Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-17 / 192. szám

5 2009. AUGUSZTUS 17., HÉTFŐ- TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP Költőként válhat ismertté a táncok őrzője, Földesi János Otthonra leltek a székelyek baráti kör Színvonalas programmal ünnepelték az évfordulót Tűt sem lehetett volna leejteni amadocsai faluház udvarán A tolnai templomban a mözsi Bartók Női Kar, az uzoni Szivárvány Kórus és az uzoni fúvósok adtak műsort A képgalériát keresse a HOL.hu hírportálon madocsa Rövidesen kötetbe ren­dezve ismerheti meg a nyilvá­nosság Földesi János verseit. A költeményeket a család készül kiadni. Földesi János neve nem köl­tőként került a köztudatba, a népművelőt a madocsai tánc- hagyományok megőrzése, to- vábbörökítése tette ismertté. Nevéhez fűződik a Madocsai Népi Együttes megalakítása 1946-ban azzal a céllal, hogy a feledésbe menő madocsai tán­cokat, dalokat, szokásokat fenntartsa, továbbörökítse a jö­vő számára. Általuk lett a ma­gyar néptánc szívesen táncolt motívuma a madocsai verbunk, a „szögény csárdás”, a „selyöm csárdás”. De a krónikák szerint ő rendezte például az első szü­reti bált is Madocsán 1933 szeptemberében. ■ Földesi János írt minden­re és mindenhova, ami a keze ügyébe került. A népművelő fia, Földesi Lajos azt mondja, édesapja költői örök­sége is figyelemre méltó, amit jövőre a nagyközönség is megis­merhet. Jelentek meg életében is versel a Tolnai Népújságban, iro­dalmi folyóiratokban, de csak egy-egy költemény. A verseket összegyűjtötték, am'i nem volt egyszerű, mert Földesi János írt mindenre és mindenhova, ami a keze ügyébe került. írásainak rendszerbe foglalásán a Kazin- czy-díjas Vermes Stefánia dolgo­zik. Földesi Lajos szerint jövőre vehetik kezükbe az olvasók édes­apja verseskönyvét. ■ V. T. Földesi Lajos Húsz év telt el a Tolna- Mözsi Székely Baráti Kör megalakulása óta. Egye­bek mellett ez a tény is jelzi, hogy a székelyek ott­honra találtak a városban. Steinbach Zsolt Két kórus, egy fúvószenekar és az érdeklődő közönség előadá­sában hangzott fel a székely himnusz szombaton délután a tolnai templomban tartott egy­házi koncerten. A hétvégén ren­dezték ugyanis a Tolna-Mözsi Székely Baráti Kör megalakulá­sának húszéves jubileumát, a templomban a mözsi Bartók Női tolna Bővül a múzeum anyaga. Most rendezik be és augusztus 20-án avatják azt az emlékszo­bát, amit a város neves elszár­mazottja, dr. Füri József hagyaté­kával rendeznek be. A kecske­méti szőlészeti és borászati ku­tatóintézet tudományos főmun­katársa 20 éve hunyt el. Jlúga, Kovácsné Füri Margit adta át Kar, az uzoni Szivárvány Kórus és az uzoni fúvósok közreműkö­désével. A koncert után a résztvevők a városon át a Bezerédj szabadidő- központba vonultak. Az ünnep­ség a Tolna erdélyi testvértele­püléséről, Uzonból érkezett mazsorettcsoport fel­lépésével kezdődött. A produkció nem so­rolható a székely ha­gyományok ápolásá­hoz, azt viszont jelzi, hogy a szé- kelység, küzdelmes múltja után a XXI. században is feltalálja ma­gát és igyekszik új értékeket te­remteni. Dr. Sümegi Zoltán, Tolna pol­gármestere köszöntőjében azt munkássága legfontosabb doku­mentumait és tárgyi emlékeit a városnak. A kiállítást csütörtö­kön délután négy órakor dr. Hajdú Edit, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa, a Buda­pesti Corvinus Egyetem Kecske­méti Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézetének tudományos fő­munkatársa nyitja meg. hangsúlyozta, hogy a székely kultúra az egyetemes magyar kultúra részét képezi. Utalt ar­ra, hogy a székelyek múltbéli küzdelme, kényszerű vándorlá­sa a népcsoport számára tragé­dia volt, ám Tolna megyének, vagy éppen Tolnának sok kul­turális értéket hozott az itt otthonra talált székelység. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a település sok­arcú, színes kultúrájú várossá fejlődjön. A jubileumi gálaműsoron nagy sikert aratott egyebek mel­lett egy mözsi kislány, Lóki Han­na székely mesemondó, a kisdo- rogi népdalkor, a gyimesközép­Dr. Füri József saját nemesíté- sű szőlője volt a refrén, és elő­állított három kiváló kiónt is, a Cegléd szépe K73-at, a hársle­velű K9-et és az Irsai Olivér Kll-et. Az életművét bemutató tablókat és tárgyakat egyszer már megtekinthették a tolnai­ak, 2-3 évvel ezelőtt, időszaki kiállításon. Most állandó kiállí­loki hagyományőrző egyesület, az ünnepelt, a tolna-mözsi szé­kely baráti kör néptánccsoport­ja és Szabó Margit uzoni iskola- igazgató, aki drámai erővel sza­valta el Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét. Nagy tapsot kapott Bálint Ambrusné, a székely kör elnöke is, akit a polgármester, Appelshoffer Ág­nes alpolgármester és Baksainé Kenessei Éva, a város önkor­mányzata humán bizottságának elnöke köszöntött. A szombat este fénypontja Ta­más Gábor, az „erdélyiek Koós Jánosa” koncertje volt. Vasárnap az előző napihoz nagyban ha­sonló program zajlott, de immár mözsi helyszíneken. ■ S. K. tást rendeznek be mindebből, amit munkásságának folytató­ja, dr. Hajdú Edit kandidátus nyit meg. Kollégái körében is megbe­csülésnek örvendett dr. Füri Jó­zsef. A kecskeméti kutatóinté­zetben - ahol élete nagy részét töltötte - szobrot állíttattak ne­ki 2005-ben. ■ W. G. Kiállítás a szőlőnemesítő emlékére dr. Füri József Egy új szőlőfajta mellett előállított három kiváló kiónt is m Sok kulturális értéket hozott a székelység. madocsa Soha ilyen sokan még nem voltak a falunapon, mint az idén, pedig minden évben sok az érdeklődő. A faluház udvarán em­bertenger volt, Gelencsérné Tol­nai Klára polgármester becslése szerint több mint kétezren voltak. Délelőtt tizenkét asztaltársaság nevezett a pörköltfőző-versenyre. Dr. Wartig László ügyvéd, a zsűri elnöke elmondta, hogy marha, ka­kas, harcsa és vad is került a bírá­lók asztalára. Délután a színpa­don volt széles a választék. A Madocsai Mazsorett Csoport nyi­totta a sort, az ízisz hastánc együt­tes zárta, közben a Sugárloaf együttes, Fekete Dávid és a Bo­gyiszlói Hagyományőrző Néptánc Együttes szerepelt A műsor után hajnalig hálóztak. ■ V. T. Aranyozott és flitterrel díszített grafikák fadd Mindig új ötletekkel áll elő Gáti Mariann. A Faddon élő kép­zőművész most aranyozott, ezüs- tözött és flitterekkel díszített gra­fikákat készít. Korábban azzal hökkentette meg a közönséget, hogy deszkára festett, és agyag­szobrait gyöngyökkel, búzaka­lászokkal ékesítette. Fafaragáso­kat, üvegfestményeket, olaj- és tűzzománcképeket is készít. Munkáit máshol bemutatni csak ősztől kezdve tudja. Várhatóan Pakson és Tolnán lesz kiállítása még az idén. ■ W. G. Szúnyogirtást tartanait napnyugta előtt PAKS A DC Dunakom Kft. Paks közigazgatási területein légi és föl­di szúnyogirtást