Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-12 / 188. szám

2009. AUGUSZTUS 12., SZERDA 7 GAZDASÁG Nyugdíjasként nem járt volna végkielégítés a BKV-vezetőnek Hajsza a jó állásokért felmérés A diákok fele tart attól, nem tud majd elhelyezkedni Nem volt jogosult a mintegy 100 milliós végkielégítésre Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV Zrt. hu­mánpolitikai igazgatója, mert már nyugdíjas volt, és fel is vet­te 200 ezres nyugdíját, amikor megkapta végkielégítését - is­mertette Vitézy Dávid, a cég felügyelőbizottságának (fb) tag­ja a BKV belső ellenőrzésének eredményét. A belső ellenőrzési vizsgálat nem tudott választ ta­lálni arra, miért 4,2 milliós átlag­bérrel számolták az igazgató végkielégítését, miközben havi átlagfizetése a prémiummal együtt' bruttó 2,7 millió forint volt. A vizsgálat során az sem derült ki, hogy Balogh Zsolt - az­óta felmondott vezérigazgató-he­lyettes - miért foglalkoztatta a nyugdíj után is Szalainé Szilágyi Eleonórát. „Arra azonban fény derült, hogy a személyügyi veze­tő maga döntött a végkielégítés utalványozásáról, és azt ki is utalta saját magának” - mondta Vitézy Dávid. A jelentésben az áll, egyszemélyes intézkedést tett, amely munkakörével és ve­zetői státusával összeférhetetlen és etikátlan. A fővárosban azonban nem a BKV-nál, hanem a Fővárosi Köz­terület-fenntartó Zrt.-nél fizet­hették ki a legnagyobb végkielé­gítést. Hajdú György vezérigaz­gató több évtizedes munkáját 2007. májusi távozása után 100 és 200 millió forint közötti ösz- szeggel honorálták. ■ V. M. Csontvázak Debrecenből is debreceni önkormányzati cégeknél is történtek a fővá­rosihoz hasonlóan elfogad­hatatlan menedzseri végkielé­gítések - közölte Varga Zol­tán önkormányzati képviselő, az MSZP debreceni alelnöke. Tájékoztatása szerint a tavaly 660 millió forint veszteséget felhalmozó önkormányzati cég, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. távozó igazgatójának végki­elégítése és éves javadalma­zása meghaladta a 40 millió forintot Hasonlóképpen kö­zös megegyezéssel és több mint 10 milliós lelépési pénz­zel távozhatott a Csokonai Színház direktora is. Hogyan érinti a válság az egyes szakokat?* Terület Negatívan Pozitívan Agrártudomány 68,2 3,3 Gazdaságtudomány 63,2 5,9 Orvos-és egészség- tudomány 53,8 3,7 Társadalomtudomány 46.6 8,5 Nemzetvédelem és katonaság 13 . 16 •A MEGKÉRDEZETT HALLGATÓK SZÁZALÉKÁBAN. FORRÁS: EDUCATIOOFIK ... és te hová tartasz? Sok diák keres magának jó ajánlatot az állásbörzéken. Vannak olyan diákok, akik után válságban is kapkodnak a munkaadók Tízből öt diák érzi úgy egy friss felmérés szerint, hogy kevesebb eséllyel indul a munkaerőpiacon, mint a válság előtt diplo­mázó társai. Szakértők szerint a válság ugyan hat a munkaerő-piaci fo­lyamatokra, de ez hama­rosan enyhülni fog. Hampl Márta A hallgatók fele úgy gondolja, hogy rosszabb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, mint a gazda­sági válság előtt diplomázó társai - derül ki az Educatio-Országos Felsőoktatási Információs Köz­pont legfrissebb felméréséből. A kutatásban részt vevő fiatalok 50,5 százaléka véü úgy, hogy alapvetően rosszabbak lettek az elhelyezkedési lehetőségek az ő szakterületén a világgazdasági válság miatt. A megkérdezettek 40,9 százaléka vélekedett úgy, hogy ebben a tekintetben lénye­ges változást nem látnak a saját szakterületükön, míg csupán a hallgatók 5,1 százaléka vél felfe­dezni némi pozitív hatást a vál­ság viharában. Három területen vannak többségben az optimista hallga­tók: a nemzetvédelmi és kato­nai, az informatikai, valamint a jogi-igazgatási szakokon. Az in­formatikus hallgatók kifejezet­ten bizakodók, hiszen alig egy- harmaduk tapasztal negatív