Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-03 / 180. szám

15 2009. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG GYERMEKVILÁG m Kezdetben csak a bátrabb nők ültek fel a kerékpárra Ma már teljesen természetes a számunkra, hogy a nők minden további nélkül kerékpárra pat­tanhatnak, ám nem így volt ez a bringakorszak hajnalán. Hazánkban a 19. századvégén kezdett elterjedni a drótszamár használata, 1882-ben alakult meg az .első kerékpáros egylet. Azonban még egy évtized múltá­val is kuriózumnak számított, ha egy nőt kerékpározni láttak. Mégis a bringa sokat tett a höl­gyek életmódjának, viseletének változásához. Mivel a 19-20. szá­zad fordulóján használatos ru­házat nem volt alkalmas eme sport űzésére, kicsit át kellett szabni a mindennapi gúnyát. Próbálkoztak a szoknyára akasz­tott nehezékkel, a fűző levetésé- vel, de sehogy sem volt kényel­mes és biztonságos a tekerés. Aztán jött a bőre szabott térd­nadrág, harisnyával, ami azon­ban még szemérmetlen öltözék­nek számított, és kevesen mer­ték felvállalni. A közvéleményt nemcsak a fel­fedett vádli, és a szabadjára enge­dett derék kérdése dúlta fel. A női egyenjogúsági mozgalom el­lenlábasait, a bringázás emanci­Kezdetben ez ritka látvány volt pációs jelentősége aggasztotta. Az egészségre gyakorolt hatásá­ról is megoszlott az orvosok véle­ménye. Bár rájöttek, hogy jót tesz az erőnlétnek, de úgy gondolták, a női test túl gyenge hozzá. Ép­pen ezért napi 50-60 kilométert tartottak megengedhetőnek, fel­téve, hogy nem haladtak 18 kilo­méteres óránkénti sebességnél többel. A közvéleménynek 10-15 év kellett ahhoz, hogy elfogadják a női kerékpározást. Ehhez nagy­ban hozzájárult a sznobizmus. Miután nyugaton nyeregbe ültek az uralkodó házak, arisztokrata családok dámái, a magyar felső réteg is követte őket. ját. A nagyobbakat már olyan komoly munkákba is be lehet vonni, mint a mosogatás. Persze nem ők fogják tisztára sikálni az összes tányért a vasárnapi családi ebéd után, de a már ja­varészt megtisztított edények­kel dolgozhatnak még egy ki­csit. Közben megtanulnak vi­gyázni a dolgokra, magukévá te­szik a tisztaság és a rend szere- tetét. A nagyobbaknak be lehet szerezni különféle eszközöket a házimunkához, természetesen az ő méreteikhez, igényeikhez igazodva. Nem jelent óriási költ­séget egy kisseprű, egy kismé­retű főzőcskekészlet, egy min­tás saját portörlő rongy - vi­szont nagyon nagy örömmel fog vele serénykedni az apróság anya mellett. Amikor pedig csi­nál valamit, akkor természete­sen meg kell dicsérni: nem aján­latos mindjárt felhívni a figyel­mét a hibákra, vagy kijavítani, amit csinált. Ezzel csak elven­nék a kedvét, ami később rész­ben magától is elmegy majd, va­lamint legközelebb már ő is ügyesebb lesz. Az is hasznos, ha a kicsi azt is látja, ha apa is be­száll a házimunkába, azaz ab­ból mindenki kiveszi a részét. Mindezek nemcsak a házi­munka tényéhez szoktatják a gyermeket, hanem tanulhat is közben. Kutatások bizonyítják, hogy a házimunka számos olyan mozdulatsort és ismere­tet tartogat az apróságok számá­ra, amely fejleszti készségeiket. % Kezdetben elég a játékok összepakolása. Kicsi korban be lehet vonni a gyerekeket a házimunkába Tapasztalatuk szerint, ha a szü­lők bevonják gyermeküket saját teendőik végzésébe, még televí­zióra sincs szükség. Együtt fő­zik meg a vacsorát, engedik, hogy a gyerek önmaga készít­sen el egyszerű ételeket. Akarat­ban pedig ebben a korban még nincs hiány, hiszen számukra izgalmas, hogy egy kicsit bele­folyhatnak a nagyok világába, ami nekik príma játék. A szülő Kakaós muffin, ami kicsikkel is megcsinálható HOZZÁVALÓK: 20 dkg liszt, fél csomag sütőpor, kakaópor, 5 dkg cukor, 3 tojás, 1,5 dl tej. 5 dkg olvasztott vaj, vagy margarin. elkészítés: A lisztet elkever­jük a sütőporral és a cukor­ral és 3-4 kanál kakaóporral. Egy másik tálban a tojást si­mára keverjük, elkeverjük a tejjel meg az olvasztott mar­garinnal. Beleöntjük a lisztes keverékbe, és villával gyor­san összeforgatjuk. Az se baj, ha kicsit csomós marad. A sütőformát körülbelül két­harmadig töltjük a tésztával. Előmelegített sütőben - kö­rülbelül 200 fokon - 30 perc alatt megsül. Tűpróbával meg lehet nézni, hogy átsült-e a közepe is. részéről ehhez csak türelemre van szükség, mivel a kicsivel • együtt azért némileg lassabban m mennek a dolgok. Az sem elha­nyagolható szempont, hogy ez * az együttlét aktív formája, ami- % kor gyermek és szülő figyel egy­másra, megbeszélik, mit, ho- • gyan csinálnak éppen. „ Jóleső érzés, hogy a csemete körülötte táblából, kérdezget, és * utánozza a felnőttek mozdulata- «. it. Talán a leghelyesebb, ha meg­próbálunk minél több időt * együtt tölteni a családdal, ezzel t az egymásra figyelő és szeretet- m teljes közösséggel. Emellett na­gyon fontos, hogy önállóságra * neveljük azért, hogy képes le- % gyen saját maga döntéseket hoz­ni. Nem utolsó sorban szabad- * idejének hasznos eltöltésével. „ Visszajött a répa Igen nagy hó esett, a völgye­ket, a hegyeket mind magas hó takarta. A nyuszinak el­fogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldo­gan kiáltott fel a nyuszi:- Hohó! Két répát találtam! Megette az egyik répát. Ma­radt még egy. Azt gondolta a nyuszi: „Nagy a hó, hideg az idő. A csacsi otthon van, bi­zonyára nincs mit ennie. El­viszem ezt a répát, hadd lak­jék jól!” Szaladt a nyuszi a csacsi há­zához, hanem a csacsi nem volt otthon. Letette a répát, s otthagyta a csacsi házában. Azért nem volt otthon a csa­csi, mert ő is ennivaló után járt. Talált is egy nagy édeskrumplit, örömmel ha­zavitte. Beleépett csacsi a házába, látta a répát, csodálkozott nagyon: „Hát ez hogy került ide?!” A csacsi megette az édeskrumplit, aztán azt gon­dolta: „Nagy a hó, hideg az idő. A bárányka otthon van, bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!” Szaladt a csacsi a bárányka házához, hanem a bárányka nem volt otthon. Letette a ré­pát, s otthagyta a bárányka házában. A bárányka is ennivaló után járt. Talált is egy káposztát, örömmel vitte haza. Belépett a bárányka a házá­ba, látta ám a répát, csodál­kozott nagyon: „Hát ez hogy került ide?” A bárányka megette a ká­posztát, aztán azt gondolta: „Nagy a hó, hideg az idő. A nyuszi otthon van, bizonyá­ra nincs mit ennie. Elvi­szem neki azt a répát, hadd lakjék jól!” Szaladt a bárányka a nyuszi házához. Hanem a nyuszi mar jóllakott, és aludt éde­sen. A bárányka nem akarta felkelteni a nyuszit, letette a répát, s otthagyta. Felébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemet csodálko­zásában. „Ejnye! Visszajött a répa! Nohát!” Gondolkozott egy keveset a nyuszi, s hamar kitalálta, hogy csak a bará­tai hozhatták neki aján­dékba. ■ Mészöly Miklós kínai me­sefeldolgozása nyomán Hargitai Éva A későbbi házimunkaundort el­kerülendő egészen kicsi korban be lehet szervezni a csemetét a számára veszélytelen elfoglalt­ságokba. Játékos formában be lehet vonni a játékok elpakolá- sába, a ruhák kiszedésébe a mo­sógépből, vagy azok válogatásá­ba. A holmik pakolása közben a színeket, mintákat gyakorolhat­ja, megkeresheti a zoknik pár­■ A házimunka észrevétle­nül és játékosan fejlesz­ti a gyermekeket. * * % « * * * Elég korán kell kezdeni házimunka A kicsiknek még nem robot a segítség, hanem játék * Akár szülőként tapasztal­va, akár saját kamaszkorá­ra visszatekintve minden­ki tudja, hogy nem könnyű egy fiatalt házimunka ügy­ben mozgósítani. ♦ % % • MESE FILM - KÖNYV Nos, bátor vagy-e kicsi lány?- kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sa­játos elegye a hétköznapi ott­honi és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli pán­célos lovagok erénye, az ő éle­Könyvajánló Lois Lowry: Számláld meg a csillagokat tében nem sok szerepe lehet. Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók ösz- szegyűjtését, Johansenék befo­gadják Annemarie legjobb ba­rátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé őisa család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekje­lenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érke­ző náci tiszt az iránt érdeklő­dik, miért nem szőke Ellen is, mint a testvérei. Lois Lowry: Számláld meg a csillagokat, Animus Kiadó Kft., 2009., 142 oldal. V—^Gyerekszáj Mi a szeretet? „Amikor nagyinak begyullad­tak az ízületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi kör­meit, pedig neki is ízületgyúlla- dása van. Ez a szeretet. ” *** „A szeretet az, amikor egy lány bekölnizi magát, a fiú pedig bo­rotválkozó arcszesszel bekeni magát, aztán elindulnak, hogy szagolgassák egymást. ” *** „A szeretet az, amikor anyu ká­vét főz apának, de belekortyol mielőtt odaadná neki, csak a biztonság kedvéért, hogy ellen­őrizze, hogy biztosan finom-e. ”- SZÓRAKOZÁS Fejtörő Érdemes egy kicsit megdol­goztatnod az agytekervényei- det, hiszen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjé­vel. Ehhez csak meg kell ke­resned a választ az alábbi kérdésünkre, majd bekülde­ni a Tolnai Népújság címére. 1. MENNYIT BRINGÁZHATOTT EGY HÖLGY HAJDANÁN AZ ORVOSOK JAVASLATA SZE­RINT? cím: Tolnai Népújság Szer­kesztősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A BORÍTÉKRA ÍRJÁTOK RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: augusztus 7. DVD-ajánló Ludovik, a kismackó Ludovik maci történetei annyi­ra szívhez szólóak, hogy az egész család, gyerekek, szülők, nagyszülők boldogan fognak leülni a képernyő elé. A gyűjte­mény négy bábfdmet tartal­maz, mindegyik főszereplője Ludovik, a kis szeretnivaló medvebocs, aki egy kisgyerek szemével feded fel az őt körül­vevő világot Az átélt kalandok olyan érzékenységgel jelennek meg a filmekben, hogy a kis­gyerekek fantáziája boldogan szárnyal majd együtt Ludovik történeteivel. Ludovik, a kis­mackó, kanadai bábfilm, 1998. Rendező: Co Hoedeman.

Next

/
Thumbnails
Contents