végez. A gyérí­tést a tervek szerint augusztus 18- án, kedden, napnyugta előtt 1,5 órával végzik. Rossz idő esetén másnap kerül sor a szúnyogirtás­ra. A szeméttelep és hulladékud­var augusztus 20-án zárva tart, nem lesz hulladékgyűjtés sem. Az ünnepnapra eső lakossági kukák és konténerek ürítését augusztus 21 -én, pénteken végzik. ■ T. V. Tízből kilenc munkáltatónál volt gond ellenőrzés Közel kétszáz munkáltatót vizsgált a munkavédelmi felügyelőség Tízből kilenc munkáltatónál ta­láltak szabálytalanságot a regio­nális munkavédelmi felügyelőség munkatársai a nyári ellenőrzések során - mondta el kérdésünkre Horváth Zoltán, a Dél-dunántúli Regionális Munkavédelmi Fel­ügyelőség igazgatóhelyettese. Hozzátette, a munkavédelmi fel­ügyelőség felügyelői a Dél-Du- nántúl területén a vizsgálat idő­szakában 192 munkáltatónál tar­tottak ellenőrzést, amely össze­sen 1619 munkavállalót érintett.- A munkáltatók 90 százalé­kánál tapasztaltunk szabályta­lanságot. Ellenőrzéseink során több alkalommal a Munkaügyi Felügyelőséggel, a Rendőrséggel és az APEH-hel végeztünk közös ellenőrzéseket, még a heti pihe­nőnapokon is. Változatlanul ki­emelt figyelmet fordítottunk az építőiparra (autópálya-építés, magasépítés, földmunkavégzés), ahol sok hiányosságot tapaszta­lunk - húzta alá Horváth Zoltán. Mint mondta, gya­kori gond volt az épí­tőiparban, hogy az al­kalmi munkavállalói könyvvel foglalkozta­tott emberek nem rendelkeznek munkaköri szak­mai alkalmassági vizsgálattal vagy megfelelő szakvélemény­nyel. Továbbra is problémát jelent az építési állványok nem megfe­lelő kialakítása, a magasban vég­zett munka során a leesés elleni védelem megfelelő kiépítésének elmulasztása és a szükséges egyéni védőeszközök hiánya. Jó tapasztalat viszont, hogy az építőiparban ellenőrzött dolgozók többsége - a nagy meleg ellenére - viselte a részére biztosított fejvé­dő sisakot, egyéni védőeszközt. A fel­dolgozóiparban vég­zett ellenőrzések so­rán több esetben észlelték a munka­higiénés mérések, elsősorban a zaj- és pormérések elmaradását, vagy nem megfelelő elvégzését, és gyakori gond a védőburkola­tok, védőberendezések hiánya is.- Súlyos veszélyeztetés miatt 13 munkáltatóra több mint 5 millió forint munkavédelmi bírságot szabtunk ki. Ezen túlmenően a ki­sebb súlyú mulasztások esetén a felügyelők szabálysértési bírságot szabtak ki 67 mulasztóval szem­ben, összesen közel 2 millió forin­tot. Az ellenőrzések során 94 mun­kaeszköz használatát tiltottuk meg, 148 szabálytalanul foglalkoz­tatott munkavállaló további foglal­koztatását megtiltottuk. Több mint 500 intézkedésben köteleztük a munkáltatókat a feltárt hiányos­ságok megszüntetésére. A fentie­ken túl rendszeresen felhívjuk az ellenőrzött munkáltatók figyelmét a munkavédelmi tanácsadó szol­gálat tevékenységére és elérhető­ségére - húzta alá Horváth Zoltán igazgatóhelyettes. ■ R. T. ■ A nagy meleg ellenére visel­ték a fejvédő sisakot. A strandon sakkoztak Ötvenkét résztvevő, profik és amatőrök, 6-tól 72 éves korig. Röviden így lehetne összefoglalni a hétvégén rendezett Strandkupa sakkbajnokságon történteket. A versenyt a Mattolna Tehet­ségkutató Alapítvány szervezte, és a Szekszárdi Vízmű Kft. támogatta. Kategóriánként az első három helyzettet díjazták, különdíjat a legfiata­labb és legidősebb versenyző kapott

Next

/
Thumbnails
Contents