fo­lyamatokat a munkaerőpiacon. Sőt, az állandó túlképzéssel bil- logozott társadalomtudományi és bölcsészettudományi karo­kon is az átlagosnál pozitívabb várakozásokról számoltak be a hallgatók. Nem ilyen derűs a hangulat azonban a gazdasági szakos hall­gatók körében: az évek óta leg­népszerűbb képzésterületen tanulók alkotják ugyanis az egyik legpesszimistább csopor­tot. A megkérdezetteknek ugyan­is csaknem kétharmada kifeje­zetten negatív tendenciát tapasz­tal a saját szakterületén, leg­alábbis rövidtávon. A lapunk ál­tal megkérdezett szakértők sze­rint azonban ebben a tekintetben nincs ok aggodalomra. Sőt, Mészáros Tamás, a Cor- vinus Egyetem rektora úgy véli, a válságnak egyáltalán nincs ér­zékelhető hatása a hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedésé­ben. Mint mondta, intézményük­ben már évek óta azonos a felál­lás: a számvitel és pénzügy, s az elméleti közgazdász szakon vég­zett hallgatók után kapkodnak a munkáltatók. Míg a marketinge­seknek komoly gondot okoz az elhelyezkedés. Megítélésünk szerint a válság­nak csupán rövid távú hatása van, így hamarosan a munkaerő- piac diplomás-felszívóképessége is helyreállhat - véli Bihall Ta­más, a Kereskedelmi és Iparka­mara oktatási és képzési alelnö­ke. Sokkal nagyobb veszélyt je­lent szerinte a hazai munkaerő- piacra az a jelenség, hogy a dip­lomásroham mellett csupán mi­nimálisan változik a képzési struktúra. Ez utóbbi elmozdulá­sához Bihall Tamás szerint a tár­sadalmi sztereotípiákon is változ­tatni kéne, már rég nem állja meg a helyét ugyanis az a felfo­gás, amely szerint diplomával könnyebb elhelyezkedni a mun­kaerőpiacon. A kialakult helyzetre Bihall Ta­más úgy véli, a gyakorlatias szak­képzés nyújthat segítséget, per­sze csak akkor, ha sikerül végre a diákok figyelmét ebbe az irány­ba terelni. Magyarországon jóformán alig van már szakképzett munkaerő, hiszen ezeket a helyeket is diplo­másokkal töltik fel - árnyalja a képet Miskolci Norbert, a Hallga­tói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HŐK) elnöke. Mint mondta lapunknak, ez nem is csoda, hiszen már rég telítő­dött a diplomásoknak szánt piac, ami nem a hallgatók, hanem a képzési rendszer hibája. Mindenképp szükség van a felsőoktatás modernizációjára, a műszaki és természettudomá­nyos képzés ugyanis szégyen­letesen alulértékelt hazánkban - fejtette ki Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános elnökhe­lyettese. Úgy véli, közelebb kell vinni az oktatást a valós élet­hez, a gyakorlathoz, mert a hall­gatóknak nincsenek gyakorlati ismereteik. Gólyadömping a felsőoktatásban az idei 127 298felvételiző kö­zül 94 301 nebulónak sike­rült bejutnia valamilyen fel­sőoktatási intézménybe, ami 13 ezerrel több, mint az el­múlt évben - derül ki a felvi.hu összesítéséből. A felsőoktatási intézmények hallgatókért folytatott küzdel­mében az ELTE verekedte fel magát a dobogó legfelső fo­kára, őt követi a Debreceni Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem. Eddig teljesültek az IMF elvárásai teljesítette Magyarország a nemzetközi hitelcsomag­gal kapcsolatban az első fél évre váüaltakat - közölte Kovács Álmos, a Pénzügy­minisztérium helyettes ál­lamtitkára. Hozzátette: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizott­ság tárgyalódelegációja vár­hatóan augusztus végén, szeptember elején érkezik ismét Budapestre a követ­kező felülvizsgálatra. Meglepett elemzők, kisebb infláció a fogyasztói árak 1,3 szá­zalékkal nőttek júliusban az egy hónappal korábbi­hoz képest, és 5,1 százalék­kal haladták meg az egy év­vel korábbi szintet - közöl­te a KSH. Az elemzők mindkét esetben nagyobb inflációra számítottak. Az elemzők által vártnál ki­sebb az infláció: 6,1 száza­lékos éves inflációt és 2,4 százalékos havi fogyasztói áremelkedést vártak. 