Tolnai Népújság, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-08 / 210. szám

2009. SZEPTEMBER 8., KEDD-TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2009 - LENGYEL Támogatással ösztönzik a helyi fiatalokat a letelepedésre Jut pénz arra, ami fontos vonzerő Nemcsak gazdag múltja, jövője is van a falunak Lengyelnek is évről évre keve­sebb lakója van. Többen halnak meg, mint ahány gyermek szü­letik, és jellemző az elvándorlás is. Az önkormányzat úgy igyek­szik maradásra bírni a fiatalo­kat, hogy ingyen építési telket ad nekik, vagy kifizeti az álta­luk vásárolt ház árának egy tíze­dét. Ennek ellenére az ifjak több­sége tanulmányai végeztével máshol keresi a boldogulást. Ma már kevesebb mint hatszáz lakó­ja van a településnek. A lakosság korösszetétele Évente ötezer vendégetvonz az erdei iskola Egész évben nyitva tart és rend­kívül sok vendéget vonz a turisz­tikai és természetismereti köz­pontként működő Annafürdő, melyet a Gyulaj Erdészeti és Va­dászati Zrt. üzemeltet. A Gróf Apponyi József által épített fürdő­nek az elmúlt években sokféle funkciója volt. 2003-tól erdei is­kolaként működik, fő profilja a környezeti nevelés - mondja Sze­gedi Viktória. Az erdei iskola ve­zetője hozzáteszi, téliesített, negyvenhárom férőhely van és felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt tudnak programokat kínálni. Népszerűségét annak köszönheti, hogy igazán festői környezetben fekszik, van vadaspark, pihenőtó, ráadásul a környék túrázásra kifejezetten alkalmas. A látogatók, turisták - úgy tűnik - ezt nagyon jól tudják, hiszen évről évre ötezer vendég fordul meg itt. Jönnek a környék­ről, a megyéből, de az ország tá­volabbi pontjairól is. Szegedi Vik­tória hozzátette, a visszajelzések azt mutatják, hogy Lengyel, illet­ve Anna-fürdő kedvelt úti cél. Varga Istvánná mosolyogva hozta Fábián Ferencnének a hozzávalókat az ízletes halászléhez, ami a falunapon rotyogott a bográcsban Az ifjak elmennek, a külföldiek jönnének VAN HÁTRÁNYA annak, hogy a meg}'e perifériáján vagyunk, Bonyhád 20, Dombóvár 30, Szekszárd 40 km-re fekszik - mondja Teninger János pol­gármester. Azéri a turis­ták kezdik felfedezni a falu értékeit - te­szi hozzá. A kul­csos házként is műkö­dő erdei iskolában egész év­ben vannak vendégek. A fiatalok többsége elvándo­rol, amit az önkormányzat az­zal igyekszik megakadályozni, hogy anyagilag támogatja őket, ha maradnak Van köz­művesített telek is, általában akad tíz-tizenkét eladó ház is. Az utóbbi időben hollandok vásároltak meg két nagy pa­rasztházat, ágy tűnik tehát, van érdeklődés külföldről is - összegzi a faluvezető. szú nevű mezőgazdasági szak­iskola, amelynek az egykori Apponyi-kastély ad otthont és gyönyörű parkja van. A falu utcáin sok figyelemre mél­tó, régi, de szépen rendben tar­tott ház sorakozik, a telepü­lés útjai rendben vannak. Az egy-egy tréfára mindig hajla­mos, jókedélyű polgármester, Teninger János csak mosolyog azon, hogy megle­petést okoz a Len­gyelről készült helytörténeti kötet és a szí­nes turisztikai kiadvány át- nyújtásával. Lengyel nincs a világ végén és - bár más tele­pülésekhez hasonlóan nem dúskál a javakban -, ami fon­tos, arra pénz is jut - üzeni mosolya. A faluvezető szavaiból kide­rül, a településnek gazdag a múltja. Tavaly volt 700 éve, hogy a község nevét hivatalos oklevélben leírták. Lengyel te­rületén az emberi élet és kultú­ra nyomai az újabb kőkorszak­ra vezethetőek vissza. Ezt a Wosinsky Mór által végzett ása­tások leletei bizonyítják, ame­lyek „lengyeli kul­túra” néven vál­tak ismertté. A fa­lunak azonban nemcsak a múltja figyelemre méltó, most is van­nak értékei. Elsőként is az itt élő emberek, akik dolgos, szor­galmas, összetartó emberek - mondja Teninger János. Főként mezőgazdaságból élnek, szőlő, gyümölcs, szántóföldi kultúrák a jellemzőek. A szakképző, a ■ Minden pályá­zati lehetőséget megragadnak. Több száz éves múltja, és a polgármester sze­rint jövője is van Len­gyelnek. Vida Tünde Bár az utak nem a legjobbak, és kissé távol is esik a megye városaitól, érdemes Lengyelbe látogatni. Egyrészt azért, mert a megye legmagasabban fek­vő településeként hangulatos, változatos képet mutat. Más­részt az ott élők nyitottak és jó szívvel fogadják az érkezőt. Az első, ami az ember útjá­ba akad, a leírhatatlanul hosz­Teninger János polgár­mester Gyulaj Zrt. és a Völgységvin Zrt. is fontos foglalkoztató. Azoknak, akik nem találtak ál­lást, az önkormányzat biztosít közmunkát. Jelenleg öten dol­goznak a falu szépítésén. Az anyagi helyzetet illetően Lengyel sem kivétel, nem könnyű a helyzet, ezért még job­ban igyekeznek a pályázati lehe­tőségeket kihasználni. így újí­tották fel idén a Szabadság köz útját TEÚT forrás segítségével, az óvodaépület tetejét pedig CÉDE keretből és saját erőből fi­nanszírozzák. Pályázatot nyúj­tottak be az orvos lakás felújítá­sára és játszótér építésére is. Hétvégén ünnep volt, faluna­pot tartottak. Nívósra sikerült, bár nem hívtak sztárokat. Fon­tosabbnak tartják, hogy lehető­séget kaptak a fiatal környék­beli tehetségek, együttesek a bemutatkozásra. Nem ez az egyetlen rendezvénye Lengyel­nek, hagyomány az Anna-bál és az adventi hangversenyt is. Szomorú tény, hogy már nincs iskolájuk. A diákok Tevelre, Aparhantra járnak, vagy Egyházaskozárra, ami ugyan már Baranya, megyé­ben fekszik, de csupán hat ki­lométerre van. Az óvodába je­lenleg 13 gyerek jár, de - mint Nagy Tiborné tagintézmény­vezető mondta - rövidesen újabb négy érkezik, így a tava­lyinál nagyobb lesz a létszám. Nagy szükség volna most a lelkes utánpótlásra Szinte múzeumban született Teri néni Az óvónő lett a helyi történeti értékek őrzője A hagyományok őrzését, tovább- örökítését tartja legfontosabb fel­adatának a német kisebbségi ön- kormányzat - mondja Herr Pé­ter elnök. Hozzáteszi, hogy amíg helyben működött az iskola, a munkába a fiatalokat is jobban sikerült bevonni. Most azonban job­bára a középkorosz­tályra és az időseb­bekre hárul a fel­adat. Ők alkotják a kórust is. - Sajnos nincs utánpótlás - ösz- szegzi a német önkormányzat vezetője. A kórus a hagyományápolás legfontosabb színtere, teszi hoz­zá. Helyben és a környéken szoktak műsort adni, és kiveszik a részüket a kapcsolatok ápolá­sából is. Németországi partner­településük nincs, van viszont magyarországi. Szoros a viszony például a tolnaiakkal, de a szom­szédos települések német önkor­mányzataival is. A závodiak siker­rel pályáztak egy ha­gyományos disznó­vágás megtartására, ezen a tervek szerint a lengyeli német kórus is ott lesz majd - tájékoztat Herr Péter. Hozzáteszi, a kisvejkeieket is említhette volna, velük is tartják