Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-08-02 / 30. szám
2009. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP SZTORI 5 A tokaji aszú valóban orvosság lehetne kutatása tudomány már többször igazolta a mértékkel fogyasztott bor egészségjavító hatását Kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer, szól a mondás az alkoholról. Az elmúlt évek kutatásai tudományosan bizonyították: a mértékkel fogyasztott bor valóban egészségjavító. A tokaji aszú az elmúlt századokban szerepelt Európa gyógyszerkönyveiben, most ismét oda szánják. Fábos Erika „Az egészséges életmód alapja az egészséges táplálkozás, de arról ritkábban esik szó, hogy ennek része a kulturált borfogyasztás is” - mondja Szikora Zoltán borász, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség sommelier bizottságának elnöke. A szakember a „kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer” viccre komoly tényekkel felel: az elmúlt években több világszinten jegyzett tudományos kutatás bebizonyította, hogy a vörösbor serkenti a jó koleszterin termelődését, és gátolja a rossz koleszterin képződését, valamint a vérrögök kialakulását. Azt is sikerült tudományosan alátámasztani, hogy a bor jót tesz a szívritmuszavarok kezelésében, segíti az emésztést, és kiváló az immunrendszer erősítésében. Mindezen tulajdonságait polifenol- és rezveratroltar- talmának köszönheti. Ezekből a vörösbor lényegesen többet tartalmaz, így például a villányi borok jótékony hatásáról is készült tudományos munka. Ugyanakkor jó hír a fehérbor kedvelőinek, hogy az szintén tartalmazza az egészségvédő hatású rezveratrolt. Az elemzések azt mutatják, hogy különösen a botritissel készült tokaji borokra igaz mindez, amelyeknek az antioxidáns-tartalma két-három- szorosa a többi fehérborénak. Ez az ismeret nem új keletű, a friss vizsgálatok csak megerősítették a több évszázados tudást. A tokaji borok gyógyító hatásáról a világban számos feljegyzés létezik. A gyógyszerkönyvek sokáig gyógyszeralapanyagként ismerték el és tartották számon. „Az asszúszőlőből készült borokról az a csodálatos, hogy különös gyógyító erővel bírnak. A lélek hibáiban igen hasznos. Eredmény tekintetében edző, erősítő, igazán az öregek teje, mérsékletesen, különösen este bevéve, sokat használ a szaporaságra... ” (prolificatio). „Ivása elűzi az álomkórságot, meggyógyítja a forró negyed napos lázt, csillapítja a több órai főfájást, s az embert helyreállítja, ki már a haldoklóhoz hasonlított... ” (Szirmai Szirmay Antal: Topographica inclyti Comitatus Zempleniensis, 1803) Szikora Zoltán azt szeretné, ha a tokaji a régi gyógyszerkönyvekben található ajánlások alapján kerülhetne vissza a gyógyító szerek közé, mert ezzel jócskán lerövidülne az eljárás A francia paradoxon hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak. Ugyanakkor Franciaország egyes területein, ahol a magyarhoz hasonlóak a táplálkozási szokások, lényegesen alacsonyabb az ezzel kapcsolatos halálozások száma. Ez a jelenség a francia paradoxon, amelyre az egyik magyarázat az adott területre jellemző rendszeres, de mértékletes borfogyasztás. Napi 1-2 deci bor egészséges. Az általános egészségjavító hatása mellett az emésztő- és ideg- rendszeri panaszok gyógyításában, a vérszegénység megelőzésében tulajdonítanak neki fontos szerepet, de a leírások szerint javítja a fizikai ellenálló képességet, foszfortartalma pedig a csontképződésben segít. Nem véletlen, hogy a tokaji borokat évszázadokon át gyógyszernek tartottak. A Magyar Gyógyszerkönyv még az 1950- es években is hosszasan taglalta a tokaji szamorodni és a tokaji aszúbor pozitív hatásait, vagyis még a 20. század elején is sokirányú szerepet töltött be a gyógyászatban, és általánosan rendelték az orvosok. Sőt, a német gyógyszerkönyvekben is ott szerepelt a „Vinum Tokajense”. A Lipcsében 1903-ban megjelent „Pharmazeutisch technisches Manuale” című kézikönyvben például 130 különböző gyógy- bor receptje között olvasható. „Ez a tudás az elmúlt negy- ven-ötven évben feledésbe merült, és jelenleg csak néhány alternatív medicinákkal foglalkozó természetgyógyász orvos alkalmazza a tokaji bor rendkívüli hatásait kúraszerűen, amivel már a rákgyógyításban is értek el jó eredményeket - mondja Szikora Zoltán. - Több tokaji borász segítségével szeretnénk elérni, hogy a tokaji visszakerüljön a gyógyszerkönyvbe. Szeretnénk, ha a tokajinak nem kellene a klinikai teszteken újból végigmenni, mert az hosszú évekbe telne. Ha elfogadnák a gyógyszerkönyvekben évszázadokon keresztül közölt leírásokat, gyorsabban menne az egész. Ha ez sikerülne, annak gyógyászati jelentősége mellett óriási hírértéke lenne, ami növelné a tokaji aszú becsületét a világban.” Mi az a gyógybor? az ókori orvostudomány magasra tartotta a bor gyógyászati értékét, de gyógybomak nevezték a borból készült gyógyító, erősítő italokat is. A bor még a 20. század elején is fontos szerepet töltött be a gyógyászatban. Étvágyjavítóként, erősítőként, cseppenként alkalmazva köptetőszerként ajánlották. Mára a gyógyborok kiszorultak a gyógyszerkönyvekből és a terápiából, mert nehéz hosszú ideig eltartani, és nem olyan egyszerű kezelni, mint az orvosságokat. Baló Júlia saolin szerzetesek és kungfumesterek között tündérmese Bölcsesség és nyugalom, öröm és kedvesség, valamint izgalmas mozgásművészet Kína ajándéka A keleti tanításokat mindennapjainkban is alkalmazhatjuk - állítja Baló Júlia, akinek a buddhizmus az élete fontos része. Azt persze nem gondolta, hogy beleszeret a tajcsiba, a kínai harcművészetbe, és tűző napsütésben, karddal a kezében gyakorol egy saolin edzőtáborban. De így jár, aki a legelismertebb kínai mesterekkel ápol baráti kapcsolatot. A tévés nemrég tért vissza Kínából. „Az élet tud tündérmesévé válni - mondja Baló Júlia. - Egy szép napon a könyvem egyik főszereplője, Si Hszing-hung mester hívott. »Négy hét múlva ráérsz? Úgy tíz napra.« Azonnal ráértem. »Akkor most itt az ideje, hogy megmutassam neked a Saolin templomot« - mondta.” Három repülőút s hosszabb autózás után érkezett meg Kínája 1 Baló Júlia mindig biztonságban érezte magát kínai kalandjai közben a két „tigris” társaságában ba, a Saolin templom melletti kisvárosba: Tenfengbe. „Mintha rajtam kívül még nem járt volna ott külföldi. Amikor a szálloda éttermébe léptem minden szempár rám szegeződött. Igyekeztem az evőpálcát kifogástalanul használni és kínai nyelvtudásomat a tőlem telhető legszebb kiejtéssel bemutatni. Megértettek, s én is megértettem őket!” Si Hszing-hung pedig egyszerre viselkedett mesterként, meleg szívű barátként és figyelmes gentlemanként. „Napi tíz-tizen- két órát töltöttünk együtt vele és barátaival. Őt igen nagy tisztelet övezi Kínában. A Saolin templomban, valamint a Csanvu szövetségben tanuló harcművészek számára - ifjú kora ellenére - élő legenda. 15 éve a kínai Saolin templom harcos szerzetesei 3 társukat kiemelkedő tudásukért a legmagasabb, »tigris« fokozatra választottak meg. Közülük az egyik Si Hszing-hung kungfu- mester, a másik Sao-csuang, aki operatőrként kísért utunkon. A két tigris között soha nem tapasztalt biztonságot éreztem.” Baló Júlia izgalmas helyeken járt. Például a legnagyobb kung- fu- és vusuiskolákban. „Tűző napsütésben, öt kilométeres úton, lépcsőkön másztunk felfelé, hogy megérintsük a hegycsúcson magasló Ta-mo, a megvilágosodott szerzetes hófehér szobrát. Az emberek nyitottsága, elfogadó és befogadó magatartása, kedvessége, a városok, a tájak, a csodálatos építészeti remekművek, a több ezer éves kultúra légköre - feledhetetlen. Lélekben még ott vagyok.” ■ >