700 ezren háromhavi elmaradásban AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCiáÜS bizottságának azonnali ösz- szehívását kezdeményezi a Fidesz-KDNP a kilakoltatá- si folyamatok megállítása érdekében - mondta Sol­tész Miklós népjóléti kabi­netvezető. A Független Hír- ügynökség szerint a júniusi 6 ezerről mára 12 ezerre nőtt a kilakoltatottak szá­ma, és legalább 700 ezren már több mint 90 napja nem tudják fizetni lakáshi­telük törlesztőrészleteit. Soltész: halaszthatatlan ügy Pannon Egy magándollárra 4 állami jótékony Soros György nem felejt, és gyerekeket támogat Újra több ember az utcán elbocsátások Fordult a négy hónapja tartó csökkenő trend Legújabb kampányában 35 mil­lió dollárt adományozott Soros György New York-i gyerekek be­iskolázásához, az állami forrá­sokkal kiegészülve közel 850 ezer gyermek részesülhet egy­szeri 200 dolláros támogatásban. A háttérben az áll, hogy amikor Londonban tanult Soros, csak úgy tudta fizetni az iskolát, hogy éjszakánként pincérként dolgo­zott. Tanára viszont egy idő után rájött a kimaradásokra, segítsé­gével pedig 40 fonthoz juthatott hozzá a magyar származású be­fektető, ami az 50-es években nagy összegnek számított. A magyar származású befekte­tő és nagy emberbarát Soros György a Time-nak adott interjú­soros: rossz volt éjszakás pincérként jában beszélt elsőként arról, hogy 35 millió dolláros ado­mányt akar adni New York-i gyer­mekek beiskoláztatására. A prog­ram igazi unikumnak számít, hi­szen az adomány állami forrá­sokkal is kiegészül, a hírek sze­rint minden egyes dollárt négy dollárral egészít ki az állam. Ösz- szességében 140 millió dollár lesz elérhető a rászorulóknak. A programban 85 ezer, három és tizenhét év közötti gyermek vehet majd részt. Fejenként 200 dollárt lehet majd igényelni. A kritikusok szerint a 40 000 fo­rintnak megfelelő összeg nem túl sok, a nagyobb baj pedig az, hogy nem feltétlenül ér majd el minden rászorulóhoz. ■ A munkaügyi kirendeltségeken júliusban 54 cég 3500 embert érintő csoportos létszám-leépíté­si bejelentést tett, ezzel megtört a négy hónapja tartó csökkenő trend, és az elküldendő dolgo­zók száma újra emelkedésbe for­dult - derül ki az Állami Foglal­koztatási Szolgálat júliusi mun­kaerő-piaci adataiból. A növekedés nagy része a ko­hászati ágazatban történt jelen­tős létszámú elbocsátásnak kö­szönhető Észak-Magyarorszá- gon. Júliusban Közép-Magyaror- szágon jelentették be a legna­gyobb létszámot érintő csopor­tos leépítéseket. Ezt követi Észak-Magyarország, ahol a vál­ság kitörése óta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbo­csátás. A munkaügyi kirendelt­ségeken 21100 új állást jelen­tettek be a munkáltatók július­ban, amely az előző év azonos időszakához képest több mint Régiós helyzetkép A VÁLSÁG KITÖRÉSE ÓTA OZ álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Du- nántúlon (71,8 százalék), Nyugat-Dunántúlon (70,3 százalék) és Közép-Magyar- országon (60,2 százalék) emelkedik a legnagyobb mértékben. 33 százalékos - 10700 álláshe­lyes - csökkenés. Júliusban 2800-zal - 11,6 százalékkal - csökkent a bejelentett új állás­helyek száma az előző hónaphoz képest. Az új bejelentett állások 53 százaléka volt nem támoga­tott álláshely. A feldolgozóipar (65,5 száza­lék) és a szállítás, raktározás, posta, távközlés (64,1) ágazat­ban figyelhető meg, hogy az át­lagnál jelentősebben csökkent a nem támogatott álláshelyek szá­ma. Míg a mezőgazdaság, építő­ipar, kereskedelem, az ingatlan­ügyek, pénzügyi közvetítés ága­zatban az átlagosnak megfelelő mértékű (42-50 százalék közöt­ti) volt a csökkenés. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents