindenki jobb pozíciót ért el, mint mi.- Mi a lényege a Jobbik Európa-poli­tikájának?- Magyarország érdekeinek védelme. Minden kérdést aszerint ítélünk meg, hogy jó-e ez a magyar nemzetnek? Az ed­digi eredményeket illetően csalódottak vagyunk. Biztosíthatom, hogy az Európai Parlamentben a három képviselőnk ga­rantáltan Magyarországot képviseli.- Jó politikai cselekvési színtérnek tekinti az EU-t?- A szimpatizánsok közül többen felve­tik a kilépés lehetőségét is. Ezt adott eset­ben magam sem zárom ki, de először néz­zük meg, mit tehetünk az unión belül. A csehek, a lengyelek, a szlovákok, az írek, a finnek és még sorolhatnám, sokkal töb­bet profitáltak a tagságból, mint mi. Si­kert csak egy sokkal harcosabb hozzáál­lás hozhat Nem építhetünk stratégiát ar­ra a vicces vélekedésre, miszerint ahova mi belépünk, az úgyis megszűnik! A ne­hézségek ellenére is azt vallom: nekünk nem az Európai Unió, hanem Magyaror­szág jövőjével kell foglalkoznunk. Az asz­talra csapós, kemény, harcos kiállás hoz­hat csak sikereket az uniós és a külpoli­tikában egyaránt.- Evezzünk hazai vizekre. Legutóbb éppen az országos cigányönkor­mányzat feloszlatását kezdeményez­ték. Miért?- Azért, mert ez a szerveződés, és an­nak vezetői lejáratták az önkormányza­tot, s alkalmatlanná váltak arra, hogy a cigány kisebbség érdekeit képviseljék.- Mondják ezt önök...- A korrupciós ügyeket nem mi kre­áltuk. Ezek egyszerre komikusak és tra­gikusak. A hírek szerint a gyerekeknek szánt pénzből nyaraltak a vezetők, hogy másról ne beszéljek. Mindenkinek az a jobb, ha a cigányságot arra érdemesek képviselik. Nem lehet egy kisebbséget úgy felemelni, hogy vezetőik a munká­jukat biznisznek tekintik. Új, hiteles személyiségekre van szükség.- Müyen szerepet szánnak a Ma­gyarországon élő cigányságnak?- Azt gondolom, hogy a magyar tár­sadalom már mindent megtett a cigány­ság integrálódásának érdekében. A po­zitív diszkrimináció, a szociális és csa­ládtámogatási rendszer, a kedvezmé­nyek és eljárásmódok sajnos nem vezet­tek eredményre. Most már a cigánysá­gon a sor, hogy bizonyítsa: valóban akarja az integrációt. Az elmúlt évek politikája leszoktatta őket arról, hogy a törvényesség, a munka és az oktatás vi­lágán belül maradjanak. S az a baj, hogy sokan ezen a világon kívül nagyon jól érzik magukat, berendezkedtek erre a létmódra. Nehéz a visszaút, de nincs más lehetőség. Nem elég ezt mondani, ehhez kell alakítani a törvényeket.- Mi csinálnának másként?- A közbiztonság érdekében fel kell számolni a cigánybűnözést. A cigánybű­nözés nem azt jelenti, hogy minden ci­gány bűnöző, hanem azt, hogy vannak speciális, szülte csak a cigányságra jel­lemző bűnelkövetési formák. Uzsorázás, színesfém-tolvajlás, tömegverekedés, fa- tolvajlás, stb. Ez egyre tovább burjánzik. Ezt fel kell számolni. A szociális rendszer olyan változtatására van szükség, amely rákényszeríti a cigányságot arra, hogy dolgozzon. A szociális kártya javaslatot 2006-ban már szerepeltettük a progra­munkban. Ez lehetetlenné tenné, hogy a szociális segély a kocsmában vagy a fél­karú rablóban kössön ki. Mi a munkaké­pes embereknél közmunkához kötnénk a szociális segélyt. Átgondolnánk a csa­ládi pótlék rendszerét is. Sokan azért vál­lalnak több gyereket, hogy több pénzt kapjanak. A gyerek a családfenntartó. Ez még nem is lenne baj, ha ebből a pénz­ből tisztességesen nevelnék őket. De hát nem erről van szó. Mi a harmadik gyer­mektől adókedvezménnyé alakítanánk a családi pótlékot. Aki 4-5-6 gyereket vál­lal, az az adott családi pótlékot az adóked­vezménnyel kapná meg. Aki nem dolgo­zik, s nem is akar, tehát „poronty biznisz­ben” utazik, az ne részesüljön több támo­gatásban. Még sok mindenről beszélhet­nénk, de a lényeg az: visszavezetni a ci­gány kisebbséget a munka világába.- A programjuk számol természetes szövetségesekkel? Ha igen, kikkel? Milyen viszonyban vannak a többi párttal? A szegedi halfesztiválon azt kérték a szervezőktől, hogy ne a Fi­desz mellé tegyék önöket. így viszont a szocialistákhoz kerültek közelebb...- Hát ez jó! Ebből azért nem vonnék le messzemenő politikai következtetése­ket. Az MSZP-vel semmiféle együttmű­ködést sem tudunk elképzelni. Az SZDSZ-szel és az MDF-el sem. . - Lesz Fidesz-Jobbik koalíció?- Nem lesz! Ezt a Fidesz sem akarja, s mi sem. A koalíció közös kormány- programot tételez. A stratégiai kérdé­sekben olyan távol vagyunk egymástól, hogy elképzelhetetlen az együttműkö­dés. A parlamentben viszont támogat­hatjuk a Fideszt, ha a nemzet szempont­jából fontos kérdésekben egyetértünk.- Mi a baja a Fidesszel,- Az, hogy többszólamú a kórus. Többféle elképzelés is megfogalmazó­dik egy-egy kérdésben. Mi az egyértel­mű dolgokat szeretjük.- Erős pártot akarnak?- Nem nagy, tömegpártokra van szük­ség. A hatékonyság a fő szempont, ezért néhány ezer tagot számláló párt is lehet sikeres. A Jobbiknak jelenleg 15 ezer tagja van, s ez a szám egyre növekszik. Az EP-választások óta Tolna megyében volt a legdinamikusabb a létszámemel­kedés. Erős, ütőképes, gyarapodó pár­tot szeretnénk. Fontosnak tartjuk olyan civil kezdeményezések segítését is, ame­lyek a párt eszmeiségét képviselik, de nem követelik meg a párttagságot. A Magyar Gárda, az Attila király Népfőis­kola, a nemzeti egyletek mindenkinek helyet biztosítanak a nemzeti oldalon. A hálózatszerű szerveződésben hiszek.- Tolna megyei kötődései is vannak...- A feleségem szekszárdi, szülei itt él­nek, ezért elég gyakran jövünk ide. Szép város, de a Jobbik még erősítésre szorul. JOBBIK A „PORONTY BISZNISZ” ELUN

Next

/
Thumbnails
Contents