a kapcsolatot. A német önkormányzat elnö­két csupán az keseríti, hogy nin­csenek követőik. Jövőre lesz 55 éve, hogy a faluban kezdett óvónőként dolgozni Fábi­án Andrásné. Hadikfalván szüle­tett, ahonnan 1945-ben került Tevelre, majd tíz évvel később Lengyelbe szegődött. Az első pil­lanattól szereti a települést. - Ked­vesek voltak az emberek, tiszta, virágos és Apponyi-értékben gaz­dag a falu. Teri óvó néni azonnal gyűjteni kezdte a néprajzi értéke­ket. A családlátogatásokon min­dig megakadt a szeme valamin, ami eleinte az ő házuk, majd az óvoda padlására vándorolt. 1988- ban pedig megnyitotta kapuit a kastélyban egy néprajzi múzeum székely és német anyaggal. Ez 1995-ben - a megyében elsőként - óvodatörténeti gyűjteménnyel Fábián Andrásné, Teri néni egészült ez ki. Külön öröm, hogy húsz évvel a megnyitás után mú­zeumi minősítést kapott. Teri né­ni kérvényezte az önkormányzat­nál, hogy a régi iskola épületébe költözhessen a gyűjtemény.- Igyekszem a hagyományőr­zéssel az emberek leikébe örömet, szépet sugározni - vallja Fábián­ná. Hozzáteszi, hogy a legfonto­sabb az, hogy a németek és széke­lyek örökségét is óvja. Az előbbie­ket idetelepítették, az utóbbiak menekültek, mégis rábízták érté­keiket, mert tudták, hogy úgy vi­gyázza majd, mint a sajátját. Teri néni elárulta, hogy a hagyomány- ápolást a szülői házból hozta. - Én tulajdonképpen múzeumban szü­lettem - mondja a szülői házról. ■ A kórus a ha­gyományőrzés mozgatórugója. * i J A 5 A székely galuska lett a nyerő a falunapon tíz csapat főzött a hétvégi falunapon meghirdetett fő­zőversenyen. Főként a tele­pülésen hagyományosan ké­szített ételekkel neveztek. A győztes az erdészet gárdája lett, székely galuskát tálal­tak fel szőlőlevélben. Máso­dik a nyugdíjasklub, harma­dik a Szeifert család lett ha­lászlével. A falunapon vette át Lengyel a megyezászlót dr. Puskás Imrétől, a me­gyei közgyűlés elnökétől. Programok is, olvasók is vannak a könyvtárban HETVENÖT-NYOLCVAN olvasója van a faluházban működő könyvtárnak, amely a moz­gókönyvtári hálózathoz tar­tozik. Milleiné Kelemen Csil­la, a faluház vezetője el­mondta, hogy évente 300 ezer forintot tudnak állo­mányfejlesztésre fordítani, s lehetőség van könyvtárközi kölcsönzésre is. Rendeznek programokat is, például kiál­lításokat, kézműves foglalko­zásokat, keddtől pedig a nyugdíjasok ismerkedhetnek a számítógép használatával. Kíra dédmamájával együtt jár a székelykörbe barta kíra szabína a leg­idősebb óvodás a lengyeli tagintézményben. Két és fél éves kora óta jár ide. Érdek­lődő, jó képességű kislány, szívesen vesz részt minden programban. Dédmamájával jár a székely hagyományőr­ző csoportba, mesemondó­versenyen vett részt, ahol különdíjat is kapott. Rendkí­vül jól érezte magát nyáron a faluház és a gyermekjóléti szolgálat közös alkotótábo­rában és a falunapon is. Utóbbin annyira megtet­szett neki a bonyhádi Szöcs­ke Klub produkciója, hogy máris jelentkezett oda. Idén egy gyermek, mégpedig egy fiúcska, Gyergyói Ábel született a faluban. Még két baba érkezését várják. Ta­valy öt kisgyermeknek örül­hettek a településen. AZ ÍRÁSOKAT VIDA TÜNDE, A Fa TOKÁT VIDA TÜNDE ÉS GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A LENGYELI ÖNKORMÁNYZATTÁMa GATÁSÁVAL JELENT MEG.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents